Ma dĂ©lben mentĂŒnk ki, mert Ășgy tudtuk akkor jĂĄr ott a lovardai kovĂĄcs. Az idĆ sokkal hidegebb, mint volt, Ă©jszaka 20 fok alatt, nappal 30 fok alatt a hĆmĂ©rsĂ©klet. SzĂĄmĂtottam rĂĄ, hogy Arippo Ă©lĂ©nkebb lehet, ezĂ©rt a Brave Ă©s a Calmer olajokat vittem magammal, amelyeket a Brave-et hasznĂĄltam vĂ©gĂŒl. Arippo most is nagy Ă©rdeklĆdĂ©ssel fordult az olaj felĂ©, de valĂłban nyugtalan volt, most ugyanis nem hagytam legelni a lovarda felĂ© menve, mert nem akartam elmulasztani a kovĂĄcs Ă©rkezĂ©sĂ©t, akit nem ismertem. De a kovĂĄcs nem jött Ă©s az egyik lovas ismerĆs, aki szintĂ©n vĂĄrta kiderĂtette, hogy mĂ©g legalĂĄbb mĂĄsfĂ©l Ăłra amĂg ideĂ©r. Ennyit nem tudtam vĂĄrni, mert ĂŒgyet kellett intĂ©znem Ă©s Arippo megint hoppon maradt. Nagyon bosszantott a dolog. De volt egy sĂ©rĂŒlĂ©s Arippo orrĂĄn, az orrlyuka felett, amit nyilvĂĄnvalĂłan valami kiĂĄllĂł drĂłt vagy szög okozhatott, amibĆl van itt bĆven. Ezt lekezeltem.

A sĂ©rĂŒlĂ©s a szĂĄj Ă©s az orr felett, a kötĆfĂ©k pĂĄntja alatt.
De dĂ©lutĂĄn – mivel mĂĄr tudtam a kovĂĄcs szĂĄmĂĄt – felhĂvtam Ă©s megkĂ©rdeztem meddig lesz ott. KiderĂŒlt bĆven van idĆm odaĂ©rni, Ăgy Ă©rdemes volt tenni egy mĂĄsodik kĂsĂ©rletet is. EgyszerƱen nem volt mĂĄs lehetĆsĂ©g, Aripponak jĂșlius vĂ©gĂ©re volt kijelölve a körölĂ©s Ă©s csaknem szeptember van. Amikor megĂ©rkeztem bemutatkoztam a kovĂĄcsnak, aki mĂĄr dolgozott. Indultunk ArippoĂ©rt, de a gyerekek – akik dĂ©lelĆtt is velem voltak – szĂłltak, hogy nem Arippo ĂĄll a kovĂĄcs mellett kikötve? KiderĂŒlt: igen. Nem derĂŒlt ki ki Ă©s miĂ©rt hozta be, a kovĂĄcs azt mondta fĂ©lreĂ©rtĂ©s törtĂ©nhetett. MĂĄsokat is megkĂ©rdeztem, de nem lettem okosabb. Arippo a fedett rĂ©sz alatt ĂĄllt – amit elvileg nem szeret – Ă©s teljesen nyugodt volt. Ha a gyerekek nem szĂłlnak Ă©szre sem veszem Ă©s megyek Ă©rte a karĂĄmokhoz….
A körmölĂ©s simĂĄn ment, Arippo teljesen nyugodt volt, nyoma sem volt a dĂ©li nyugtalansĂĄgĂĄnak. Lekezeltem a sebĂ©t (betadin, kĂ©klukĂĄcs) Ă©s legelve vittĂŒk a helyĂ©re, könnyƱ Ă©s alkalmazkodĂł volt. A sĂ©rĂŒlĂ©snek nem örĂŒlök Ă©s fura volt, hogy valaki behozta (tĂ©vedĂ©sbĆl), de annak örĂŒlök, hogy vĂ©gre meg van körmölve. Mert ezennel kovĂĄcsot is vĂĄltottunk.