A nyár vége

Ma reggel voltam Aripponál, de utána mennem kellett. Egy órát legeltünk az üres telken,  amit lekaszáltak, Aripponak tetszett a nem rég kaszált fű. Ezzel vége tért a nyár és talán annyi pozitívum van, hogy már nincs annyira meleg. Nagyon remélem,  hogy az ősz jobban alakul közös programjainkat illetően. Az mindenképp jó, hogy a körmölés végre megtörtént, legközelebb alaposan szemügyre veszem a kovács művét. A sérülés jól gyógyul.(Az alábbi videón: hogyan lépjünk bele elegénsan a vezetőszárba?)

Úgy alakult – ez teljesen egyedi és ritka – hogy este is voltam kint, Arippo ekkor is örömmel jött legelni.

Sovány napok

Folytatódnak a sovány napok, amelyeknek elsősorban magántermészetű oka van. Vagyis Arippohoz csak este tudok jönni, akkor is röviden és csak legelni. Persze ennek a rekord meleg is az oka, remélhetőleg ma tetőzött. Holnap már lehűl a levegő. Ma viszont még este 7-kor is szinte elviselhetetlen volt az idő. Arippo legelt az üres telken, az alsó zsinórt megint fel kellett kötnöm. Már igényelné a tematikus foglalkozást.

Egy mondatban

Estefelé látogattam meg Arippot, nyerítve várt. Még a nagy meleg ellenére is vadak voltak a legyek és a szúnyogok is. Csak a karámmal párhuzamosan legeltünk kb 40 percet. Sajnos csak ennyire tellet.

Este

Ugyan úgy, mint múltkor, most is estefelé mentem Arippohoz. Most egy kicsit később érkeztem, már éppen ment le a nap, így csak a karám előtt legeltettem. Láthatóan örült a programnak, nyerítve fogadott és azonnal követett. Ma is meg kellett csinálnom a belső zsinórokból az alsót – ahogy szinte minden alkalommal. Pataápolás most nem volt, Arippo jól néz ki és a körmölő is elkerült – elvileg hamarosan időpontot egyeztetünk….(?)

Szürkületben

Mindenféle okok miatt csak este jutottam ki Arippohoz. Az egyik, hogy rekord meleg van, este is állt a levegő, fülledt párás idő volt. Nagyon készséges volt, amikor a két kapu között (az alsó megint le volt szakítva) megkentem a patáit, amik egyébként rendben voltak. Mindent elsőre csinált, mozdulatlanul állt. De a pára miatt menjünk biztosra. Utána legeltünk az üres telken, Arippo éhes volt, még maradt volna többet is, de a sötétedés miatt mennünk kellett. Némiképp furcsa volt, hogy ugyan az a kocsi többször is elhajtott a földúton oda-vissza. Ugyan ebben az időban hozták vissza a nagy szürkét is, de már csaknem sötét lett. Sajnos csak kb. 40 percet tudtunk legelni.

Egy hét

Hétfőn családdal voltunk Aripponál, legeltettük több, mint egy órát. Szinte meg is unta a végére.

Szerdán a lányok lovagoltak és a végén megnéztük Arippot. Beengedtem a két kapu közé hátha örül, hogy legelhet ott, de félreértette: azt hitte kimegyünk. Tehát ez nem volt jó ötlet tőlem. Visszatessékeltem a karámba, de újra átbújt a zsinórok alatt a két kapu közé és ismét mutatta, hogy várja a közös kinti legelést. Végül megértette, hogy ez ma nem jön össze.

Ezután Csütörtökön hosszan hagytam legelni, míg a lovarda felé jöttünk. Nagyon párás fülledt idő volt, kiadós eső után. A pálya is épp, hogy használható volt – de vágtának nem volt értelme. Szlalomot és cavalettit raktam le, de előtte földről mozogtunk – Arippo nem volt igazán fürge, szuszogott a párában, de jól csinált mindent. Körre szépen fordult ki. A körjáték során a cavalattik között küldtem át úgy, hogy mindig egy másikba kerüljünk. Szabadon is mozgott szlalomban. Nyeregből használtuk a nyakmadzagot is, szlalomban is. Összeszedettsége is eléggé szép volt. A cavalattije nagyon jó volt, tisztán ment át. A nyeregben töltött idő nem volt sok, de a foglalkozás talán elég változatos volt neki. Megint jobban néz ki, a hevedert csak a 3. lyukba tudtam húzni. A kovács sehol, de a patája legalább kopik valamennyire, kezd úgy kinézni, mint egy vadló…

 A pálya

 

Megszakítások

Mindenféle okok nem tudtam Arippoval foglalkozni. Augusztus elsején és hetedikén voltam nála, de csak megnéztem. Elsején vittem nyerget, de nem került sor nyergelésre, csak együtt mozogtunk a nagy karámban. Arippo mindent jól csinált, különösen a szabad-munkája tetszett, készséges, figyelmes volt. Egyértelműen igényli a foglalkozást. Sajnos utána sokáig nem tudtam menni hozzá.

