Ma délben mentünk ki, mert úgy tudtuk akkor jár ott a lovardai kovács. Az idő sokkal hidegebb, mint volt, éjszaka 20 fok alatt, nappal 30 fok alatt a hőmérséklet. Számítottam rá, hogy Arippo élénkebb lehet, ezért a Brave és a Calmer olajokat vittem magammal, amelyeket a Brave-et használtam végül. Arippo most is nagy érdeklődéssel fordult az olaj felé, de valóban nyugtalan volt, most ugyanis nem hagytam legelni a lovarda felé menve, mert nem akartam elmulasztani a kovács érkezését, akit nem ismertem. De a kovács nem jött és az egyik lovas ismerős, aki szintén várta kiderítette, hogy még legalább másfél óra amíg ideér. Ennyit nem tudtam várni, mert ügyet kellett intéznem és Arippo megint hoppon maradt. Nagyon bosszantott a dolog. De volt egy sérülés Arippo orrán, az orrlyuka felett, amit nyilvánvalóan valami kiálló drót vagy szög okozhatott, amiből van itt bőven. Ezt lekezeltem.
De délután – mivel már tudtam a kovács számát – felhívtam és megkérdeztem meddig lesz ott. Kiderült bőven van időm odaérni, így érdemes volt tenni egy második kísérletet is. Egyszerűen nem volt más lehetőség, Aripponak július végére volt kijelölve a körölés és csaknem szeptember van. Amikor megérkeztem bemutatkoztam a kovácsnak, aki már dolgozott. Indultunk Arippoért, de a gyerekek – akik délelőtt is velem voltak – szóltak, hogy nem Arippo áll a kovács mellett kikötve? Kiderült: igen. Nem derült ki ki és miért hozta be, a kovács azt mondta félreértés történhetett. Másokat is megkérdeztem, de nem lettem okosabb. Arippo a fedett rész alatt állt – amit elvileg nem szeret – és teljesen nyugodt volt. Ha a gyerekek nem szólnak észre sem veszem és megyek érte a karámokhoz….
A körmölés simán ment, Arippo teljesen nyugodt volt, nyoma sem volt a déli nyugtalanságának. Lekezeltem a sebét (betadin, kéklukács) és legelve vittük a helyére, könnyű és alkalmazkodó volt. A sérülésnek nem örülök és fura volt, hogy valaki behozta (tévedésből), de annak örülök, hogy végre meg van körmölve. Mert ezennel kovácsot is váltottunk.