Címke: terep

Terep – gyalog

Közzétéve Szerző:

Mindenképp kijöttem ma, mert a következő pár nap után újra esők jönnek. Remélem a következő három napban tudok foglalkozni Arippoval és ez jó alap lehet az őszi folyamatos működésünkhöz.  Húsz fok alatti volt a hőmérséklet, de erősen fújt a szél. Tulajdonképpen még jó is az idő így, csak a meleg után tűnik kellemetlennek. Meglepően sok a légy , Arippo kapkod miattuk. A pálya teljesen el volt ázva, de az idő túl szép ahhoz, hogy a fedelesben legyünk. Legelve jöttünk be ráérősen, Arippo könnyű szavakra reagált, de nyugtalan volt. Kitettem a nyerget, de végül úgy döntöttünk, hogy nem ülök fel, viszont terepre megyünk. Elindultunk a vízmű felé, a híd hiányában a beton hídig kell menni, hogy átjussunk a patakon. Igazából nem volt terv arra nézve meddig jutunk el. A vízműnél legeltettem, Ízlett neki, de a zajok láthatóan zavarták. A mén most is ott volt kikötve a patak másik oldalára, rányerített Arippora. Ezért gondoltam, hogy inkább egyenesen menjünk. De Arippo azt mutatta, hogy úgy menjünk, mint múltkor, vagyis a mén irányába. Neki adtam igazat, valószínüleg az emelkedős, göcsörtös utat nem akarta megjárni, így a mén felé mentünk, és nem is volt semmi gond, bár ez az egyik legsárosabb út a környéken.

Ezután megérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol múltkor elszálltam. Most legelve haladtunk előre, de adtam neki időt, hogy értékelje a környezetét. Rég jártunk erre, sok az újdonság. Azután elindultunk, – itt már nem engedtem annyi legelést – de nem a tehenek ösvényén, hanem a földúton. Jó volt a talaj, csináltunk 3 ügető szakaszt is. Enyhe emelkedőben, gumicsizmában nem volt kellemes, de Aripponak dolgoznia kellett, hogy mentálisan, fizikailag és mindenhogy nagyobb inger-dózist kapjon. Megelégedve értünk az útelágazáshoz, ahol hagytam legelni amennyit csak akart. Jó volt ide újra megérkezni és pihenni. Arippo is kezdett megérkezni abba az állapotba, ami az erőssége. Tulajdonképpen egy órán belül ideértünk.

Nem mentünk tovább, hanem visszafordultunk, de Arippo itt már lényegében liberty-ben jött velem. Visszafelé is tettünk bele némi ügetést és ugyan azon az úton mentünk vissza. Kiderült egy új zavaró körülmény is, ami eddig még soha nem volt. Ha pakolnak a konténerkerben a vízmű mellett annak eléggé furcsa hangja van, amit Arippo nem kedvel. Jó lett volna egy videó erről az utunkról, de ekkor szélben nem lett volna érteleme a hangnak. Viszont Arippo sokkal jobb állapotban tért vissza a helyére, mint ahogy kihoztam.

 

Hőség

Közzétéve Szerző:

Reggel hétre mentem Arippohoz, lassan nyugodtan jöttünk be legelészve. A karámjában is megvártam míg önként csatlakozik hozzám. Az előző alkalmakhoz után most teljesen harmonikusnak tűnt minden. Tehát már a bejövetelünknél látszott, hogy a mai nap jobb lesz, mint a korábbiak. A hőség még mindig nagy, csak korán reggel érdemes dolgozni. A pályán egy másik lovat is mozgattak, én is kis körjátékot/futószárazást kértem Arippotól. Minden nagyon nyugodt és harmonikus volt, Arippo készségesen hajtotta végre feladatait, és jobban tartja a távolságot, amikor hátrafelé sétálok, illetve megállok.

