Gazda bejegyzései

Ismétlés

Közzétéve Szerző:

Ma teljesen nyitva hagytam, hogy mit csinálunk. Elméletileg a múltkor megkezdett felderítést szerettem volna folytatni, ami lényegében annyit tesz, hogy újra szokjuk a terepet, mintha most érkeztünk volna a lovardába.

Nyári meleg ígérkezett, 30 fok felett, de ki kell használjuk, mert hamarosan vége ennek az időnek. Természetesen olyan korán, mint kellett volna nem tudtam jönni, ezért jól kellett gazdálkodni az idővel. Kapkodni nem akartam. A karámban jól mozogtunk, videófelvételt is csináltam Arippo kör-munkájáról  – ezt majd külön teszem fel, mert eléggé tanulságos.

Ezt követően nem ültem fel a pályán idő spórolás miatt, hwnem egyből – nyereggel – kimentünk úgy, mint múltkor. Előtte adtam neki a Brave olajat a dōTERRA®  gyerekkollekcióból, mert végre nem hagytam otthon. Találkoztunk a tehenekkel, a régi hídnál legeltek az árok másik oldalán.  Arippo mégis eléggé kizökkent tőlük, kb. három lépésenként megállt az aszfaltos úton, pedig ilyenkor járnak a teherautók.  Végül a kavicsos út mellett álltunk meg először legelni hosszabban, ez múltkor is tetszett neki, van benne lucerna. Itt is a tehenek irányába nézelődött, bár nem láthatta őket. Hagytam egy kicsit visszanyugodni.

Háromnegyed 12-kor értünk ahhoz a kereszteződéshez, ahova az első galopp-szakasz után érkezünk normál esetben. Vagyis messzebb mentünk, mint múltkor. Eufórikus érzés volt újra itt lenni, nem is tudom mikor voltunk itt utoljára – régen… Még az sem volt gond, hogy végig sétálva jöttem, illetve az utolsó szakaszon ügettünk. Itt hosszabb időt töltöttünk el, úgy láttam Arippo is  „megérkezett” a szituációba, mintha most értette volna meg, hogy ugyan arra járunk, mint régen. Egyébként nem a tehenek útján jöttünk, hanem lent a földúton, mert nem akartam hogy végig a legelésével küzdjek – így hamar megértette, hogy haladnunk kell. Könnyedén jött mellettem. Tettet Calmer-t a kezemre is, úgy, hogy amikor jön mellettem tudja szagolni.

Arippo a visszaúton is szaporán vette a levegőt, de az alaphangulata sokkal nyugodtabb volt, mint legutóbb, vagy mint ma kifelé, könnyedén jött. De a légzése nem lett lassabb – mégis a hangulata sokkal nyugodtabb lett. Könnyen, kulturáltan jelezte ha legelni szeretne. Ugyan úgy jöttünk vissza és Arippo ismét megnézhette a teheneket, de már kevesebb érdeklődést mutatott. Egészében nagyon jó volt ez az utunk, mindkettőnk nagyon elégedett volt. Arippo fokozottan bökdösött. A karám felé már szinte egyáltalán nem legelt, jó hanguatban értünk vissza.

Alakul

Közzétéve Szerző:

2023.09.08. Legelés. Nem tűnt jó kedvűnek. Kevesebb, mint egy órát legeltünk az üres telken, mert le lett kaszálva és a többit meg Ricsike intézni. Egy idő után ki is jöttünk onnan és a karámok mentén legeltettem. Ott szép a fű. Egy ideig hanyagolni kell a telket. Legelés után visszavittem és még simogattam, amikor beállt az árnyékba emészteni.

2023.09.09 Terep. Ma több időm volt és jól tudtam felépíteni a talákozónkat. Szabad- és nyereg alatti mozgást terveztem és talán séta terepen, de nyereggel… a többit meglátjuk. Főleg azt a területet célozzuk meg, ahol korábban terepen voltunk, csak most a híd hiánya miatt eléggé nagyot kell kerülni. Aripponak ma határozottan jobb kedve volt, könnyű jelzésekkel követett a lovardáig, ahol előbb vezettem, majd körjátékoztam vele. Szabad munka nem lehetett, mert lovagoltattak a pályán, így nem akartam elengedni Arippot, hátha mást zavarna. Ez jól sikerült és nem töltöttünk vele túl sok időt. Felültem még néhány percre és ügettünk. Ezután indultunk ki.

