Napról napra kategória bejegyzései

Fedeles vasárnap

Közzétéve Szerző:

Napos reggel volt, de sokkal hidegebb lett, mint vártam. Bent maradtunk és nem akartam terepet, a talaj olyan volt mint a fagyott beton. Arippo megkapta az almákat és fedeles most is szabad volt, tehát ezt céloztuk meg. Rögtönzött egy pályát ismert elemekből.

A pálya 🙂

A mai nap jó példa arra,  hogy nem  lehet mindig mindent csinálni – jobb kivalasztani 2-3 mozgást, feladatot. Mindenesetre amit múltkor terveztünk most megvalósult, vagyis volt vágta (földről). Arippo határozottan felélénkült tőle abszolút rá fért. Volt ugyancsak földről belső állítás – szépen ment. Elég sokat mozogjunk földről és csak a végén ültem fel, kiderült egészen változatosan meg lehet lovagolni ezt a pályát. Végül az aktív rész kb.3km volt.

Idén az első

Közzétéve Szerző:

Ma kimentünk terepre – idén először. Meg néztem a gps adatokat és úgy tűnik utoljára november 1-én voltunk ebben az irányban. A karámban éppen itatás volt, ezt megvártuk és ezután hoztam ki. Közbe erős fogadalmat tettem, hogy ma nem nézem az órát, akár mi is történik. Azt hallottam, hogy éjjel mínusz 13 fok volt itt, ami elképzelhető a hegyek és az erdő miatt. Egy kevés vadnarancs olajat tettem a kezemre és a nyakára. Arippo egy kicsit soványnak tűnik és előirányoztunk egy körmölést jövő hétre.  A pályán csak annyit mozgattam amennyire feltétlen szükséges – a talaj itt még mindig kemény – és ezután már ki is mentünk.

Legelés

Mivel rég mentünk erre mindent megnézett, a táj is megváltozott, felszántották a rétet, ahol régen átmentünk. Hagytam legelni a szokott helyeken, de a felszállás után kifejezetten az útelágazást céloztam meg, hogy majd ott legeltetem hosszan. Új úton mentünk, vagyis mintha a nagy rétre mennénk először párhuzamosan mentünk a műúttal (a szántás mellett még éppen el tudtunk férni). Arippo nem teljesen értette mi akar ez lenni, de könnyű csizmasegítséggel irányba állt. Eleinte csak léptünk (sok volt a fagyott vakondtúrás…), de a talaj megengedte, hogy ügessünk is. Megkerülve a szántást a kifutópálya végén jöttünk fel. Ma nem volt repülés, de ha lett volna akkor sem itt érnek földet a gépek, hanem beljebb. A kifutó hivatalos kezdete ennél beljebb van, emellett is elmentünk. Még soha nem jártunk itt, Arippo egyfolytában a régi út felé húzott, ami lejjebb van. De maradtunk fent, itt fújt a szél és a kezem kesztyűben is kihűlt. Jó volt a talaj, akár még galopp is lehetett volna. A pálya mellett végig körbálák voltak, ezek mellett végigmentünk és ott mentünk a rétre, ahol ősszel a TEK-es helikopter gyakorlatozott. Itt már Arippo értette mi a célunk, leszálltam és hagytam legelni sokáig.Közben elállt a szél és zavartalanul sütött a nap, teljesen jó idő lett.

Visszafelé ő választott irányt – én arra gondoltam menjünk vissza, ahogy jöttünk, de Arippo érdekes módon azon az úton ment, ahol régen is mentünk, de nem a tehenek ösvényén, hanem a földúton – itt már többet ügettünk.  A végére egészen felélénkült és jókedvű lett, a karámok közötti utakon már leszálltam, ahogy szoktuk. Ez volt idén az első nagyobb utunk.

Első

Közzétéve Szerző:

Ez év első lovaglós napján jó idő volt, még az is felmerült, hogy kimegyünk terepre. De amikor megnéztem az út másik oldalán milyen a talaj úgy találtam, hogy ez inkább határeset. Mire kiértem a karámokhoz feltámadt a szél, de viharos erővel és ez is inkább amellett szólt, hogy ne menjünk ma még sehova. Így a szokásos program következett: almák a karámon kívül. Közben Arippo többször is összerezzent és volt, hogy felemelt fejjel, rezzenéstelenül figyelt sokáig egyetlen irányba. Szeles napokon pontosan ugyan így viselkedett a régi lovardában is. A patamosóban ugyanez az állapot volt jellemző és a fedeles pályával kapcsolatban – ahol szél nélkül is mindig mindenféle zaj van – szintén ez volt várható. Volt nálam egy kis dōTERRA – Balance illóolaj és egy hirtelen ötlettől vezérelve kipróbáltam: egy cseppet tett a kezemre, szétdörzsöltem és a kezeimmel végül a ló nyakára kentem. Legnagyobb meglepetésemre a következő percekben jelentősen jobb a lett a helyzet.

