Július vége

2022.07.28. Estefelé mentem ki Arippo-hoz, de még ekkor is nagy volt a meleg. Örült nekem és nem húztuk sokat az időt, nyergelés és legelés után már mentünk is ki. Egy uj utat akartunk megnézni ezért a sz.telepig az aszfaltos úton mentünk. Itt a patak a másik oldalon folyik és mellette dús fű van most is – jó tudni. A sz.telep mögött szintén, bár itt fükaszáltak korábban. Ide ugy jutottunk, hogy Arippo-nak le majd fel kellett jönnie egy vizelvezető arokból – ehhez leszálltam. Ki van tapisva mert gyalagosok és kerékparosok is használják. De túl keskeny az ereszkedős rész és utána rögtön fel kell menni. Elfordultunk az új útra már nyeregben, de nem olyan, mint amit vártunk, bár szép helyen megy. Ennél sokkal jobb utak vannak a főút másik oldalán. Arippo kissé vonakodott előre menni, de könnyedén megértette mi a szándékom. A táv fele előtt visszafordultunk, mert ment le a nap. Visszafelé leszálltam az út vége felé, mert az eleje elég köves.

2022.07.24. Rövid látogatás tettünk gyerekekkel. Vittünk repát, Arippo örült neki, mert eléggé kevés a legelnivaló.
Szemétszedésre is sorkerült a karámjukban, de más is csinálhat ilyet, mert sokkal kevesebb volt, mint múltkor. Az midnenképp érthetetlen hogyan kerül a karámba messze az úttól fogkrémes tubus és öngyújtó. Hidegfront után voltunk, kicsit kellemesebb az idő, de úgy tűnt Arippo nincs a legjobb passzában – valamitől meg is ijedt, miközben kihoztam legelni.

Távollét után

Néhány napi távollét után mentünk Arippo-hoz. Semmit sem terveztünk, csak séta és legelés. A szeme teljesen megjavult, de a szél sem fúj már egy ideje. Arippo jól néz ki, örült, hogy jöttünk. A régi legelős hely felé vittük, itt most nincs mit legelni és épült egy jurta is az egyik telken. Ezt Arippo hosszan nézte. Elhaladtunk a lovak és a szamár területe mellett, majd az erdő felé fordultunk. Itt mentünk egy kört és a paddock-oknál jöttünk le és legeltetve visszasétáltunk a karámjához.

 

Esős, frontos

2022.07.08. Ma Arippo megkapta a nyugat-nílusi elleni oltást – profi módon viselkedett. Sokat vártunk az orvosra, több, mint egy órát és ezalatt végig legeltettem, szinte már meg is unta. Az idő ma is fülledt volt, állandóan vihar készülődött és erősebb szert használunk a legyek ellen, mert a régebbi nem tartja őket távol.

2022.06.07. Fülledt az időpontok, frontok jönnek-menek. Arippo-val bejárjam azt az utat amin közösen mennénk szombaton – ha nem jön túl sok eső addig. Rögtön láttam, hogy  Arippo  vadul legel és a legyek szintén vadul csíptek. Ebből már lehetett is tudni, hogy  időváltozás jön. Kapott egy nagyon kevés kerabolt almával és még is ette. Hagytam legelni azután az erdő felé vettük az irányt. Rég jártunk erre és Arippo mindent megnézése, ideges is volt kissé.  Mindenképp jó, hogy kicsit megnéztük ezt az útvonalat, ha nem is végig. Visszafelé már nyugodtabb volt, de nem sokkal. Ide még ki kéne jönni szombat előtt, bár elsősorban a fura időjárás okozott benne feszültséget.

Május

2022.05.04. Szép idő volt, de kicsit beborult és esni kezdett az eső. Arippo-val a szokásos módon jöttünk be a lovardába. Érdekes, hogy egy ilyen egyszerű helyzet, mint a legeltetés mennyi kommunikációra ad lehetőséget. Most is (és visszafelé is) a lehető legkevesebb nyomást (fizikai) alkalmaztam, és igyekeztem kitalálni egy-egy helyről mikor akar tovább menni. Ebből a programból mára egy komplett gyakorlat lett és meglehetősen jól ment ma is. Mire beértünk már eléggé esett, így a fedelesbe mentünk. Szlalomot raktam le, C betűnél két bójával egy kaput és tőle kilencven fokra egy gerendát. Szlalom után (lépés vagy ügetés) meg kellett állni C betűnél, onnan elfordulni a gerendára, felette „Állj” és valamilyen irányba oldalazás. Ezt csináltuk mindkét irányból és szabadon is. Arippo nem tűnt motiváltnak, és kissé kereste a hátsó lábait ha jobbról balra kértem oldalazást, de ez nem csoda, mert reggel megkapta az utolsó távkezelést is. Pár nap és lehet nyeregből is lovagolni. Ezután még mindig maradtunk a fedelesben, mert esett és közben lepucoltam. A vakarósabb kefével tisztítottam, mert még mindig vedlik. A gerince és a dereka mentén meglepően erős jeleket mutatott, ásított, rágottés nyújtogatta a nyakát. Mire végeztünk elállt és betettem az első karámba legelni. Hoztam neki alma-kerbolt (kevesebbett, mint korábban) és meg is ette. Legelve mentünk vissza.

