Az elmúlt napok időjárása miatt csak futólag láttam Arippo-t, szakadt az eső. Már megismeri a kocsit, ha az útról nézem, oda is jön, de az árok miatt nem tudok a közelébe menni. Mára jobb idő lett, de teljesen sáros minden a lovardában és környékén, gumicsizma kell. Melegfront jött, a levegő is kellemesebb. Semmilyen elképzelésem nem volt mit tudnánk csinálni, de hiába vittem nyerget felülésről szó sem lehetett. Arippo-nak is nulla motivációja volt, lepucoltam és betakartam, patája rendben volt, de bekentem.

Előkészület

Csakis a fedelesben tudtunk mozogni, ott viszont remek volt a talaj (fel volt boronálva) és a klíma is. Takaróban mozgattam, hogy száradjon a szőre. Lustán és lassan engedelmeskedett, csak onnantól élénkült fel, hogy kicsit erősebben hatottam rá, illetve leraktam három rudat.

Elpakolás előtt

Ezeken mozogtunk szabadon, ügetésben és oldalazással is. A talaj annyira jó volt, hogy vágtáról is szó lehetett. Szabadon vágtázott körön és saját elgondolása szerint  belekombinálta a bejárathoz közel lévő rudat úgy, hogy előtte ügetésre váltott és utána ismét vágta – ezt a feladatot együtt alakítottuk ki és örültem, hogy az ő elgondolása is helyett kapott. A másik két rúdon nem haladt át, hanem a rúd vége és a fal között ment el – ezt következetesen betartotta. Meglepően aktívan vett részt ebben a közösen kialakított feladatban és a végére felélénkült, szerintem a kedve is jobb lett. Itt be is fejeztük – bár nem lehet, hogy még lett volna kedve menni(?) – és mentünk legelni a szokott helyre. Tudta, hogy oda megyünk – jó ez a hely, szép a kilátás és ha kicsit süt a nap egészen kellemes itt lenni. Most ott volt a telek tulajdonosa és nagyon udvariasan megkért ne legeljünk le mindent, mert parlagfű ellen füvesítette be – tehát ezért ilyen szép itt a fű…