dōTERRA – Balance

Arippo a fedelesben jól tudott koncentrálni, készséges volt és hajlékony, pedig iszonyúan rázta a szél a tetőt. A pályát előre kitaláltam – két V alakot és bójákat tettem le és csináltam egy induló-érkező kaput is két bójával K betűnél. Először földről néztük végig a feladatokat és – ugyanúgy, ahogy múltkor – most is fokozatosan húztam véglegesre a hevedert.  Ezt a pályát meglehetősen változatosan lehetett meglovagolni, bár nagyobb térben könnyebb lett volna mozogni rajta. Arippo így is könnyen vette a fordulókat ügetésben és többnyire tisztán haladt át a rudakon. Próbáltunk a hosszú falon vágtát is, de sehogy sem akart összejönni, és közben rá is jöttem, hogy földről ezt sem most, sem múltkor nem készítettem elő – így ez legközelebbre marad.

A pálya

A végére minden jól lett, úgy érzem Arippo szereti a fedelest. 1,2km-nél mentünk be és 3km-nél jöttünk ki, így a földi foglalkozás és a lovaglás összesen 1,8km volt. Ezután volt még patapucolás és felmentünk a kedvenc helyre, ahol viszonylag sokáig legeltünk – a viharos szél elmúlt. Összesen 4km-t mértünk.

Bye bye 2021..!

Közzétéve Szerző:

Az év utolsó lovaglása jobban sikerült, mint gondoltam. Minden sáros volt – gimicsizma kötelező – és extrém meleg lett, 13C°. Nem lehetett kiszámítani Arippo milyen passzban lesz, és valószínűleg a nagy szőre is zavarhatta a melegben. Amikor megérkeztem nagyon vizesnek találtam a hátát és úgy tűnt így nyergelés sem lesz. Előbb almát kapott, majd elmentünk a kedvenc helyre legelni és ahogy felértünk szépen kisütött a nap és volt remény rá, hogy annyira száraz lesz,hogy lehet nyergelni. Így is lett és kb 20 perc után indultunk a lovarda felé, ahol tisztítást követően jöhetett a nyergelés. A patakezelést a végére hagytam.

Középen szlalom, a hosszú oldalakon rudak.

Csakis a fedeles jöhetett szóba és megint lényegében egyedül voltunk, csak később csatlakozott hozzánk egy lovas, így a földi foglalkozás zavartalan volt. Jól ment minden, Arippo érzékenyen reagált már a legeltetéskor is, szívesen működött együtt. Kétszer két rudat tettem le a hosszú oldalakon és középre tettem egy szlalomot. Ezeken változatosan haladtunk át együtt és körjátékban is. A rudakat szinte mindig nagyon tisztán lépte át és a szlalom is szép volt, lépésben és ügetésben is megcsináltuk. Csináltunk különféle átmérőjű köröket is és a hajlékonyságára így télen nem lehetett panaszom. Lábait  leszállás után húztam ki – jól reagált – és a végén megkentem a patáit. Visszafelé még kicsit legeltünk – így búcsúztunk az évtől, amelyben új helyre költözünk…..

 

Restart

Közzétéve Szerző:

Elkezdünk ma egy kicsit újra építkezni az elmúlt hetek ziláltsága után. Továbbra is nulla körüli az időjárás, a terep fagyott, de délben csúszóssá válhat. Nem akartunk ma kimenni, mindenképp bentre terveztem. Szerencsére a fedeles szabad volt, mert a pálya fagyott volt, olyan volt a homok, mint a beton. Voltak vendég lovasok a pályán, de ők sem lazították fel a talajt. A fedeles viszont nagyon jó volt és csak mi voltunk. De előtte Arippo kapott pár almát és leget is. Hosszasan tisztítottam a bundáját és a patáját is. Sajnos a hátán kevés az izom most, de egészében jól néz ki. A fedelesben szlalomot és cavalatti-t raktam le és előbb földről dolgoztunk. Arippo figyelmes és készséges volt, jól ment minden. Végigcsináltuk az akadályokat földről és nyeregből is. Felszállás után véletlenül fellökte a fellépő sámlit (nem állítottam be elég párhuzamosra) ezért megismételtük a felszállást. Minden más jól ment, a cavalatti tiszta volt, a szlalom is szép volt. Vágtát most nem kértem, így is kerek volt az együtt töltött idő. Ezután patatisztítás és újabb legelés jött még több almával. Nem mentünk sokat, de (újra)kezdésnek jó volt.

