12.23. A lányokkal megnéztük Arippot, de nem csináltunk semmi extrát, mert hideg, saras, kellemetlen idő volt. A lovak felfokozott állapotban voltak (Arippo mindig kivétel…) , óvatosnak kellett lennünk, mert az egyik domináns ló rám is ágaskodott. Az izgalom oka az volt, hogy etetés készült, meg is vártuk és a lovak 6 bálát kaptak. Sajnos nem voltak túl jó minőségűek, de így bőven tudnak rendeződni, nem lesz vita az evés körül. Boldog Karácsonyt, Arippo!

12.22. A lányok lovagoltak, addig gyorsan megnéztem Arippot, milyen a szeme. Sajnos szeretett volna kijönni, de most nem lehetett. Át is bújt a belső lezáró zsínórok alatt – de szerencsére megértette, hogy ez most nem jön össze. A szeme jól van.

12.19. Ma mindenképp látni akartam Arippot a szeme miatt. Előző este csináltam egy kísérletet,  bár nem vagyok jó az ilyesmiben: annyit tettem, hogy este elképzeltem, hogy Arippo szeme meggyógyul. Az árkon keltem át, hogy időt spóroljak és már messziről meglátott – nyerített és jött. Nagy meglepetésemre a szeme szinte teljesen jó lett. Lehet, hogy tényleg a szél volt az oka, bár most is fújt valamennyire.  Tehát nem kell megmutatnom holnap az álltorvosnak. Legeltünk a karámmal párhuzamosan, itt még bőven lehet találni jó részeket. Viszont ismét szelesebb napok  és változékony idő jön újra. Vajon milyen lovas programokat tudunk még csinálni idén?

Időnként erős szélrohamok jöttek, de mégis felmentünk a dombra. Könnyedén követett, de kicsit elé kellett mennem. Éppen nem evett – pedig 3 bálájuk is van – de kifelé menet megállt az egyiknél (ehhez még senki nem nyúlt hozzá). Sajnos Arippo jobb szeme most is begyulladt kicsit, nem örülök neki , de egyelőre nem avatkozom be. Ha el áll a szél javulnia kell. Arippo egyébként kissé nyugtalan volt, de jól elvoltunk, hosszasan legelt. Volt egy epizód is. Ahogy kissé tovább mentünk eléggé messze kijött egy ember három kutyával a bokrok közül. Hiba voltak messze és hiába távolodtak Arippot az eset mégis felzaklatta. Még akkor is figyelgetett, amikor már teljesen eltűntek. Elindultunk vissza, de még akkor is visszanézegetett. Bent a a karámban annál a bálánál folytatta az evést, amelyiknél kifelé menet megállt. Azt látom rajta, hogy van igénye az aktivitásra, mégis talán bodywork-öt tervezek neki legközelebbre – meglátjuk… Először nekem kéne jobban lennem, mert nem vagyok teljesen jól.

Ma kifejezetten kellemes idő volt, 10 fok körül, a nap is sütött. Lovagolni is lehetett volna, de nem vagyok teljesen jól, inkább úgy döntöttem nem ülök fel. De a földi mozgatást is elengedtem.  Arippo nem jött elém, de könnyedén  követett. Kint cickafark-féléket keresett és lassan mentünk a lovarda felé. Bent megtisztítottam  és alaposabban megnéztem – szerintem nem néz ki rosszul, bár vesztett a súlyából. Patatisztítás is volt, Arippot nem kellett kikötni, teljesen nyugodtan állt. Szél volt, és ebben az időben kissé feszült szokott lenni, nézelődött is. Ilyenkor az alsó ajkát behúzza (feszes is ha megérintem) és keletkezik rajta egy gödör – le is fényképeztem. Eléggé jellegzetes és ilyenkor nem érdemes lovazásban gondolkodni vele.

Piros nyíl jelöli a gödröcskét, amit szerencsére ritkán látni….

Terepen mégis könnyedén jött. Azt találtam ki, hogy menjünk a telep felé, mert ott jó a fű, jobb mint a dombon. Eleinte az erdőben akartam menni egy kört és úgy a dombra, de ez jobb programnak tűnt. Arippo meg is értette és örült  a legelési lehetőségnek. Itt most is jó a fű és még mindig kicsit hagyma illatú. Eleinte gyakran nézett fel a legelésből, de később már teljesen nyugodt volt. Legalább egy órát voltunk itt, de nem néztem az órát, lehet, hogy többet. Az idő is kellemes volt.

Aztán lassan visszaindultunk, Arippo könnyedén jött. Bent újra kitisztítottam a patáit és már legelés nélkül, szabadon követett a karámjáig. Most 4 bála is van egyszerre a karámjukban, de Arippo inkább inni ment.

12.15. Sajnos nem vagyok teljesen egészséges, így nem tudok lovazni, de még legeltetni sem. Ma csak az útról láttam Arippot.

12.12. Ma csak az útról láttam Arippot. Bár bőven volt takarmányuk, ő inkább külön legelt.

12.11. Rövid látogatás volt ma, legelés a karám mellett, sötétedés előtt… Arippo szívesebben ment volna az üres telekre, de az egy ideje már tilos. Most soványabbnak láttam Arippot, gondolkodom mivel egészíthetném ki még a táplálkozását. Úgy tűnik idén télen kevesebb a legelnivaló is, nem olyan a növénytakaró, mint a korábbi években.

12.10. Ma hosszabban találkoztunk, vittem almákat is. Arippo szivesen jött ki, megállapítottam, hogy jól néz ki, a kedélye is jó, sőt talán fizikailag is igényelne aktivitást. Kivittem a takarót is és amíg legelt le volt takarva. Éppen nem esett az eső, tehát tudott így száradni. Szokatlan napszakban voltunk kint, 4-kor már be kellett fejeznünk a legelést, mert majdnem sötét lett. Újabb csapadék, hó jön, és nulla fok körüli idő.

12.09. Hétfőn egész nap esett az eső, lassan, de biztosan eláztatott mindent. Hetekre el lehet felejteni a terepet, de a pályát is. Arippot csak az útról láttam. Nincs hideg éjjel sem.

12.04. Ma felsétáltunk Arippoval a dombra. Az árkon keltem át és amikor meglátott nagyon hosszan nyerítve indult felém. Azért akartam felvinni, mert múltkor – úgy éreztem – arra ment volna. Most is könnyedén vette arra az irányt, de a dombtető már nem nyújtja azt legelésben mint régen. Rendezték a telkek mentén a növényeket, azok a kedvencek amiket Arippo szeret talán feljebb vannak az úton, de Arippo nem akart tovább menni. Itt is megtalálta, amit keresett. Közben jöttek három kutyával, ami szokatlan erre felé ebben az órában. Pórázra vették őket, ami nagy dolog, bár Arippot semmilyen szinten nem érdekelte. Arippo határozta meg mikor megyünk vissza. A domb és a karámok közötti erősávot most is – ahogy már az elmúlt hónapokban – nézegette, nyilván őzek lakhatnak itt. Rengeteg volt a vaddisznó túrás is. Jót legeltünk, Arippo jól néz ki. Szeretnék egy olyan időszaktot csinálni, hogy váltogatom a lovaglásos aktivitásunkat egy-egy Masterson kezeléssel, tehát lenne egy konkrét tematika. Jó lenne kipróbálni, de ehhez az kéne, hogy egyenletesen tudjak járni hozzá.