Felültem és megint 4 bóját tettem le, de 45 fokkal elforgattam a múltkorihoz képest. Ezeket kerülgettük, tehát hajlítós feladatokat csináltunk. Az állítások egyenesben is jól mentek. Mindig árnyékban álltunk meg pihenni Végig azon gondolkodtam mi legyen a foglalkozás végén és végül arra jutottam, hogy legyen erdő, de nyereg nélkül és csak sétálunk. Arippo nagyon szépen jött velem, jól esett a hűvös erdő mindkettönknek, mert a pályán 9 felé már meleg lett. Tehát kb. 30 perc lovaglás után kimentünk és végig mentünk a szokott úton, de úgy, hogy a visszfordulónál a beső út felé tettünk egy kis kunkort. Bementünk – persze Arippo nem akarta, ő a domb felé akart menni – de amint lehetett vissza is fordultunk. Mert azt szeretném, hogy rögzítse itt nem feltétlenül megyünk mindig tovább előre. A dombon is levágták a füvet, de így is lehetett lucernaféléket találni bőven. Így jöttünk a karámig

Terepen

Közzétéve Szerző:

06.17 A extra meleg miatt nehéz volt eldönteni mit is lehet csinálni. De mindenképp akartam valamit, mert a következő napokban még melegebb lesz. Szórakoztató dolgot is akartam Aripponak ezért ugrást készítettem elő, hátha nagyobb lesz a motivációja. De csak ügetésben haladtunk át az akadályon és nem töltöttünk el ezzel sok időt. Elindultunk terepre, mert akárhogy is van legalább a felderítést el kell kezdenünk. A régi hidat nem állították helyre, továbbra is az aszfaltos út végén lévő beton hidon lehet csak átkelni – tehát hatalmasat kell kerülni. Vezettem Arippot és jól tettem, mert ez így gyakorlatilag új terepútvonal volt neki. Nagy meglepetésünre épült egy gyalogos híd kicsit lejjebb és megpróbáltam áthívni rajta Arippot. (Ha átjön akkor rövidíthetünk). De a híd másik oldalán egy kerítés mögött egy ló volt, aki eléggé nyugtalan lett a () megjelenésünkre. Tehát nem eröltettem Arippot, a híd sem tűnt kellően erősnek, bár 3 vastag egymás mellé tett gerendából állt. Továbbmentünk (legelés is volt) és a beton hídon mentünk át. Itt is vezettem. Végül eljutottunk ugyan ennek a hídnak a másik oldalára – gondoltam: ha innen át tudunk kelni akkor a hazaút gyorsabb lesz. Ekkor még mindig csak ott voltunk, ahol régen átkeltünk és itt szoktam régen felszállni. Végül úgy döntöttem most s így lesz. Felszálltam és azt gondoltam megyünk egy nagyobb kört itt, kicsit felderítjük a régi útvonal kezdetét. Mentünk tehát egy nagyobb kört és Aripponak tettszett a dolog, szerintem tovább is ment volna. De a meleg és az idő miatt visszafelé indultunk, mert a visszajutás is bonyolultnak igérkezett. A kis hidnál nem tudtunk rövidíteni, mert Arippo itt is passzolta, de valóban nem is tűnt biztonságosnak. Ki merem jelenteni, hogy egy jobb hídon szerintem simán átment volna. Ugyan úgy jöttünk vissza, ahogy jöttünk, vagyis eléggé kacifántosan. Az egész út 5,6 km és 1 óra 45 perc volt és csak addig jutottunk, ahol régen a terepútvonalunk indult. Elkeserítő, hogy ekkorát kell kerülni, de végül mégis jól sikerült ez az út. Tudunk terepre menni, csak időigényes lesz. A következő napokban még melegebb lesz.

06.19 A lányokkal lemostuk Arippot a meleg miatt. Ez a két karám kapu között történt. Először nem értette, hogy miért nem legelni megyünk, de mikor megértette nagyon tetszett neki és nem is legelt addig, amig mostuk.

06.20 Továbbra is nagy a meleg. Az árkon átjutva lemostam Arippot a karámjában. Örült neki.

06.21 Sorkerült a második lóasszisztálta nyílt napra. Hidegfront előtt voltunk extra melegben, Arippo a várnál nyugtalanabb volt, de érdekes módon szívesen kapcsolódott a vendéggel, akinek semmilyen lovas tapasztalata nem volt, de mégis jól tudott rá hatni. Sikeres nap volt, Arippo utána lemosást kapott.