2,5 km körülbelül

Túl szabad

Közzétéve Szerző:

Ma sem lehetett szó semmilyen terepről, mindkét külső pálya használhatatlan, gumicsizma kötelező. Csak a fedeles jöhetett szóba, de ott kellemes volt a talaj és a idő is, sőt szabad is volt teljesen. Nyergelésről – hiába hoztam nyerget – szó sem lehetett, inkább adtam neki takarót, abban mozogtunk, hogy száradjon.. Sajnos ma nem találtuk a fonalat, már az elején láttam, hogy Arippo behúzza az alsó állkapcsát – ez mindig azt jelenti, hogy nem igazán használható azon a napon. Mégis sikerült felkeltenem a kedvét, mert olyan pályát építettem, mint múltkor. Legyező alakban 3 rúdon kellett áthaladni, illetve ezeken mentünk át különféle variációkban, szabadon is. Viszont amikor nagyobb szabadságot adtam neki sajnos kilépett és elsétált a fedelesből…  Igaz, közben a lovász karbantartást végzett a fedelesben, lapátolt. Tehát hiába kerestem az a kreatív együttműködést, amit már múltkor nem először találtunk meg együtt. Csináltunk – továbbra is földről – belső állítást – ezt szépen adta. Ezután átalakítottam a pályát, az egyik rudat lecseréltem ugrásra (nagyon alacsony, átlépős állítással), a másik rudat megkettőztem. Ezektől a feladatoktól most is felélénkült, bár alig tudta tisztán kivitelezni és nem engedtem már szabadon.

A pálya változatai

Befejezésként ki akartam vinni az üres telekre legelni. Szabadon engedtem, hogy biztos követni fog, ahogy múltkor, de túl korán engedtem el és azonnal a kedvenc helyre indult fel a dombra. Mivel ügetést kértem tőle ügetéssel ment. Nem próbáltam meg utolérni, tudtam, hogy ott lesz – legalább tudom hol keressem a lovam, ha nincs meg… (Ez a hátránya és előnye a „kedvenc” helyeknek). Ott is volt és itt vettem vezetőszárra. Sajnos ez így most nagyon nem jól jött ki, nem lehetek benne biztos mit lép legközelebb, tehát jobb nem elengedni mostanában (?). Nem jól mértem fel milyen napja van, a mai azon kevés esetek egyike, amikor egyértelműen nem volt formában. 2,8 km-t tettünk meg együtt. Egyébként plusz egy ló van a karámban, egy új fekete.

Újra árok

Közzétéve Szerző:

Ma is szép idő  volt, de a következő napok már nem ilyenek lesznek. Mértem volna mennyit mentünk – ezt fontos lenne tudnom – de az alkalmazás megint nem működött… Rögtön a karámban kezdtünk, de nyereggel és egy kicsit erősebb jelzéseket adtam Arippo-nak, hogy hamarabb vegye fel a fonalat és intenzívebb feladatvégzést kértem tőle. Volt pl szabadon körök váltott irányban, ügetésben – jól csinálta… Nyeregből főleg íveket csináltunk, de volt, hogy fejben készítettem elő a vágtát viszont nem kértem tőle, hanem megálltunk. Erre elsősorban miattam volt szükség.

Az idő végessége miatt – és hogy legelés is legyen bőven – megint elmentünk a Stációkhoz, most is az volt a benyomásom, hogy óvatosan üget az avaron. Elsősorban azért mentünk oda, hogy átkeljünk az árkon. Ez egy nagyon szép út lesz tavasszal, bár rövid. Az átkelés Arippo-nak nem probléma, főleg, hogy földről kértem tőle először, inkább magam miattam ezt kicsit gyakorolni. Harmadszorra nyeregben is átkeltünk oda és vissza. Nem árt az ilyet gyakorolni és erre nagyon rég volt módunk. Visszafelé jó tempóban haladtunk, de erősebb lejtőn nem kértem ügetést, viszont a végén volt egy rövid szakasz vágat is, dinamikus volt. Ezután már csak legeltünk a kedvenc helyen eléggé hosszan. Végül a karámnál nyergeltem le. Hidegebb napok jönnek…

A végén…

 

Napos

Közzétéve Szerző:

Ma szép idő volt, jó lett volna terepre menni, de annyi idő nem volt. Helyette egy bő órát legeltünk a kedvenc helyen. Nagyon jó, hogy ez a hely ilyen közel van a karámhoz – és senki sem tudja. Nagy erőfeszítésembe telt elterelni a figyelmem a napi gondokról, de végül egész jól sikerült.

Stációk

Közzétéve Szerző:

Kivételesen tegnap volt a lányok lovaglása és Arippo-t is kihoztuk legelni.

