Intenzítás

Hat napja jártam utoljára Aripponál, illetve tegnap, de akkor csak befújtam rovar-ellenivel. Az intenzívebb munkát csak ma tudtam folytatni, de eléggé nehezen alakult ki mi is legyen az. Sajnos teljesen bizonytalan volt az időjárás, olyan volt, mintha bármelyik pillanatban jönne az eső – de nem jött. Így viszont nem a terepet céloztam meg, hanem inkább úgy láttam jobbnak, ha bent maradunk. Arippo is fura hangulatban volt, amíg hoztam be kétszer is megijedt, elég furcsa ez ha olyan lovam van, mint ő, akinél évente egy kezemen számolom meg hányszor ijed meg. Bár kikötés nélkül tisztítottam a patáit, mégis sokat dobogott az mellső lábával, nem feltétlenül a rovarok miatt. Az dōTERRA olajok is eléggé elfogytak, így nem igazán volt mit adni neki.

A foglalkozás körjátékkal – quasi futószárazással – indult. A cél most is az intenzívebb, hosszabb mozgatás volt.  De a mozgás tetszett neki, felélénkült, bár a vágta annyira nem volt neki most fontos. Végül pályát építettem három rúddal, amelyeket 9-12-3 óra alakzatban tettem le. (Legközelebb bójákat teszek majd ki, mert a rudak kihelyezése és elpakolása nagyon hosszadalmas). Ezeken mindenféle módon áthaladtunk ügetésben, sok fordulót tettem bele, jött is az elengedettség, a nyak kinyújtása. Volt egykezes fordulat is, és könnyített üléssel ügetés. A rudakon nem csak áthaladtunk, hanem mellettük is elmentünk, kerültük őket, sőt meg is álltunk valamennyi mellett. Később ezeket variáltuk. A hangsúly a hosszabb, kitartóbb ügetésen volt, ez rám is rám fér, vissza kell egy kicsit szereznem a lovas erőnlétemet. Négy nagyobb szakaszt ügettünk és mindennel együtt egy bő órát mozogtunk. A végén nagyon kicsi vágtára is sor került, de mivel eléggé nagy rész vizes volt még ezt nem vittük túlzásba. Arippo a végére élénkebb lett, jó hangulata volt. A lenyergelést követően legalább háromszor ásított, ami szintén eléggé szokatlan tőle.

Calmer

Ma Arippo mozgatása volt a fő cél, de nem a pályán. Ezért csak minimális feladatokat kértem tőle, amiket meglehetősen készségesen hajtott végre, nagyon érzékeny volt jó értelemben. Bent nem is ültem fel (jobb lett volna, de boronálták a pályát), hanem egyenesen mentünk az erdőbe. A hevedert már egy ideje csak a 3. lyukba lehet húzni – olyan jól néz ki Arippo… Előzőleg a Calmer olajat választotta, ami meg is lepett, mert teljesen nyugodt volt. De az erdőben felélénkült, vágta közlei állapotban volt, inkább erősen ügettünk. A talaj is eléggé nedves volt és az utat is eléggé benőtték a növények. A szokott módon a dombon fejeztük be az utat, de egyértelműen látszott, hogy Aripponak még több mozgás is megfelelne. Jó lenne, de a hosszabb terepre eléggé nehéz kijutni, mert már régóta nincs meg a híd, tehát ehhez több idő kellene. De a jövőben ezzel mindenképp foglalkoznunk kell.

Harmónia

Behoztam Arippot, könnyedén legelve jött, bár a karámból kifelé kicsit nehezen értette meg, hogy ki akarom vinni, mivel nem vettem kötőfékre, szabadon jött. A nagy pályán négy rúd volt lerakva, tehát a cavaletti adott volt. Készítettünk patatisztítós videót is, bár Arippo még ennél is profibban adja a lábait. Olyan jól néz ki, hogy a hevedert csak a 3.lyukba lehet rakni mindkét oldalon… Jót mozogtunk (nyeregből is), de a pálya eléggé el volt ázva az zivatarok miatt. Emiatt gondolkodtam, hogy kimenjünk e az erdőbe nyereg alatt, de végül sétáltunk és jól tettük. Most kört mentünk, tehát ugyan arra jöttünk vissza, ahogy felmentünk – Arippo nem is értette, hogy miért változtatunk, de most ennyi időnk volt. Arippo a Brave olajat választotta, de már gyakorlatilag üres a fiola. A pályán nem volt igazán aktív, de a cavalettikat eléggé szépen oldotta meg ügetésben. Az erdőben nagyon jókedvű lett, bökdösött, aktív volt. Nyilván mert eléggé kellemes, árnyas volt a környezet. Jókedvűen mentünk a karámba vissza.

