VĂ©gre minden adott volt egy kisebb terephez. Arippo kapott almĂĄt Ă©s legelĂ©szve jöttĂŒnk be. A legelĂ©si stĂlusa megvĂĄltozott, egyĂ©rtelmƱen keresgĂ©li az Ășj fĂŒveket. Bent kissĂ© nyugtalan volt, mert valahol hĂĄtul deszkĂĄkat dobĂĄltak, de csak a hangjĂĄt hallhattuk. Ez elĂ©ggĂ© zavarta a figyelmĂ©t körjĂĄtĂ©k közben is, erĆsebben kellett neki jeleznem. PucolĂĄs alatt kioldĂłdott a kötele Ă©s elindult, de nem ment el, elĂ© tudtam kerĂŒlni. NyergelĂ©s közben körjĂĄtĂ©koztunk, itt elĂ©g szĂ©pen ment ĂĄt vĂĄgtĂĄba Ă©s figyelt rĂĄm. CsinĂĄltunk nĂ©mi oldalazĂĄst is. EzutĂĄn mentĂŒnk ki, de nem voltam benne biztos rĂĄĂŒlĆk e, mert mĂ©g mindig elĂ©g nyugtalan, szĂ©tszĂłrt volt a figyelme. Az Ăștvonal is olyan volt, hogy biztos voltam benne nem mehetĂŒnk vĂ©gig lovagolva, hanem le kell szĂĄllnom. A terv az volt, hogy a templom felĂ© indulunk, de az is biztos volt, hogy nincs elĂ©g idĆ oda Ă©s vissza menni, csak felserĂtjĂŒk az Ăștvonalat ameddig tudjuk. Ăgy is lett. Az erĆben szĂĄlltam fel Ă©s innentĆl Arippo hĂĄtĂĄn mentem a kerĂŒlĆ Ășton (majdnem vĂ©gig ĂŒgetve) a magaslesig. Innen lĂ©pve-ĂŒgetve mentem addig ahol fordul az Ășt, Ă©s innen vezettem. Az Ășt itt mĂĄr nagyon keskeny, mellette mĂ©ly, meredek vĂzmosĂĄs. Arippo itt erĆsen a lĂĄba elĂ© nĂ©zett Ă©s teljesen jĂł volt a figyelme, koncentrĂĄlt.

Az Ășt többnyire emelkedett Ăgy erĆsen szuszogott. LĂłhĂĄtrĂłl meglovagolni ezt az Ăștvonalat elĂ©ggĂ© nagy kihĂvĂĄs, talĂĄn egyszer megoldjuk Ășgy is, de most azĂ©rt sem ĂŒltem volna fel rĂĄ, mert nem akartam emelkedĆn eröltetni felfelĂ© Ășgy, hogy mĂ©g tĂ©li szĆre van. Volt olyan szakasz, ahol Ășgy vezettem, hogy Ć ment a vĂzmosĂĄs egyik oldalĂĄn, Ă©n a mĂĄsikon – annyire nem volt hely. ElĂ©ggĂ© könynen lehetett tĂĄjĂ©kozĂłdni Ă©s vĂ©gĂŒl elĂ©rtĂŒk a piros jelzĂ©st, innentĆl kevĂ©sbĂ© tƱnt emelkedĆsnek az Ășt, talĂĄn innen lehetne Ășjra felĂŒlni. Itt mĂ©g mentĂŒnk egy kicsit elĆre Ă©s visszafordultunk.

Ugyan Ășgy jöttĂŒnk vissza, de persze itt most ereszkedni kellett. A keskeny szakaszok visszafelĂ© is nagy figyelmet igĂ©nyeletek, koncentrĂĄlnunk kellett. VĂ©gĂŒl felszĂĄlltam egy olyan szakaszon, ahol mĂĄr nem volt annyire keskeny az ösvĂ©ny Ă©s Ăgy nyeregben mentĂŒnk az ismert Ășton ki az erĆbĆl, fel a domboldalra legeni. Az erdĆben nĂ©mi vĂĄgtĂĄt is mentĂŒnk, mert Ășgy gondoltam Aripponak jĂłl esne ennyi ĂłvatkoskodĂĄs utĂĄn és ĂĄt is tudja magĂĄt mozgatni kicsit a sok emelkedĆ Ă©s lejtĆ utĂĄn. EgĂ©szĂ©ben szĂ©p, de nehĂ©z Ăștvonal az, biztos, hogy nem kell feltĂ©tlen nyeregben menni vĂ©gig. A domboldalon mĂ©g legeltĂŒnk, örĂŒltem, hogy Arippo nem izzadt meg nagyon, jĂłl osztottuk be az erĆnket. Innen egyenesen a karĂĄmjĂĄba vittem. EgyĂ©rtelmƱen Ă©ledezik a termĂ©szet, a fĂĄk (bĂĄr az erdĆ teljesen ĂĄtlĂĄthatĂł mĂ©g) Ă©s a fƱ is.
