Fotózás

Ma fényképeket készítettem Arippoval, amelyeket esetleg felhasználunk a nyílt naphoz. Nagyon könnyedén ment, bár ezek egyelőre csak próba képek. Mivel senki nem volt a nagy pályán itt csináltuk úgy, hogy Aripponak kijelöltem 4 bójával egy területet és ott kellett tartózkodnia. Ezt könnyen be is látta. Ezután időzítve készültek a képek. Mást nem csináltunk, csak a szokásos patatisztítás történt meg. Ehhez a videó viszont nem jött össze, ahhoz túl nagy volt a jövés-menés.

Váratlanság

Ma végre hosszabban is találkoztunk. A törpe ló (nem tartozik a lovardához) elszabadult és a karámok mellett szaladgált, nyerített. Kapált, ágaskodott, minden csinált amit egy mén csinál – mert az… A lovak kikészültek tőle, fel alá vágtattak. A káosz ellenére Arippo hamar csatlakozott hozzám és gond nélkül el tudtuk hagyni a karámot. A törpe ló egy időre csatlakozott hozzánk, Arippo toleránsan viszonyult hozzá, legelt, de könnyedén bejöttünk a lovardába. Akartam egy patatisztítós videót csinálni, de így, amíg nem fogták be a törpe mént nem akartam ezzel foglalkozni – majd máskor. Arippo patái rendben vannak, az új kefe kitűnő, szerdán pedig körmölés lesz.

A nagy pályán eleinte együtt mozogtunk, elindulás-megállást és távolságtartást néztünk. Hosszú kötélen körön is ment vágtában. Később edzés kezdődött, ez kissé zavart minket, de azért mentünk nyeregben is. Igyekeztem hosszabb szakaszokat ügetni Arippoval, hogy fokozzam az edzettségét, ha már ennyire szabdaltan tudunk csak dolgozni. Leszállás után kivittem az erdőbe, de most nem jöttünk le a kavicsos úton és nem is fordultunk vissza, mint ahogy terveztem. A kavicsos részt mindenképp el akartam kerülni. Hanem a dombra mentünk és ott legelve jöttünk vissza a karámjáig. Aripponak tetszett ez a befejezés.

Szabadidomítás

Szombaton Tászler Melinda járt a lovardában szabadidomítói alapokat tanított. Eléggé nagy volt a érdeklődés, nyolc bértartó is eljött. Amin meglepődtem, hogy senkinek nem volt korábban ilyen irányú tapasztalata – csak nekünk. Az is helyére került, hogy az általam megismert irányzatot szakmailag milyen irányban kell elhelyezni. Arippo rendkívül érdekes volt ebben a helyzetben. Észrevette, hogy most itt valami más van, mint ami a megszokott és egyértelmű jeleit mutatta, hogy vannak emlékképei erről a helyzetről. Hatalmasokat ásított és nézte a többi lovat, ahogyan dolgoznak. Végre én is tanulhattam új mozdulatokat, nem állapot, hogy lassan több, mint 15 éve ugyan azokat a dolgokat csináljuk. Fontos volt, és remélem lesz még ilyen alkalom.

Másnap, 21én féreghajtásra került sor. A gyerekekkel mentünk ki és csak patát tisztítottunk a karám kapui között, illetve beadtam a féreghajtót. Arippo jól van, de az időjárás nagyon rapszodikus. Pár napja még majdnem 30 fok volt, most hajnalban 2 fok van, nappal meg 10. Tehát kifejezetten hideg van, ami megzavarja a vedlést. Esők is jönnek-mennek, patát is érdemes nézni.

Indul a boogie

A lányok március 30án lovagoltak utoljára Arippoval – és azóta is nekik volt beállítva a kengyelszíj- Vagyis ilyen rég óta nem tudtam menni Arippoval. Beteg is voltam, sok minden probléma jött közbe. Április 4-én osztályt lovagoltak a lányok, de akkor Arippo nem fért bele, még nem voltam olyan állapotban. Ahogy itt a blogon látható április 2-án mozgattam meg utoljára földről. Magyarul: rég lovagoltam, hiányzott is. Ehhez képest nagyon vártam a mai alkalmat még akkor is, ha nem volt tiszta képem mit is csináljunk – ha mást nem, hát újra kezdünk alapozni.