Le akartam mérni egyáltalán milyen távolság és idő, ha kerülünk a beton híd felé. Vezettem Arippot, de néhány ponton rövidebb legeléseket is engedtem neki. Ez olyan szakasz, hogy egyébként sem ülnék fel, kavicsos, kellemetlen az út. Arippo sok dolgot megnézett, kicsit nyugtalannak tűnt. Egyébként a Brave olajat választotta indulás előtt a dōTERRA®  gyerekkollekcióból (erről majd írok hamarosan bővebben). Eléggé sokára értünk ahhoz az olajfához ahol voltaképpen kezdődnek és végződnek a terepjeink, kb fél óra veszteség oda és vissza… (Ez az a rész a térképen, ahol „csomósodik” a sárga vonal). Itt hosszabban legeltünk és gondolkodtunk merre jöjjünk haza. Végül felderítésnek és rövidítésnek az összeomlott híd felé mentem, de valahol a lovarda magasságában át akartam kelni az árkon, és az aszfaltos úton vissza a karámokhoz. Mivel szombat volt nem kellett teherautókkal számolni, mivel arra egy kanyar is van.

Arippo sokat megállt, legelt itt, mert rendkívül sok volt a lucerna, vagyis egy lucernás mellett haladtunk el. Sajnos itt már  sürgetnem kellett. Végül átugrattam vele az árkot és az úton ügetve mentünk vissza oda, ahol kiléptünk a karámok közül. Innen már ugyan az volt az utunk, ahogy jöttünk. Aripponak visszafelé már jó kedve volt, bökdösött. És egészben véve hasznos volt ez a felderítés.

Tematikus

Közzétéve Szerző:

Délkelőtt jöttem ki meleg szeles időben. Eléggé csíptek a legyek, Arippot idegesítette, kissé kapkodva vette a levegőt – ez nem tetszett. A karámban nem reagált rám, amikor megérkeztem. Később nyugtalannak láttam és hagytam neki legelési időt mialatt bejöttünk.

Könnyű jelzésekre viszont követett. Minden egybe vetve úgy értékeltem ma még nem ülök fel, pedig volt nálam nyereg is. Építettem neki egy három rudas cavalattit, azon mozogtunk földről előbb lépésben és ügetésben. Az is tervem volt, hogy Arippot mindenképp „lefutószárazom” abban az értelemben ahogy ezt a lovasok szokták, hogy kielégítsék a ló mozgás igényét. Ilyet mi célirányosan így soha sem szoktunk csinálni, de úgy láttam, hogy most van értelme, mert Arippo ritkán és régen volt lovagolva, mozgatva. Ez a munkája meglepően tiszta volt, lépésben , ügetésben és vágtában is szépen ment illetve váltott. Annyi lett az új elem a feladatban, hogy az ügetés-vágta kétszer fordul elő egy körre-küldésben és a vágta is hosszabb. Szeretném ha Arippo erőnléte vágtában fejlődjön – persze az enyém is. Kicsit kondicionálva lett arra, hogy röviden vágtázzon. Igyekeztem elkapni a pillanatot, amikor ő maga váltana vissza és még előtte vezényszóval ügetésre biztattam.

Volt szabad munka is, ez is jó volt, de Arippo – mivel ki volt rakva a cavaletti állandóan a rudak felé akart orientálódni, hogy átkeljen rajta, ezért a kör adott pontján visszaváltott ügetésre. Ilyenkor magam felé hívtam és vágtát kértem, és a végén az utolsó ügetésnél csatlakoztam hozzá és együtt mentünk át a rudakon. A cavalatti kifejezetten jó volt, tiszta. Körjátékon keresztbe is átmentünk a feladaton körökkel.

Lépésben új megoldást találtunk ki: amikor felém jön, én hátrálok és „”vállat be”L-t kérek utána a pálcának azt a végét teszem elé és viszem lefelé, amit fogok, ő szagolja és ahogy lejjebb viszem a pálcát követi, azaz leengedi a fejét. Legközelebb legalább még egy ilyen alkalom kellene, de úgy, hogy már felülök. Egyébként Arippo nagyon készséges volt és könnyű, úgy tűnt inkább a lovarda területén kívül volt nyugtalan. . .

A nyár vége

Közzétéve Szerző:

Ma reggel voltam Aripponál, de utána mennem kellett. Egy órát legeltünk az üres telken,  amit lekaszáltak, Aripponak tetszett a nem rég kaszált fű. Ezzel vége tért a nyár és talán annyi pozitívum van, hogy már nincs annyira meleg. Nagyon remélem,  hogy az ősz jobban alakul közös programjainkat illetően. Az mindenképp jó, hogy a körmölés végre megtörtént, legközelebb alaposan szemügyre veszem a kovács művét. A sérülés jól gyógyul.(Az alábbi videón: hogyan lépjünk bele elegénsan a vezetőszárba?)

Úgy alakult – ez teljesen egyedi és ritka – hogy este is voltam kint, Arippo ekkor is örömmel jött legelni.