Calmer

Közzétéve Szerző:

Ma Arippo mozgatása volt a fő cél, de nem a pályán. Ezért csak minimális feladatokat kértem tőle, amiket meglehetősen készségesen hajtott végre, nagyon érzékeny volt jó értelemben. Bent nem is ültem fel (jobb lett volna, de boronálták a pályát), hanem egyenesen mentünk az erdőbe. A hevedert már egy ideje csak a 3. lyukba lehet húzni – olyan jól néz ki Arippo… Előzőleg a Calmer olajat választotta, ami meg is lepett, mert teljesen nyugodt volt. De az erdőben felélénkült, vágta közlei állapotban volt, inkább erősen ügettünk. A talaj is eléggé nedves volt és az utat is eléggé benőtték a növények. A szokott módon a dombon fejeztük be az utat, de egyértelműen látszott, hogy Aripponak még több mozgás is megfelelne. Jó lenne, de a hosszabb terepre eléggé nehéz kijutni, mert már régóta nincs meg a híd, tehát ehhez több idő kellene. De a jövőben ezzel mindenképp foglalkoznunk kell.

Kecske és erdő

Közzétéve Szerző:

Végre terepre került ma sor – igaz csak röviden mentünk ki az erdőben és a domboldalon fejeztük be az utat – így ugyan azt az utat jártuk be, mint korábban gyalog. Annyi változás van itt, hogy a terület, ahol több ló is volt, most nem láttunk semmit. Viszont egy másik, távolabbi helyen négy ló van, újnak tűnnek.
Ma is beigazolódott az, hogyha Arippo a nagy pályán unatkozik az nem jelenti azt, hogy terepen nincs menőkedve. A pályán nagyon keveset mentünk, épp csak a nyerget állítottam be és bemelegítettünk, mert eléggé meleg volt. Földről is mozgattam és nagyon szép dolgokat csinált, pl. csettintésre ellép a farával, és körre küldtem ügetésig. Felszállás után a két kecskét kitereltük, úgy tűnt Aripponak kifejezetten tetszett a kecsketerelés, tulajdonképpen ő mutatta, hogy terelné őket. Akartam láthatósági mellényt is venni azért visszafordultunk még bent, de Arippo abszolút nem értette mi akar ez lenni. A szokatlan dolgok kizökkentik. Az erdőben szálltam fel, érdekes, hogy mindkét oldalon a 3. lyukban van a heveder, mert Arippo eléggé szépen néz ki. Megcsináltuk a belső kört, és nem kellett volna kétszer mondani neki a vágtát, de szépen együttműködve jött alattam. Nyilván sokkal több mozgást, terepet igényel most. Mégis nagyon jól viselkedett és teljesen alárendelte magát az általam javasolt jármódoknak. Egész biztos egy másképp nevelt teliver élne ill. visszaélne a helyzettel. Így is a dombon felfelé tempót ment volna. Nem tudom miért szereti ezt a kanyargós, hepehupás utat, lehet azért mert technikás. Jó, hogy léptünk, mert egy kiránduló jött szemben. Tehát a dombon szálltam le, ahol kiemelkedően jó a növényzet, Aripponak legalábbis nagyon tetszik. A karámjánál nyergeltem le.

Váratlanság

Közzétéve Szerző:

Ma végre hosszabban is találkoztunk. A törpe ló (nem tartozik a lovardához) elszabadult és a karámok mellett szaladgált, nyerített. Kapált, ágaskodott, minden csinált amit egy mén csinál – mert az… A lovak kikészültek tőle, fel alá vágtattak. A káosz ellenére Arippo hamar csatlakozott hozzám és gond nélkül el tudtuk hagyni a karámot. A törpe ló egy időre csatlakozott hozzánk, Arippo toleránsan viszonyult hozzá, legelt, de könnyedén bejöttünk a lovardába. Akartam egy patatisztítós videót csinálni, de így, amíg nem fogták be a törpe mént nem akartam ezzel foglalkozni – majd máskor. Arippo patái rendben vannak, az új kefe kitűnő, szerdán pedig körmölés lesz.

A nagy pályán eleinte együtt mozogtunk, elindulás-megállást és távolságtartást néztünk. Hosszú kötélen körön is ment vágtában. Később edzés kezdődött, ez kissé zavart minket, de azért mentünk nyeregben is. Igyekeztem hosszabb szakaszokat ügetni Arippoval, hogy fokozzam az edzettségét, ha már ennyire szabdaltan tudunk csak dolgozni. Leszállás után kivittem az erdőbe, de most nem jöttünk le a kavicsos úton és nem is fordultunk vissza, mint ahogy terveztem. A kavicsos részt mindenképp el akartam kerülni. Hanem a dombra mentünk és ott legelve jöttünk vissza a karámjáig. Aripponak tetszett ez a befejezés.