Arippo rendkívül örült amikor meglátott és sietett elém, az egész találkozás időtartama alatt ha módjában ált bökdösött. Nagyon könnyedén, szóbeli felkérésre jött vele a lovarda felé miközben legelt is. A szőre még nagy, de így hogy nem látogatom lassabb a vedlése is. Ma már kifejezetten meleg volt, 26 fok, napos idővel és egy-egy pillanatban szélrohammal. Bent is rendkívül kezes és alkalmazkodó volt, nagyon nyugodtan hagyta, hogy tisztítsam patáját , bundáját. dōTERRA olajat is választott, úgy tűnt ezúttal is a Brave tetszett neki – arra kell gondoljak, hogy a kellemes narancsos illata miatt. Több lépcsős foglalkozást terveztem és közben döntöttem menjük e tovább. Előbb mozgattam kötélen, de előtte 12-3-6-9 órára rakott rudakat tettem le. A rudakon ügetve is áthaladtunk. Nyerget is kapott végül és felültem. Arippoban volt energia, volt menőkedve, de teljes mértékben alkalmazkodott hozzám. Lehetett volna vágtát is kérni, de magam miatt inkább hanyagoltam. A rudakon – más néven szerencsekeréken – haladtunk át minden lehetséges irányban – átlóban is. Háromféle módon használtuk: körbe, lóhere alakot lovagolva (ez jól látszik a képen) és átlót lovagolva. Majd mindhármat kombináltuk.

Végül úgy döntöttem menjünk ki az erdőben, de sétáltatva. Levettem a nyerget és így mentünk a legalapabb útvonalon. Aripponak nagyon tetszett a program, végig bökdösött. Jót sétáltunk és mivel az írtál a vezeték alatt már sajnos nem járható, így a normál földúton jöttünk vissza a karámokhoz. Egy szaksz fel lett szórva kaviccsal, ez nem annyira tetszett, de volt lehetőség lucernaféléket legelni, ez jó volt. Arippo itt is könnynedén jött velem, ha kértem. Visszavittem a karámjába, de nem hempergett.

Ugyanis össze lett nyitva a karám az új területtel, a többi ló ott volt. Arippo rendkívüli módon csodálkozott hogyan lehetséges ez és szabad e ilyet. Valahogy tőlem kért engedélyt, hogy ez így rendben van. Érdekes volt, hogy egy könnyed mozdulatomra máris vágtázott, ivott és végül odament a többiekhez. Az autóból láttam, hogy a többiekkel, feltartott farokkal vágtatgat. Így méginkább hangsúlyt kapott mennyire toleráns volt ma felém és figyelembe vette az állapotomat. Egészében több, mint 4km-t mentünk.

Tavaszi földi foglalkozás – videók

Feltettem a március 18-i foglalkozásunk két videóját. Az első videóban az aktivitás volt a cél. Megnéztük az „Állj!”-t úgy, hogy Arippo több személyes teret adjon az irányítójának – vagyis ne másszon a nyakába amikor megáll. Azt is figyeltük, hogy tartson távolságot, ha körön megy lépésben – ezt a pálcával ellenőriztem úgy, hogy a vállához tartottam. Arra is ügyeltünk, hogy nem lépésből mentünk vágtáig, hanem vissza-vissza vettünk a jármódokból. Arippo remekül vette a testtel adott jelzéseimet, de a farát akár csettintésre is arrébb tudja tenni. A kör bal kézre kicsit spórólósabbnak tűnt , de egészében jól ment minden.

Itt a feladat utáni, pontos „Állj!” volt a cél, mert múltkor a gyerekekkel ez kissé zavarosra sikeredett. Most jó volt.

