Szombat reggel jöttem ki. Mikor megĂ©rkeztem csak kĂ©t lĂł volt a karĂĄmban, Arippo Ă©s a barĂĄtja, a parellis. Amikor jobban megnĂ©ztem Arippot hĂĄrom sĂ©rĂŒlĂ©st talĂĄltam rajta. Mindegyik a bal oldalĂĄra esett: az egyik a jobb elsĆ lĂĄbĂĄnak a belsĆ felĂ©n, egy a bal elsĆ lĂĄbĂĄnak a kĂŒlsĆ felĂ©n, Ă©s egy â ez a legrosszabb â a bal hĂĄtsĂł lĂĄbĂĄnak a felsĆ rĂ©szĂ©n a combja Ă©lĂ©n, tövĂ©n. A hĂĄtsĆ lĂĄbĂĄnĂĄl teljesen hiĂĄnyzott a bĆr, szerencsĂ©re csak egy kis szakaszon. Megtudtam, hogy lĂłszökĂ©s volt Ă©jjel, a lovak a lovarda pĂĄlyĂĄjĂĄra mentek be randalĂrozni. Arippo ĂĄllĂtĂłlag nem. Ezzel fĂŒgghet össze a sĂ©rĂŒlĂ©s, de hogy mi törtĂ©nt pontosan az soha sem fog kiderĂŒlni. Nagyon boldog lennĂ©k ha a nagy szĂŒrke vĂ©gre elkerĂŒlne innen, ĂĄllandĂłan Ć csinĂĄlja a balhĂ©t egyfolytĂĄban. A tartĂłja sem tĂșl bizalomgerjesztĆâŠ
Lekezeltem a sĂ©rĂŒlĂ©seket betadinnal Ă©s KĂ©k LukĂĄcs krĂ©mmel, majd mozgattam Arippot körben, Ășgy tƱnt semmiben sem akadĂĄlyozza. (Sajnos a farkĂĄval, ha csap egyet le tudja törölni a krĂ©metâŠ). VĂĄgtĂĄra nem igazĂĄn volt kedve. EttĆl az egĂ©sztĆl elĂ©ggĂ© szĂ©t estem, de nem mondtam le a terepĂŒnkrĆl. Amint kiĂ©rtĂŒnk a hĂdhoz Ășjabb meglepetĂ©s jött: a hĂd összeomlott, sĆt a lovasok mondtĂĄk, hogy mĂĄr jĂł ideje Ăgy van. Gyakorlatilag ez nagyon megnehezĂti a terepĂŒnket, mert Ăgy a völgy kettĂ© van vĂĄgva Ă©s csak a sz.telep utĂĄn lehet ĂĄtkelni az ĂĄrkon (vagy a lovardĂĄnĂĄl, de ahhoz sokat kell menni aszfalton az Ășton, ahol nĂ©ha jönnek a teherautĂłkâŠ). NĂ©mi gondolkodĂĄs utĂĄn arra az Ăștra mentĂŒnk, amelyen tavaly nyĂĄr vĂ©gĂ©n jĂĄrtunk, de nem mentĂŒnk vĂ©gig. Itt a talaj sokkal rosszabb volt, mint amire emlĂ©keztem, nem szĂĄlltam fel, de ez tavaly is Ăgy volt. Sokat mentĂŒnk elĆre mĂg felszĂĄlltam, de utĂĄna Arippo nem akart elĆre menni, forgolĂłdott. Vagy Ă©rezte, hogy szĂ©testem, de lehet hogy a talaj vagy a meleg nem tetszett neki. Le szĂĄlltam Ă©s vezettem tovĂĄbb⊠Ăgy vettem, hogy oka van annak, hogy nem megy elĆre, ebben benne lehetett az Ă©jszakai sĂ©rĂŒlĂ©s is. Ăgy vĂ©gĂŒl egy sĂ©ta-terepet csinĂĄltunk ezen az Ășton. A talaj vĂ©gig elĂ©ggĂ© durva volt, sok kĆvel. ElmentĂŒnk addig a pontig, amit a mƱhold kĂ©pen lehet lĂĄtni, hogy valamilyen tisztĂĄs. Itt az Ășt â amelyen egy autĂł simĂĄn elfĂ©r â csinĂĄl egy visszafordulĂł hurkot. Itt Arippo almĂĄkat kapott. InnentĆl ösvĂ©nyek mennek tovĂĄbb jĂł talajjal. Kettéågazik az Ășt, az egyik lefelĂ© visz, de hamar elĂ©ggĂ© be volt nĆve. A mĂĄsik felfelĂ© indul Ă©s hamarosan kettĆ ĂĄgazik, Ă©s szĂ©p erdei ösvĂ©nykĂ©nt mennek tovĂĄbb. TehĂĄt innentĆl lenne jĂł az Ășt, de mire idĂĄig elĂ©rĂŒnk a tĂșl sok, hosszĂș (kb 50 perc) Ă©s kellemetlen. Nagy kĂĄr. InnentĆl jöttĂŒnk vissza Ă©s a lovardĂĄban Ășjra kezeltem Arippo sebeit. A vĂĄratlansĂĄgok terepe volt ez, de a hĂĄtizsĂĄkom jĂłl mƱködne â mĂĄr csak terepre kĂ©ne valahogy eljutni. AmĂg ennyire meleg van nem fogom erĆltetni. Ez az Ășt mindössze 5 km volt, oda Ă©s vissza, tehĂĄt kifelĂ© 2,5 km â nem volt sok, de soknak tƱnt. TalĂĄn Ćsszel mĂ©g egy felderĂtĂ©st Ă©rdemes lenne csinĂĄlni erre, Ășgy hogy tovĂĄbb megyek a kellemes utakon nyeregben. Az mindenkĂ©pp gond, hogy nincs hĂd. Az ĂĄtjutĂĄs a mĂĄsik oldalra Ăgy mĂĄr nagyon körĂŒlmĂ©nyes. A sĂ©rĂŒlĂ©st meg kezelni kell a következĆ napokban.