Keveset markoltunk…

…de sokat fogtunk ma.

Először is hagytam Arippot nyugodtan legelni miután kihoztam. Válogatottan jó fű van mindenhol, mégis talán ennél is jobb volt tavaly. Nem akart csatlakozni, nekem kellett odamennem, de szívesen jött. Bent most már éles fotózást terveztem vele ennek megfelelően öltöztem, lovat tisztítani nem kellett, mert az idő száraz. Legalábbis egyelőre, mert a következő napokban ez megváltozik. Ezért is akartam felülni és esetleg egy kisebb terepet is menni. Bent foglalt volt a nagy pálya azért a legelső kis karámba mentünk és itt készültek a képek. Arippo másodszorra mesterien értette a helyzetet és a négy bójával kijelölt területen várta, hogy időzítsem a fotót. Kicsit messzebbről készültek a képek, mint múltkor.

Ezután – mivel erősen sütött a nap – bementünk a fedelesbe, ahol bár por van, de kellemesebb volt a idő. Itt mozgattam a bóják körül is: négyszöget jelöltem ki, én a bójákon belül mentem, ő kívül, szépen, pontosan fordult. Kissé egykedvűen csinálta a feladatokat, bár csettintésre eléggé szépen elrakja  a farát. Keveset ügettünk, mert porzott.

Ezután mozogtunk a nagy pályán is, itt már volt ügetés is a nyergelést követően. Arippo olajat (dōTERRA) is választhatott, meglepő módon a Calmer kellett neki, pedig biztos voltam, hogy a Brave-t választja, annyira passzívnak tűnt. De nem tévedett, mert miután felültem felélénkült. Kifejezetten dinamikusan ügetett és igyekeztünk íveket menni.

Fontolgattam az erdőt is csak azt nem tudtam üljek fel, vagy vezessem – végül csak sétáltam vele, de olyan könnyedén jött, hogy gyakorlatilag liberty-ben ment velem. Úgy tűnt jó a kedve, felélénkült. Az erdő végén újra le kellett fújnom, mert erősen csípték a rovarok. Végül felmentünk a  dombra és ott legelt. Olyan sok legelni való finomság van, hogy bárhol ehetett, ezt ő is észrevette és könnyen jött tovább amikor kértem. Végül a karámnál fejeztük be az utat.

 

 

Indul a boogie

A lányok március 30án lovagoltak utoljára Arippoval – és azóta is nekik volt beállítva a kengyelszíj- Vagyis ilyen rég óta nem tudtam menni Arippoval. Beteg is voltam, sok minden probléma jött közbe. Április 4-én osztályt lovagoltak a lányok, de akkor Arippo nem fért bele, még nem voltam olyan állapotban. Ahogy itt a blogon látható április 2-án mozgattam meg utoljára földről. Magyarul: rég lovagoltam, hiányzott is. Ehhez képest nagyon vártam a mai alkalmat még akkor is, ha nem volt tiszta képem mit is csináljunk – ha mást nem, hát újra kezdünk alapozni.