Nyakmadzagon

Még mindig nem tudtam elérni a körmölőt, bár Arippo patái még jól bírják.
Reggel mentem, de mire bejöttünk egészen sokan lettek a bértartók és iskolalovasok is. Sajnos ott volt az a ló is akiben nem bízom annyira (illetve a lovasában), tehát kicsit át kellett alakítanom a tervem – amiben hosszú kötélen vágta is szerepelt. Előbb együtt mozogtunk „állj!”-okat gyakoroltunk és a szokott dolgokat. Arippo nagyon készséges volt, de nem siette el a dolgokat. Körön szabadon is mozgott, mögöttem is elment. Utána nyeregből mozogtunk, de a lovasok mozgását figyelmen kellett. Az összeszedettség nem annyira ment most, de mivel feltettem a nyakmadzagot ezzel is gyakoroltunk. Főleg a hátralépés ment jól, amit földről is kipróbáltunk. A nyakmadzagot még folytatni szeretnénk máskor is. Ezután  kimentünk az erdőben. A szokott helyen nem tudtam felszállni, mert telefont kaptam (nem a körmölő..), így egész távol szálltam fel, az elágazásnál. Innen mentem a házak felé is a kis úton vissza. Az árnyas erdőben Arippo sokkal élénkebb volt, mint a pályán, erősen ment, akár vágta is lehetett volna. Nagyon fontos lenne hosszabb terepre vinni, de továbbra sincs megcsinálva a híd. Úgy mentünk vissza. ahogy jöttünk és a karám felé megint legeltettem. Az egyik karámban már levágták a gazt.

Változékony

07.25. Ma elkerültük egymást a körmölővel, valamit valaki rosszul írt fel…

07.23. Ma kilenc nap kihagyás után látogattam el Arippohoz délután. Az árkon át mentem, ami alig járható, nagyon megváltozott a fala, nehéz átjutni. Arippo meg is lepődött, de örült nekem. Nagyon magas a gaz a karámban, az útról már nehéz meglátni a lovakat. Valakit megkértem, hogy küldjön róla képet 4-5 nap után – ez meg is történt és Arippo most is jól volt, akárcsak a képen. Sérülése nincs, remekül néz ki. Az elmúlt napokban – a lovarda kérésére – Arippo kötőfékben volt ami az ő esetében szükségtelen, ennek annyira nem örültem, hiszen szükségtelen.  Nem úgy tűnt, mint aki hiányolta a mozgatást, hiszen nagy meleg volt az elmúlt napokban. De szívesen jött velem az üres telekre legelni. A nővénytakaró már nem annyira változatos, mint korábban, a meleg érezteti a hatását. Egy kórófajta erősen elszaporodott mindenütt, a karámokban is, embermagasságú.  A nagy rétet is lekaszálták, de a híd még mindig nincs megjavítva.

 

Várakozás

Nehézségek mutatkoztak a blog működésében, de mára minden akadály elhárult. Az elmúlt napok eseményeit egybe írta be. Ma is voltam reggel Arippoval, de „csak” legeltünk – hosszan a lovarda felé – és „csak” bodywork-öztünk a fedelesben (Masterson és lábak nyújtása). Érdeke, hogy mennyire más volt most a kezelés. Találtam néhány pontot a nyakán, amire jelzett, de úgy tűnt, hogy alapvetően már a bodywork helyzete is elég neki, hogy feszültséget engedjen el – vagyis rengeteget dobbantott mindkét első lábával. Az idő előrehaladtával a dobbantások kisebbek és ritkábbak lettek. Nagyon érdekes volt, hogy Arippo egy idő után most is jelét adta, hogy már nem tud, nem akar befelé figyelni és részéről vége a kezelésnek. Akkor nyújtottam, lazítottam még a lábait, maszíroztam a füleit. Jó sikerült, jól esett a fedelesben lenni, nem zavart minket senki. Utána lemostam és visszaengedtem – de visszafelé is volt legelés.

A hátsó lábak keresztezése és a legelés