A körmölés rejtélye

Közzétéve Szerző:

Ma délben mentünk ki, mert úgy tudtuk akkor jár ott a lovardai kovács. Az idő sokkal hidegebb, mint volt, éjszaka 20 fok alatt, nappal 30 fok alatt a hőmérséklet. Számítottam rá, hogy Arippo élénkebb lehet, ezért a Brave és a Calmer olajokat vittem magammal, amelyeket a Brave-et használtam végül. Arippo most is nagy érdeklődéssel fordult az olaj felé, de valóban nyugtalan volt, most ugyanis nem hagytam legelni a lovarda felé menve, mert nem akartam elmulasztani a kovács érkezését, akit nem ismertem.  De a kovács nem jött és az egyik lovas ismerős, aki szintén várta kiderítette, hogy még legalább másfél óra amíg ideér. Ennyit nem tudtam várni, mert ügyet kellett intéznem és Arippo megint hoppon maradt. Nagyon bosszantott a dolog. De volt egy sérülés Arippo orrán, az orrlyuka felett, amit nyilvánvalóan valami kiálló drót vagy szög okozhatott, amiből van itt bőven. Ezt lekezeltem.

A sérülés a száj és az orr felett, a kötőfék pántja alatt.

De délután – mivel már tudtam a kovács számát – felhívtam és megkérdeztem meddig lesz ott. Kiderült bőven van időm odaérni, így érdemes volt tenni egy második kísérletet is. Egyszerűen nem volt más lehetőség, Aripponak július végére volt kijelölve a körölés és csaknem szeptember van. Amikor megérkeztem bemutatkoztam a kovácsnak, aki már dolgozott. Indultunk Arippoért, de a gyerekek – akik délelőtt is velem voltak – szóltak, hogy nem Arippo áll a kovács mellett kikötve? Kiderült: igen. Nem derült ki ki és miért hozta be, a kovács azt mondta félreértés történhetett. Másokat is megkérdeztem, de nem lettem okosabb. Arippo a fedett rész alatt állt – amit elvileg nem szeret – és teljesen nyugodt volt. Ha a gyerekek nem szólnak észre sem veszem és megyek érte a karámokhoz….

A körmölés simán ment, Arippo teljesen nyugodt volt, nyoma sem volt a déli nyugtalanságának. Lekezeltem a sebét (betadin, kéklukács) és legelve vittük a helyére, könnyű és alkalmazkodó volt. A sérülésnek nem örülök és fura volt, hogy valaki behozta (tévedésből), de annak örülök, hogy végre meg van körmölve. Mert ezennel kovácsot is váltottunk.

Sovány napok

Közzétéve Szerző:

Folytatódnak a sovány napok, amelyeknek elsősorban magántermészetű oka van. Vagyis Arippohoz csak este tudok jönni, akkor is röviden és csak legelni. Persze ennek a rekord meleg is az oka, remélhetőleg ma tetőzött. Holnap már lehűl a levegő. Ma viszont még este 7-kor is szinte elviselhetetlen volt az idő. Arippo legelt az üres telken, az alsó zsinórt megint fel kellett kötnöm. Már igényelné a tematikus foglalkozást.

Egy mondatban

Közzétéve Szerző:

Estefelé látogattam meg Arippot, nyerítve várt. Még a nagy meleg ellenére is vadak voltak a legyek és a szúnyogok is. Csak a karámmal párhuzamosan legeltünk kb 40 percet. Sajnos csak ennyire tellet.

Este

Közzétéve Szerző:

Ugyan úgy, mint múltkor, most is estefelé mentem Arippohoz. Most egy kicsit később érkeztem, már éppen ment le a nap, így csak a karám előtt legeltettem. Láthatóan örült a programnak, nyerítve fogadott és azonnal követett. Ma is meg kellett csinálnom a belső zsinórokból az alsót – ahogy szinte minden alkalommal. Pataápolás most nem volt, Arippo jól néz ki és a körmölő is elkerült – elvileg hamarosan időpontot egyeztetünk….(?)

Szürkületben

Közzétéve Szerző:

Mindenféle okok miatt csak este jutottam ki Arippohoz. Az egyik, hogy rekord meleg van, este is állt a levegő, fülledt párás idő volt. Nagyon készséges volt, amikor a két kapu között (az alsó megint le volt szakítva) megkentem a patáit, amik egyébként rendben voltak. Mindent elsőre csinált, mozdulatlanul állt. De a pára miatt menjünk biztosra. Utána legeltünk az üres telken, Arippo éhes volt, még maradt volna többet is, de a sötétedés miatt mennünk kellett. Némiképp furcsa volt, hogy ugyan az a kocsi többször is elhajtott a földúton oda-vissza. Ugyan ebben az időban hozták vissza a nagy szürkét is, de már csaknem sötét lett. Sajnos csak kb. 40 percet tudtunk legelni.