2022.05.02. Beléptünk a májusba és végre stabil az időjárás. Ma a némi feladatot kapott Arippo. A szokásos legeléssel jöttünk be a lovardába – már nem akar annyira legelni. Hosszasan tisztítottam bundáját (sajnos eléggé lassan vedlik) és patáját is a közelgő körmölés jegyében. Sajnos a körmölőnk kórházba került, a helyettese fog jönni, de még nincs időpont. A foglalkozás kissé felemás lett: rudakat raktam le és ugrást és kötélen és szabadon is mozogtunk. De nem volt igazán kreativitás egyikünk sem. Arippo szabadon is mozgott ez a rész kicsit kaotikus lett, mivel nem igazán tudtam magam jól pozicionálni, hogy nagy-körös vágtából haladjon át az akadályon (ugrás) – de végül megértette. Kicsit jobban szét kell majd választanom azt a részt amikor én irányítok és azt amikor ő is kap beleszólást. A vágtába ugrások között volt szép és kaotikusabb is. A végén lehetőség adódott, hogy Arippo kukiját tisztogassam… volt már ilyen máskor is, de most először éreztem, hogy tudatosan részt vesz ebben a műveletben…

2022.04.30. A gyerekekkel legeltettünk az üres telken. Arippo jól van, de már várja a tematikus feladatokat is…

Húsvét

2022.04.15. Bár nyerget is hoztam mégsem került sor lovaglásra, mert Arippo újabb energetikai kezelést kapott (equinrebalance) és ezért újabb szünet vált szükségessé. Ezért csak pucoltunk, legeltetünk, amíg a lányok lovas táborban voltak. Délután a karámot takarítottam, Arippo-t nagyon érdekelte mit csinálok, egy ideig velem tartott.

2022.04.18. A gyerekekkel jöttünk. Arippo már várta a lehetőséget, hogy kimenjen, picit fegyelmezetlen is volt. Holnap még nem, de szerdán már alaposabban tudok vele foglalkozni földről. Legelt, pucoltuk, majd sétáltunk az erdőben kb 3 km-t mentünk.

 

Egy séta

Ma volt az első egyértelműen tavaszi nap, kifejezetten meleg volt. Túl vagyunk tehát az első télen az új lovardában. Csak sétáltunk és legeltünk. Arippo szőre nagy és még nem vedlik igazán. Az erdőben tettünk felfedező utat, egy kicsit talán túlzottan is belebonyolódtunk. De felfedeztük egy kicsit azt a területet, ami felé múltkor nyeregben jártunk. Ez egy hegyi út, keskenyek és meredek hegyoldalon fut, eléggé kellemetlen még vezetni is a lovat. Volt egy meredek vízmosás is, ezen átkeltünk. Először ezt gondoltam jól lesz majd ez az út célkitűzésnek, de visszafelé már úgy gondoltam, hogy ez azért egy kicsit túlzás már. Mindenképp kihívás még így is, hogy vezettem a lovat. Visszafelé már úgy jöttünk, hogy nem fogtam a vezetőszárat, Arippo vagy mellettem, vagy mögöttem jött. Kb 3 km-t mentünk és a végén is legeltünk.