Indul a boogie

Közzétéve Szerző:

A lányok március 30án lovagoltak utoljára Arippoval – és azóta is nekik volt beállítva a kengyelszíj- Vagyis ilyen rég óta nem tudtam menni Arippoval. Beteg is voltam, sok minden probléma jött közbe. Április 4-én osztályt lovagoltak a lányok, de akkor Arippo nem fért bele, még nem voltam olyan állapotban. Ahogy itt a blogon látható április 2-án mozgattam meg utoljára földről. Magyarul: rég lovagoltam, hiányzott is. Ehhez képest nagyon vártam a mai alkalmat még akkor is, ha nem volt tiszta képem mit is csináljunk – ha mást nem, hát újra kezdünk alapozni.

Arippo rendkívül örült amikor meglátott és sietett elém, az egész találkozás időtartama alatt ha módjában ált bökdösött. Nagyon könnyedén, szóbeli felkérésre jött vele a lovarda felé miközben legelt is. A szőre még nagy, de így hogy nem látogatom lassabb a vedlése is. Ma már kifejezetten meleg volt, 26 fok, napos idővel és egy-egy pillanatban szélrohammal. Bent is rendkívül kezes és alkalmazkodó volt, nagyon nyugodtan hagyta, hogy tisztítsam patáját , bundáját. dōTERRA olajat is választott, úgy tűnt ezúttal is a Brave tetszett neki – arra kell gondoljak, hogy a kellemes narancsos illata miatt. Több lépcsős foglalkozást terveztem és közben döntöttem menjük e tovább. Előbb mozgattam kötélen, de előtte 12-3-6-9 órára rakott rudakat tettem le. A rudakon ügetve is áthaladtunk. Nyerget is kapott végül és felültem. Arippoban volt energia, volt menőkedve, de teljes mértékben alkalmazkodott hozzám. Lehetett volna vágtát is kérni, de magam miatt inkább hanyagoltam. A rudakon – más néven szerencsekeréken – haladtunk át minden lehetséges irányban – átlóban is. Háromféle módon használtuk: körbe, lóhere alakot lovagolva (ez jól látszik a képen) és átlót lovagolva. Majd mindhármat kombináltuk.

Végül úgy döntöttem menjünk ki az erdőben, de sétáltatva. Levettem a nyerget és így mentünk a legalapabb útvonalon. Aripponak nagyon tetszett a program, végig bökdösött. Jót sétáltunk és mivel az írtál a vezeték alatt már sajnos nem járható, így a normál földúton jöttünk vissza a karámokhoz. Egy szaksz fel lett szórva kaviccsal, ez nem annyira tetszett, de volt lehetőség lucernaféléket legelni, ez jó volt. Arippo itt is könnynedén jött velem, ha kértem. Visszavittem a karámjába, de nem hempergett.

Ugyanis össze lett nyitva a karám az új területtel, a többi ló ott volt. Arippo rendkívüli módon csodálkozott hogyan lehetséges ez és szabad e ilyet. Valahogy tőlem kért engedélyt, hogy ez így rendben van. Érdekes volt, hogy egy könnyed mozdulatomra máris vágtázott, ivott és végül odament a többiekhez. Az autóból láttam, hogy a többiekkel, feltartott farokkal vágtatgat. Így méginkább hangsúlyt kapott mennyire toleráns volt ma felém és figyelembe vette az állapotomat. Egészében több, mint 4km-t mentünk.

Ismétlés

Közzétéve Szerző:

Ma teljesen nyitva hagytam, hogy mit csinálunk. Elméletileg a múltkor megkezdett felderítést szerettem volna folytatni, ami lényegében annyit tesz, hogy újra szokjuk a terepet, mintha most érkeztünk volna a lovardába.

Nyári meleg ígérkezett, 30 fok felett, de ki kell használjuk, mert hamarosan vége ennek az időnek. Természetesen olyan korán, mint kellett volna nem tudtam jönni, ezért jól kellett gazdálkodni az idővel. Kapkodni nem akartam. A karámban jól mozogtunk, videófelvételt is csináltam Arippo kör-munkájáról  – ezt majd külön teszem fel, mert eléggé tanulságos.