Ma nagy terveim voltak, amik sorra megdőltek. Kitaláltam egy jó pályát, de amit megérkeztem láttam, hogy egy bértartónak edzése lesz azzal az edzővel, akit múltkor is láttam. Nekem az egész pálya kellett volna, így mást kellett kitalálnom. A másik tervem – hogy nagy utat menjek az áruházak felé körbe – már korábban megdőlt, mert ahhoz még ennél is korábban kell kijönnöm. Tehát maradt a pálya fele és egy kisebb út az erdei utak felderítésével.

Arippo-nak nem volt igazán kedve, de azért elég jól sikerült felébresztenem – de nem szeretem ha edző is van a pályán, ez engem zavar. Egyébként haladott szintű, klasszikus lovaglást láthattunk, nagykantárt próbálgattak. Tehát Arippo-t szépen, fokozatosan felébresztettem, csinált mindent: kör, eleje- és hátuljakörüli, oldalazás, belső állítás földről. Közben a lábait is kihúztam. Nyergeléskor fejezték be, így tudtunk némi vágtát is csinálni, amikor kimentek. Ez már eléggé aktív volt, bár a beugratásaim nem elég tiszták.

Az általam jelzett útvonal

Ezután mentünk ki és már a karámból kihozataltól mértem volna mindent, de leállt a mérés – a térképet utólag csináltam… Saccolva legalább 5 km-et mentünk, de lehet, hogy többet. Elmentünk a kedvenc legelőhelyünkre, itt érdekes módon Arippo nem akart sok időt tölteni – mintha tudta volna, hogy úgyis itt fejezzük be (így is lett). Utána el a lovak mellett (probléma nélkül…) és le az erdő felé. Az erdőben némi ügetés, bár úgy tűnt az avar miatt nem látja a talajt és óvatosan haladt, nem erőltettem. Utána be az erdőbe az új úton ami vissza visz a magasleshez. Ezután jött az új rész, ami szép de rövid. Találtunk egy kézzel készült Golgotát – el nem tudom képzelni mi a cél vele: a fákon laminált lapokon a stációk. Kiértünk a házakhoz, de csak meredek és/vagy köves utcák vannak minden irányban, az egyik utca extra meredek. Leszálltam és vezettem, de alig volt hova lépni, igyekeztem az út mellett vinni. Találtunk egy utat, ami úgy tűnt visszavezet – így is lett. Mindjárt az elején van egy árok – itt is leszálltam – és hagytam, hogy Arippo egyedül oldja meg, hosszú kötélen. Amint feljövünk az árokból fatörzs keresztben – ezt át kell lépni. Ide el fogunk jönni még gyakorolni az árokkal és a fatörzzsel – régen sok hasonlót csináltunk. Innen az út visszavisz a stációkhoz (a képen a jobb felső sarok, ahol bezárul a forduló) és innen az ismert úton mentünk a legelőhelyünkre némi ügetéssel, ahol sokat legelhetett. A benyomásom az volt, hogy a szokottnál sokkal többet akar legelni – talán a front miatt lehet.

Pálya

Közzétéve Szerző:

Körmölés után hagytam Arippo-t és nemigazán tudtam ránézni sem a héten. Úgy tűnik a beilleszkedés lezajlott. Ma, amikor jöttem a nagy sárgával evett együtt, a többiek itt-ott feküdtek. Éjjel felmelegedett az idő, már délelőtt is elviselhető volt a hőfok. Pályára mentünk, megtisztítottam, a patáját is bekentem – bár rendben volt – ahol cavaletti-t raktam le. Rögtön szabad földi munkával kezdtünk és fokozatosan ébresztettem fel. A szabad vágtamunkánál több szabadságot hagytam neki és igyekeztem lekövetni mi az amit szeretne. Mindkét kézre jól vágtázott és kimutatta, ha még akart menni. Ezalatt és a nyergelés közbeni mozgatáskor többször kihúztam a lábait – ügyesen adja, érti. Nyereg alatt ügetés volt a cavaletti-k felett és a többi oldalon vágta – ez jól ment, 2-3 kört is csináltunk mindkét kézre. A lépőfákat fordulókra is felhasználtuk, és volt „állj” és hátralépés és súly-áthelyezés is – jól reagált minderre.

Bent

Ezután mentünk ki,de már csak röviden mentünk be az erdőbe abból az irányból, ahol régen laktunk. Itt az eleje köves, tehát később szálltam fel. Teljesen más az erdő, hogy kevés a lomb, találtunk egy új utat is ami eddig nem volt szem előtt – a magaslesnél jöttünk ki. Ebből majd tudunk útvonal-variációkat csinálni. Innen az ismert úton mentünk arra a helyre, ahol most is zöld a fű. Itt hosszasabban legelt és innen már csak vezettem a karámjáig, ahol lenyergeltem.

Útvonal