Túl szabad

Ma sem lehetett szó semmilyen terepről, mindkét külső pálya használhatatlan, gumicsizma kötelező. Csak a fedeles jöhetett szóba, de ott kellemes volt a talaj és a idő is, sőt szabad is volt teljesen. Nyergelésről – hiába hoztam nyerget – szó sem lehetett, inkább adtam neki takarót, abban mozogtunk, hogy száradjon.. Sajnos ma nem találtuk a fonalat, már az elején láttam, hogy Arippo behúzza az alsó állkapcsát – ez mindig azt jelenti, hogy nem igazán használható azon a napon. Mégis sikerült felkeltenem a kedvét, mert olyan pályát építettem, mint múltkor. Legyező alakban 3 rúdon kellett áthaladni, illetve ezeken mentünk át különféle variációkban, szabadon is. Viszont amikor nagyobb szabadságot adtam neki sajnos kilépett és elsétált a fedelesből…  Igaz, közben a lovász karbantartást végzett a fedelesben, lapátolt. Tehát hiába kerestem az a kreatív együttműködést, amit már múltkor nem először találtunk meg együtt. Csináltunk – továbbra is földről – belső állítást – ezt szépen adta. Ezután átalakítottam a pályát, az egyik rudat lecseréltem ugrásra (nagyon alacsony, átlépős állítással), a másik rudat megkettőztem. Ezektől a feladatoktól most is felélénkült, bár alig tudta tisztán kivitelezni és nem engedtem már szabadon.

A pálya változatai

Befejezésként ki akartam vinni az üres telekre legelni. Szabadon engedtem, hogy biztos követni fog, ahogy múltkor, de túl korán engedtem el és azonnal a kedvenc helyre indult fel a dombra. Mivel ügetést kértem tőle ügetéssel ment. Nem próbáltam meg utolérni, tudtam, hogy ott lesz – legalább tudom hol keressem a lovam, ha nincs meg… (Ez a hátránya és előnye a „kedvenc” helyeknek). Ott is volt és itt vettem vezetőszárra. Sajnos ez így most nagyon nem jól jött ki, nem lehetek benne biztos mit lép legközelebb, tehát jobb nem elengedni mostanában (?). Nem jól mértem fel milyen napja van, a mai azon kevés esetek egyike, amikor egyértelműen nem volt formában. 2,8 km-t tettünk meg együtt. Egyébként plusz egy ló van a karámban, egy új fekete.

Idő, járás…

Az elmúlt napok időjárása miatt csak futólag láttam Arippo-t, szakadt az eső. Már megismeri a kocsit, ha az útról nézem, oda is jön, de az árok miatt nem tudok a közelébe menni. Mára jobb idő lett, de teljesen sáros minden a lovardában és környékén, gumicsizma kell. Melegfront jött, a levegő is kellemesebb. Semmilyen elképzelésem nem volt mit tudnánk csinálni, de hiába vittem nyerget felülésről szó sem lehetett. Arippo-nak is nulla motivációja volt, lepucoltam és betakartam, patája rendben volt, de bekentem.

Előkészület

Csakis a fedelesben tudtunk mozogni, ott viszont remek volt a talaj (fel volt boronálva) és a klíma is. Takaróban mozgattam, hogy száradjon a szőre. Lustán és lassan engedelmeskedett, csak onnantól élénkült fel, hogy kicsit erősebben hatottam rá, illetve leraktam három rudat.

Elpakolás előtt

Ezeken mozogtunk szabadon, ügetésben és oldalazással is. A talaj annyira jó volt, hogy vágtáról is szó lehetett. Szabadon vágtázott körön és saját elgondolása szerint  belekombinálta a bejárathoz közel lévő rudat úgy, hogy előtte ügetésre váltott és utána ismét vágta – ezt a feladatot együtt alakítottuk ki és örültem, hogy az ő elgondolása is helyett kapott. A másik két rúdon nem haladt át, hanem a rúd vége és a fal között ment el – ezt következetesen betartotta. Meglepően aktívan vett részt ebben a közösen kialakított feladatban és a végére felélénkült, szerintem a kedve is jobb lett. Itt be is fejeztük – bár nem lehet, hogy még lett volna kedve menni(?) – és mentünk legelni a szokott helyre. Tudta, hogy oda megyünk – jó ez a hely, szép a kilátás és ha kicsit süt a nap egészen kellemes itt lenni. Most ott volt a telek tulajdonosa és nagyon udvariasan megkért ne legeljünk le mindent, mert parlagfű ellen füvesítette be – tehát ezért ilyen szép itt a fű…

Napos

Ma szép idő volt, jó lett volna terepre menni, de annyi idő nem volt. Helyette egy bő órát legeltünk a kedvenc helyen. Nagyon jó, hogy ez a hely ilyen közel van a karámhoz – és senki sem tudja. Nagy erőfeszítésembe telt elterelni a figyelmem a napi gondokról, de végül egész jól sikerült.