Ezt követően nem ültem fel a pályán idő spórolás miatt, hwnem egyből – nyereggel – kimentünk úgy, mint múltkor. Előtte adtam neki a Brave olajat a dōTERRA®  gyerekkollekcióból, mert végre nem hagytam otthon. Találkoztunk a tehenekkel, a régi hídnál legeltek az árok másik oldalán.  Arippo mégis eléggé kizökkent tőlük, kb. három lépésenként megállt az aszfaltos úton, pedig ilyenkor járnak a teherautók.  Végül a kavicsos út mellett álltunk meg először legelni hosszabban, ez múltkor is tetszett neki, van benne lucerna. Itt is a tehenek irányába nézelődött, bár nem láthatta őket. Hagytam egy kicsit visszanyugodni.

Háromnegyed 12-kor értünk ahhoz a kereszteződéshez, ahova az első galopp-szakasz után érkezünk normál esetben. Vagyis messzebb mentünk, mint múltkor. Eufórikus érzés volt újra itt lenni, nem is tudom mikor voltunk itt utoljára – régen… Még az sem volt gond, hogy végig sétálva jöttem, illetve az utolsó szakaszon ügettünk. Itt hosszabb időt töltöttünk el, úgy láttam Arippo is  „megérkezett” a szituációba, mintha most értette volna meg, hogy ugyan arra járunk, mint régen. Egyébként nem a tehenek útján jöttünk, hanem lent a földúton, mert nem akartam hogy végig a legelésével küzdjek – így hamar megértette, hogy haladnunk kell. Könnyedén jött mellettem. Tettet Calmer-t a kezemre is, úgy, hogy amikor jön mellettem tudja szagolni.

Arippo a visszaúton is szaporán vette a levegőt, de az alaphangulata sokkal nyugodtabb volt, mint legutóbb, vagy mint ma kifelé, könnyedén jött. De a légzése nem lett lassabb – mégis a hangulata sokkal nyugodtabb lett. Könnyen, kulturáltan jelezte ha legelni szeretne. Ugyan úgy jöttünk vissza és Arippo ismét megnézhette a teheneket, de már kevesebb érdeklődést mutatott. Egészében nagyon jó volt ez az utunk, mindkettőnk nagyon elégedett volt. Arippo fokozottan bökdösött. A karám felé már szinte egyáltalán nem legelt, jó hanguatban értünk vissza.

Alakul

Közzétéve Szerző:

2023.09.08. Legelés. Nem tűnt jó kedvűnek. Kevesebb, mint egy órát legeltünk az üres telken, mert le lett kaszálva és a többit meg Ricsike intézni. Egy idő után ki is jöttünk onnan és a karámok mentén legeltettem. Ott szép a fű. Egy ideig hanyagolni kell a telket. Legelés után visszavittem és még simogattam, amikor beállt az árnyékba emészteni.

2023.09.09 Terep. Ma több időm volt és jól tudtam felépíteni a talákozónkat. Szabad- és nyereg alatti mozgást terveztem és talán séta terepen, de nyereggel… a többit meglátjuk. Főleg azt a területet célozzuk meg, ahol korábban terepen voltunk, csak most a híd hiánya miatt eléggé nagyot kell kerülni. Aripponak ma határozottan jobb kedve volt, könnyű jelzésekkel követett a lovardáig, ahol előbb vezettem, majd körjátékoztam vele. Szabad munka nem lehetett, mert lovagoltattak a pályán, így nem akartam elengedni Arippot, hátha mást zavarna. Ez jól sikerült és nem töltöttünk vele túl sok időt. Felültem még néhány percre és ügettünk. Ezután indultunk ki.

Le akartam mérni egyáltalán milyen távolság és idő, ha kerülünk a beton híd felé. Vezettem Arippot, de néhány ponton rövidebb legeléseket is engedtem neki. Ez olyan szakasz, hogy egyébként sem ülnék fel, kavicsos, kellemetlen az út. Arippo sok dolgot megnézett, kicsit nyugtalannak tűnt. Egyébként a Brave olajat választotta indulás előtt a dōTERRA®  gyerekkollekcióból (erről majd írok hamarosan bővebben). Eléggé sokára értünk ahhoz az olajfához ahol voltaképpen kezdődnek és végződnek a terepjeink, kb fél óra veszteség oda és vissza… (Ez az a rész a térképen, ahol „csomósodik” a sárga vonal). Itt hosszabban legeltünk és gondolkodtunk merre jöjjünk haza. Végül felderítésnek és rövidítésnek az összeomlott híd felé mentem, de valahol a lovarda magasságában át akartam kelni az árkon, és az aszfaltos úton vissza a karámokhoz. Mivel szombat volt nem kellett teherautókkal számolni, mivel arra egy kanyar is van.