Arippo rendkívül örült amikor meglátott és sietett elém, az egész találkozás időtartama alatt ha módjában ált bökdösött. Nagyon könnyedén, szóbeli felkérésre jött vele a lovarda felé miközben legelt is. A szőre még nagy, de így hogy nem látogatom lassabb a vedlése is. Ma már kifejezetten meleg volt, 26 fok, napos idővel és egy-egy pillanatban szélrohammal. Bent is rendkívül kezes és alkalmazkodó volt, nagyon nyugodtan hagyta, hogy tisztítsam patáját , bundáját. dōTERRA olajat is választott, úgy tűnt ezúttal is a Brave tetszett neki – arra kell gondoljak, hogy a kellemes narancsos illata miatt. Több lépcsős foglalkozást terveztem és közben döntöttem menjük e tovább. Előbb mozgattam kötélen, de előtte 12-3-6-9 órára rakott rudakat tettem le. A rudakon ügetve is áthaladtunk. Nyerget is kapott végül és felültem. Arippoban volt energia, volt menőkedve, de teljes mértékben alkalmazkodott hozzám. Lehetett volna vágtát is kérni, de magam miatt inkább hanyagoltam. A rudakon – más néven szerencsekeréken – haladtunk át minden lehetséges irányban – átlóban is. Háromféle módon használtuk: körbe, lóhere alakot lovagolva (ez jól látszik a képen) és átlót lovagolva. Majd mindhármat kombináltuk.

Végül úgy döntöttem menjünk ki az erdőben, de sétáltatva. Levettem a nyerget és így mentünk a legalapabb útvonalon. Aripponak nagyon tetszett a program, végig bökdösött. Jót sétáltunk és mivel az írtál a vezeték alatt már sajnos nem járható, így a normál földúton jöttünk vissza a karámokhoz. Egy szaksz fel lett szórva kaviccsal, ez nem annyira tetszett, de volt lehetőség lucernaféléket legelni, ez jó volt. Arippo itt is könnynedén jött velem, ha kértem. Visszavittem a karámjába, de nem hempergett.

Ugyanis össze lett nyitva a karám az új területtel, a többi ló ott volt. Arippo rendkívüli módon csodálkozott hogyan lehetséges ez és szabad e ilyet. Valahogy tőlem kért engedélyt, hogy ez így rendben van. Érdekes volt, hogy egy könnyed mozdulatomra máris vágtázott, ivott és végül odament a többiekhez. Az autóból láttam, hogy a többiekkel, feltartott farokkal vágtatgat. Így méginkább hangsúlyt kapott mennyire toleráns volt ma felém és figyelembe vette az állapotomat. Egészében több, mint 4km-t mentünk.

Relax

Ma volt a beígért nap Aripponak, hogy relaxos programot kap. Most is érte kellett mennem az etetőig. De onnan könnyedén jött. Bár az üres telek felé nézelődött, de a lovarda felé haladtunk, nagyon sok legelést hagytam neki, kicsit el is ment az idő. A lovardában pucoltam, patatisztítás is volt. Olyan helyre kellett kikötnöm, ahol nem volt a földön takarmány maradvány, mert különben szedegetni akarta. Szép idő volt, a nagy pálya még éppen használható állapotú volt, akár lovaglásra is. Igazából nem lett klasszikus kezelésmenet, egyfajta intuitív foglalkozás alakult ki. Arippo sűrűn váltogatta a ki- és befelé figyelést, de lassan megérkezett egy laza állapotba. A légzése egészen lassú lett, nyakát lefelé nyújtogatta. Valahogy az alakult ki, hogy a sörény élét masszíroztam, valamint a fejét billegtettem – ez utóbbit nagyon hosszan hagyta. A végére esett az illóolaj választás – a dōTERRA gyerek-kollekcióból a Steady-t választotta. Teljesen laza állapotban sétáltunk vissza a karámjához, ahol inni ment, majd egyedül, a többektől távol legelt – elvolt az élményével (?).

dōTERRA – Kids / vagy lovak?

Már hosszabb ideje használok illóolajokat a ló és lovaglás körül, írtam erről már jelzés-szerűen korábban egy-egy megjegyzést a napi posztokban. Most összefoglalom milyen olajokat alkalmazok, és ez nem más, mint a a dōTERRA gyermek-kollekciója. Úgy vettem észre ez tökéletesen lefedi az összes lehetséges helyzetet, ami lovakkal előfordulhat, és nem kell válogatni, keresgélni az olajokat. A olajok bázisa minden esetben frakcionált kókuszolaj és a kollekció valamennyi darabja keverék, azaz blend.