Este

Ma végre este eljutottam Arippohoz. Eléggé visszaesett a hőmérséklet, 27 fok után 16 van, vagy inkább kevesebb. Legeltettem Arippot, de bejöttünk a lovardába is, ahogy hosszú kötélen foglalkoztam vele cca. 20 percet. Elsősorban a cél a mozgatás volt, ezért vágtáig vittem. Balkézre eléggé nyugodt vágtát mutatott, jobbkézre nagyobb volt a menőkedve. Visszafelé is legelt, de mennünk kellett, mert ment le a nap.

Lovak zöld alapon

Arippoval ma minden idők legrövidebb lovaglását produkáltuk, értve ezalatt a nyeregben töltött időt. Eleve el voltam csúszva és amikor láttam, hogy most már nagyon nagy lendülettel legel, amikor kihozom még az is megfordult a fejemben, hogy ma csak legelünk. De lassan beétünk a lovardába és megcsináltuk a rutint. Közben egy lovas ismerősöm már pályát épített, járóiskolát rakott le 5 rúdból, tehát a pályaépítéssel sem volt gondom. Így ketten voltunk a nagy pályán, mert ő F…val ment, akinek feles tartója is. Mindent összevetve összesen 15 percet ültem nyeregben – a szokásos földi mozgatásos, nyergeléses folyamatot követően. Arippo jól csinálta a járóiskolát, lépésben és ügetésben haladtunk át rajta. Mértem minden mozgásunkat, így összesen 3 km-t mentünk, amiből kb. 1 km volt a nagy pálya. Ez így jó is volt, de ennél lovazásra persze több idő kell. Mostanában egyszerűsítettem a dolgokat – a nyerget és pár ruhát is kint tartok. A téli holmiknak aktuális egy mosás.

Két nappal később legeltettem, de nem kellett nekünk sehova sem menni, megfelelt éppen a karámon kívül is, mert mindenütt alakul a fű. Ez volt március 14-én és ekkor – időspórolás céljából – a patakmedren keltem át, ahol már nem folyik a víz. Viszonylag könnyű az átkelés és 10-15 percet lehet azért nyerni vele. Rég keltem át utoljára és a visszaúton hatalmasat estem, mert kiszakadt egy nővény, amiben kapaszkodtam. Nem is értem hogyan úsztam meg nagyobb baj nélkül, amikor a köves mederbe estem.

Bundában

Ma nyereg alatti foglalkozást csináltunk. Legeléssel jöttünk be, utána pata és tisztítás jött. Úgy tűnik kezdődik a vedlés. Az rovos egy lóval foglalkozott, de Arippot nem zavarta. Választott olajat is és érdekes módon a Brave-et választotta. Nem mintha bátorság kellett volna neki, inkább valószínűbb, hogy a narancsos illat tetszett neki. Kb. 10 percet melegítettünk be földről, nyeregben, kicsit nyújtottam a melső lábait, és ezt követően szálltam fel. Ugyan ott szálltam fel, ahol múltkor, Arippo értette is, könnyedén beállt a megfelelő helyzetbe. Arippo nem volt élénk, de érdekelte a foglalkozás. Csak bója-szlalomot raktam ki, és volt két tócsa, amik körül 8-as alakban íveket lehetett lovagolni. Ez talán látszik is a felvételen. A szlalomot igyekeztünk hangra, illetve ülőcsontra csinálni. Mindezt lépésben és ügetésben. Volt álló helyzetben testsúly áthelyezés is. Arippo talán merevebb volt mint múltkor, de egészében jó lovaglás volt. Nyeregben 30 percet mentünk. Visszafelé is legeltettem. Bent viszont nem hempergett (bár úgy foglalkoztam vele, hogy ne izzadjon meg) viszont elment inni, de lépésben.

Zöldebb

Sokkal kedvünkre valóbb, hogy zöldül a fű még akkor is, ha a táj nem is. Arippo nagyokat harapott a fűből. Igaz, hogy még előttünk van a vedlés, de úgy látom sokkal jobban néz ki, mint tavaly ilyenkor. Tökéletes lovaglóidő volt, de Bodywork-öt csináltunk. Arippo nagyon jól ráhangolódott, befelé figyelt, én nem voltam igazán topon. Nagyon hamar mutatott elengedéseket. Visszafelé is legelt