Arippo sokat megállt, legelt itt, mert rendkívül sok volt a lucerna, vagyis egy lucernás mellett haladtunk el. Sajnos itt már  sürgetnem kellett. Végül átugrattam vele az árkot és az úton ügetve mentünk vissza oda, ahol kiléptünk a karámok közül. Innen már ugyan az volt az utunk, ahogy jöttünk. Aripponak visszafelé már jó kedve volt, bökdösött. És egészben véve hasznos volt ez a felderítés.

Forró napok

Közzétéve Szerző:

2023.07.09. Vasárnap reggel mentem ki, de ahogy mostanában mindig kilenckor már meleg van – kb. addigra készültünk el mindennel. Befelé jövet Arippo többet legelt – mostanában mindig – és hagytam is neki időt. Nyergelés után mozgattam kicsit körön és pályát építettem: lett egy ugrás (de nem tettem fel rudat) és két rúd egymástól 90 fokra. Az ugráshoz bójakapu vezetett. Itt mozogtunk, de nem tudom mennyit, mert levettem az órám a meleg miatt. A pihenőket és „állj”-okat az árnyékban kapta Arippo. Szívesen mozgott, de a meleg miatt nem volt aktív. Ez már nyári lovaglás, amikor nem lehet a lótól túl sokat kérni a meleg miatt. Nagy terepet se menne szívesen.

Nyakmadzaggal

Megtaláltam és feltettük a nyakmadzagot is és az „állj”-t gyakoroltuk – ez elég jól ment. A szlalom is jó volt egy kézzel és hang segítséggel. Vágta nem volt, de nyeregben hagytuk el a lovardát az irtás felé. Azt gondoltam mindenképp menjünk amennyire lehet többet, de árnyékban. Az erdő kellemes is volt, Arippo szívesen ment, ügettünk, ahol lehetett. Mindenfelé mentünk, jól bejártuk a lehetséges utakat. A végén úgy döntöttem, hogy nem az irtáson jövünk le, mert túl napos lesz, hanem a másik úton és akkor végig árnyékban leszünk a lovardáig. Arippo kicsit értetlenkedett az útvonalat illetően, de sikeresen kommunikáltam vele a szándékomat. A felszállóhelyen szálltam le és vezettem a lovardáig, ahol szivaccsal levizeztem – ez tetszett neki, és jó kedvel jött velem ki a karámja felé. Ismét sokat legelt. A karámban nem láttam a nagy szürkét – talán elvitték? Jó lenne… Viszont van bent egy új ló, aki egyelőre külön van a többitől. Arippo a parellissel van most jóban. Az első bábsebek már jók, de a hátsó még javulhatna, ma is kentem krémmel. Arippo mostanában mindig nagyon kedves, bökdösi a kezem, hátam.

2023.07.05 Ma, szerdán osztálylovagoltunk a lányokkal. A lányok kezelték Arippot, ma sokkal nyugodtabb volt, mintha a legyek jelenléte sem lenne állandóan egyforma…. Most nem kapott Calmert, nyugodt volt és szépen, könnyedén ment az osztályban. Nem tűnt most annyira hajlékonynak, de csináltam vele némi külső-belsőáálítást. A gyerekek mosták le a lábát, hátát. A karámban még mellettünk maradt, legelt, nem hempergett rögtön.

2023.07.04. Ma voltam Aripponál, de voltunk nála családilag is a hétvégén és sétáltattuk, legeltettük, kezeltük. Az első két lábseb szépen javul. Akkor (és most) is Calmer olajat is kapott. Most már kapott alu-spyt a hátsó sebére is. Arippo nyugtalan volt kicsit ami abban nyilvánult meg, hogy a szokásosnál sűrűbben kapkodta a lábait a legyek miatt. Az üres telekre mentünk – ez már újra a lovarda tulajdona – de eléggé le van legelve. Itt töltöttük az időt, jó volt. Estefelé járt az idő, de még mindig nagyon meleg volt.