Ennél a sorozatnál az olajkeverékeket mindig külsőleg használjuk. Jó,ha a teljes kollekció nálunk van, de lovak esetében talán a Calmer, Tamer, Thinker a három legfontosabb – ha le akarjuk szűkíteni a kört. Ahogy azt korábban Arippoval kapcsolatban írtam az is opció, hogy a ló választ – sőt! Tehát, mondjuk van nálunk kettő, három, négy fiola és a lónak felkínáljuk a választás lehetőségét. Ebből sokat tanulhat a lovas, a ló pedig legtöbbször tökéletesen megmutatja melyikre van szüksége. A legpraktikusabb ha két keveréket kínálunk fel, mindegyik kezünkben egy keveréket tartva. Ha több fiola van akkor a választás is több körös lehet. A ló visszatér ahhoz a keverékhez ami szerinte megfelelő lenne számára abban a pillanatban, egész biztosan jelzi valamilyen módon melyiket szeretné. A keveréket elég a szőrre tenni egy ponton, esetleg csíkban, (pl. egy meridiánt követve), vagy akupunktúrás ponthoz érintve.

Fontos tudni, hogy egyes olajok fényérzékenyítő hatásúak, ezeket nyáron, szabadban érdemes a sörény takarásában felvinni. A dōTERRA  az alábbi olajokat tekinti ilyennek:

bergamott
grapefruit
citrom
lime
mandarin
vadnarancs

 

Ezek után nézzük át a keverékeket!

Calmer™– nyugatató Nézzü
Hozzájárul a pozitív és nyugodt kedélyállapothoz, pihentető, ellazító érzetet kelt a test bármely pontján. Lovak esetében az egyik legfontosabb, főleg frontos időben, valamint tavasszal.
Összetevők: Levendula, kananga, buddhafa, római kamilla.

Steady™– kiegyensúlyozó, állhatatos
Segít összpontosítani, segíti a kitartást. Érdemes alkalmazni, ha a lóval hosszabb munkát vagy tereplovaglást tervezünk.
Összetevők: amyris, balzsamfenyő, koriandermag és magnólia.

Thinker™– „gondolkodó”, figyelmet segíti elő
Olyan feladatoknál jó, ahol a lónak gondolkodnia kell, pl. lábait rendezni, stb. Éberebb állapotba helyez és segíthet azoknak a lovaknak, akiknek nehézséget okoz a figyelem fenntartása, összpontosítása.
Összetevők: vetiver, borsmenta, klementin, rozmaring.

Brave™– bátor, bátorító
Élénkítő hatású, jó jóhet olyankor ha a lónak új eszközt, vagy feladatot mutatunk be, amit még eddig nem látott, esetleg tart tőle. Ha a ló terepen félősebb, vagy ismeretlen területen megyünk szintén lehet kedvező hatása, mert támogatja a jó közérzetet és elősegíti a magabiztosságot, a bátorságot, önbizalmat.
Összetevők: Vadnarancs, amyris, illatcserje és fahéj, bázisként frakcionált kókuszolaj

Rescuer™– enyhítő Keverék
Segít a magabiztosság érzésének elérésében Kellemes és nyugtató érzés a bőr számára Elősegíti a vitalitást és a komfortérzetet. Bármilyen traumát követően érdemes használni.
Összetevők: Copaiba, levendula, fodormenta és zanthoxylum esszenciális olajok, bázisként frakcionált kókuszolaj

Tamer™ – az emésztőrendszer keveréke
Nyugtató, hűsítő hatású, aromája mindenki számára vonzó. Mivel ez az emésztőrendszer keveréke jó ha mindig kéznél van A Tamer™ azon illóolajok szinergikus keveréke, amely képes enyhíteni a mozgás által okozott rosszullét és a gyomorpanaszokat.

Stronger™– Erő, vitalitás
Vitalitást, magabiztosságot kölcsönös, tereplovaglás alkalmával segíthet. Javítja a hangulatot, de akár pályán, akár terepen segíthet kevésbé motivált lovaknak. Ősziés  frontos napokon is előnyös hatású.
Összetevők: vörös cédrus, litsea, tömjén és rózsa, bázisként frakcionált kókuszolaj

 

 

Ismétlés

Ma teljesen nyitva hagytam, hogy mit csinálunk. Elméletileg a múltkor megkezdett felderítést szerettem volna folytatni, ami lényegében annyit tesz, hogy újra szokjuk a terepet, mintha most érkeztünk volna a lovardába.

Nyári meleg ígérkezett, 30 fok felett, de ki kell használjuk, mert hamarosan vége ennek az időnek. Természetesen olyan korán, mint kellett volna nem tudtam jönni, ezért jól kellett gazdálkodni az idővel. Kapkodni nem akartam. A karámban jól mozogtunk, videófelvételt is csináltam Arippo kör-munkájáról  – ezt majd külön teszem fel, mert eléggé tanulságos.

Ezt követően nem ültem fel a pályán idő spórolás miatt, hwnem egyből – nyereggel – kimentünk úgy, mint múltkor. Előtte adtam neki a Brave olajat a dōTERRA®  gyerekkollekcióból, mert végre nem hagytam otthon. Találkoztunk a tehenekkel, a régi hídnál legeltek az árok másik oldalán.  Arippo mégis eléggé kizökkent tőlük, kb. három lépésenként megállt az aszfaltos úton, pedig ilyenkor járnak a teherautók.  Végül a kavicsos út mellett álltunk meg először legelni hosszabban, ez múltkor is tetszett neki, van benne lucerna. Itt is a tehenek irányába nézelődött, bár nem láthatta őket. Hagytam egy kicsit visszanyugodni.

Háromnegyed 12-kor értünk ahhoz a kereszteződéshez, ahova az első galopp-szakasz után érkezünk normál esetben. Vagyis messzebb mentünk, mint múltkor. Eufórikus érzés volt újra itt lenni, nem is tudom mikor voltunk itt utoljára – régen… Még az sem volt gond, hogy végig sétálva jöttem, illetve az utolsó szakaszon ügettünk. Itt hosszabb időt töltöttünk el, úgy láttam Arippo is  „megérkezett” a szituációba, mintha most értette volna meg, hogy ugyan arra járunk, mint régen. Egyébként nem a tehenek útján jöttünk, hanem lent a földúton, mert nem akartam hogy végig a legelésével küzdjek – így hamar megértette, hogy haladnunk kell. Könnyedén jött mellettem. Tettet Calmer-t a kezemre is, úgy, hogy amikor jön mellettem tudja szagolni.

Arippo a visszaúton is szaporán vette a levegőt, de az alaphangulata sokkal nyugodtabb volt, mint legutóbb, vagy mint ma kifelé, könnyedén jött. De a légzése nem lett lassabb – mégis a hangulata sokkal nyugodtabb lett. Könnyen, kulturáltan jelezte ha legelni szeretne. Ugyan úgy jöttünk vissza és Arippo ismét megnézhette a teheneket, de már kevesebb érdeklődést mutatott. Egészében nagyon jó volt ez az utunk, mindkettőnk nagyon elégedett volt. Arippo fokozottan bökdösött. A karám felé már szinte egyáltalán nem legelt, jó hanguatban értünk vissza.

Alakul

2023.09.08. Legelés. Nem tűnt jó kedvűnek. Kevesebb, mint egy órát legeltünk az üres telken, mert le lett kaszálva és a többit meg Ricsike intézni. Egy idő után ki is jöttünk onnan és a karámok mentén legeltettem. Ott szép a fű. Egy ideig hanyagolni kell a telket. Legelés után visszavittem és még simogattam, amikor beállt az árnyékba emészteni.

2023.09.09 Terep. Ma több időm volt és jól tudtam felépíteni a talákozónkat. Szabad- és nyereg alatti mozgást terveztem és talán séta terepen, de nyereggel… a többit meglátjuk. Főleg azt a területet célozzuk meg, ahol korábban terepen voltunk, csak most a híd hiánya miatt eléggé nagyot kell kerülni. Aripponak ma határozottan jobb kedve volt, könnyű jelzésekkel követett a lovardáig, ahol előbb vezettem, majd körjátékoztam vele. Szabad munka nem lehetett, mert lovagoltattak a pályán, így nem akartam elengedni Arippot, hátha mást zavarna. Ez jól sikerült és nem töltöttünk vele túl sok időt. Felültem még néhány percre és ügettünk. Ezután indultunk ki.

Le akartam mérni egyáltalán milyen távolság és idő, ha kerülünk a beton híd felé. Vezettem Arippot, de néhány ponton rövidebb legeléseket is engedtem neki. Ez olyan szakasz, hogy egyébként sem ülnék fel, kavicsos, kellemetlen az út. Arippo sok dolgot megnézett, kicsit nyugtalannak tűnt. Egyébként a Brave olajat választotta indulás előtt a dōTERRA®  gyerekkollekcióból (erről majd írok hamarosan bővebben). Eléggé sokára értünk ahhoz az olajfához ahol voltaképpen kezdődnek és végződnek a terepjeink, kb fél óra veszteség oda és vissza… (Ez az a rész a térképen, ahol „csomósodik” a sárga vonal). Itt hosszabban legeltünk és gondolkodtunk merre jöjjünk haza. Végül felderítésnek és rövidítésnek az összeomlott híd felé mentem, de valahol a lovarda magasságában át akartam kelni az árkon, és az aszfaltos úton vissza a karámokhoz. Mivel szombat volt nem kellett teherautókkal számolni, mivel arra egy kanyar is van.

Arippo sokat megállt, legelt itt, mert rendkívül sok volt a lucerna, vagyis egy lucernás mellett haladtunk el. Sajnos itt már  sürgetnem kellett. Végül átugrattam vele az árkot és az úton ügetve mentünk vissza oda, ahol kiléptünk a karámok közül. Innen már ugyan az volt az utunk, ahogy jöttünk. Aripponak visszafelé már jó kedve volt, bökdösött. És egészben véve hasznos volt ez a felderítés.

A körmölés rejtélye

Ma délben mentünk ki, mert úgy tudtuk akkor jár ott a lovardai kovács. Az idő sokkal hidegebb, mint volt, éjszaka 20 fok alatt, nappal 30 fok alatt a hőmérséklet. Számítottam rá, hogy Arippo élénkebb lehet, ezért a Brave és a Calmer olajokat vittem magammal, amelyeket a Brave-et használtam végül. Arippo most is nagy érdeklődéssel fordult az olaj felé, de valóban nyugtalan volt, most ugyanis nem hagytam legelni a lovarda felé menve, mert nem akartam elmulasztani a kovács érkezését, akit nem ismertem.  De a kovács nem jött és az egyik lovas ismerős, aki szintén várta kiderítette, hogy még legalább másfél óra amíg ideér. Ennyit nem tudtam várni, mert ügyet kellett intéznem és Arippo megint hoppon maradt. Nagyon bosszantott a dolog. De volt egy sérülés Arippo orrán, az orrlyuka felett, amit nyilvánvalóan valami kiálló drót vagy szög okozhatott, amiből van itt bőven. Ezt lekezeltem.

A sérülés a száj és az orr felett, a kötőfék pántja alatt.

De délután – mivel már tudtam a kovács számát – felhívtam és megkérdeztem meddig lesz ott. Kiderült bőven van időm odaérni, így érdemes volt tenni egy második kísérletet is. Egyszerűen nem volt más lehetőség, Aripponak július végére volt kijelölve a körölés és csaknem szeptember van. Amikor megérkeztem bemutatkoztam a kovácsnak, aki már dolgozott. Indultunk Arippoért, de a gyerekek – akik délelőtt is velem voltak – szóltak, hogy nem Arippo áll a kovács mellett kikötve? Kiderült: igen. Nem derült ki ki és miért hozta be, a kovács azt mondta félreértés történhetett. Másokat is megkérdeztem, de nem lettem okosabb. Arippo a fedett rész alatt állt – amit elvileg nem szeret – és teljesen nyugodt volt. Ha a gyerekek nem szólnak észre sem veszem és megyek érte a karámokhoz….

A körmölés simán ment, Arippo teljesen nyugodt volt, nyoma sem volt a déli nyugtalanságának. Lekezeltem a sebét (betadin, kéklukács) és legelve vittük a helyére, könnyű és alkalmazkodó volt. A sérülésnek nem örülök és fura volt, hogy valaki behozta (tévedésből), de annak örülök, hogy végre meg van körmölve. Mert ezennel kovácsot is váltottunk.