Két videó készült ma, később töltöm fel…. Leírás majd ahhoz a poszthoz lesz.
Címke: bent
Lovak zöld alapon
Arippoval ma minden idők legrövidebb lovaglását produkáltuk, értve ezalatt a nyeregben töltött időt. Eleve el voltam csúszva és amikor láttam, hogy most már nagyon nagy lendülettel legel, amikor kihozom még az is megfordult a fejemben, hogy ma csak legelünk. De lassan beétünk a lovardába és megcsináltuk a rutint. Közben egy lovas ismerősöm már pályát épített, járóiskolát rakott le 5 rúdból, tehát a pályaépítéssel sem volt gondom. Így ketten voltunk a nagy pályán, mert ő F…val ment, akinek feles tartója is. Mindent összevetve összesen 15 percet ültem nyeregben – a szokásos földi mozgatásos, nyergeléses folyamatot követően. Arippo jól csinálta a járóiskolát, lépésben és ügetésben haladtunk át rajta. Mértem minden mozgásunkat, így összesen 3 km-t mentünk, amiből kb. 1 km volt a nagy pálya. Ez így jó is volt, de ennél lovazásra persze több idő kell. Mostanában egyszerűsítettem a dolgokat – a nyerget és pár ruhát is kint tartok. A téli holmiknak aktuális egy mosás.
Két nappal később legeltettem, de nem kellett nekünk sehova sem menni, megfelelt éppen a karámon kívül is, mert mindenütt alakul a fű. Ez volt március 14-én és ekkor – időspórolás céljából – a patakmedren keltem át, ahol már nem folyik a víz. Viszonylag könnyű az átkelés és 10-15 percet lehet azért nyerni vele. Rég keltem át utoljára és a visszaúton hatalmasat estem, mert kiszakadt egy nővény, amiben kapaszkodtam. Nem is értem hogyan úsztam meg nagyobb baj nélkül, amikor a köves mederbe estem.
Bundában
Ma nyereg alatti foglalkozást csináltunk. Legeléssel jöttünk be, utána pata és tisztítás jött. Úgy tűnik kezdődik a vedlés. Az rovos egy lóval foglalkozott, de Arippot nem zavarta. Választott olajat is és érdekes módon a Brave-et választotta. Nem mintha bátorság kellett volna neki, inkább valószínűbb, hogy a narancsos illat tetszett neki. Kb. 10 percet melegítettünk be földről, nyeregben, kicsit nyújtottam a melső lábait, és ezt követően szálltam fel. Ugyan ott szálltam fel, ahol múltkor, Arippo értette is, könnyedén beállt a megfelelő helyzetbe. Arippo nem volt élénk, de érdekelte a foglalkozás. Csak bója-szlalomot raktam ki, és volt két tócsa, amik körül 8-as alakban íveket lehetett lovagolni. Ez talán látszik is a felvételen. A szlalomot igyekeztünk hangra, illetve ülőcsontra csinálni. Mindezt lépésben és ügetésben. Volt álló helyzetben testsúly áthelyezés is. Arippo talán merevebb volt mint múltkor, de egészében jó lovaglás volt. Nyeregben 30 percet mentünk. Visszafelé is legeltettem. Bent viszont nem hempergett (bár úgy foglalkoztam vele, hogy ne izzadjon meg) viszont elment inni, de lépésben.
Zöldebb
Sokkal kedvünkre valóbb, hogy zöldül a fű még akkor is, ha a táj nem is. Arippo nagyokat harapott a fűből. Igaz, hogy még előttünk van a vedlés, de úgy látom sokkal jobban néz ki, mint tavaly ilyenkor. Tökéletes lovaglóidő volt, de Bodywork-öt csináltunk. Arippo nagyon jól ráhangolódott, befelé figyelt, én nem voltam igazán topon. Nagyon hamar mutatott elengedéseket. Visszafelé is legelt
Tavasz közeledtével
Ma lovaglás történt. De nem kapkodtuk el. Szépen bejöttünk, ezúttal az úton hoztam Arippot, mert egyre inkább foglalkoztatja a legelés lehetősége. Egyébként szépen jött az úton. Bent már előkészítettem neki a pályát. Ugró akadályt tettem ki bójákkal előkészítve, rá merőlegesen két cavalettit. A pocsoják jó lehetőséget adtak arra, hogy köröket írjunk le. Az ugrást a lányok miatt is csináltam, de minimálisra tettem a két rudat, a 4. majd az 5. lyukba. Ügetésben haladtunk át rajta. Ma még nem kellett a vágta, így is figyelnem kellett, hogy Arippo ne melegedjen nagyon ki a téli bundájában hiszen bőven volt 15 fok napsütéssel. Az első tizenkét percen földről mozogtunk, utána nyergeltem és ültem fel.
Összesen kb. 40 percet mentünk, ez ebben az időben kezdésnek elég is volt. Összeszedettség is elég jól ment, és alapvetően hajlékony volt a ló. Gyakoroltunk nyakmadzaggal jobb és ball fordulót, illetve hangra is. Úgy tűnik Arippo emlékszik a titkos jelszavakra… Az applikáció működött, látszik, hogy mennyi ívet mentünk.
A végén is akartam patát kenni, de csak az egyik – a fontosabbik – oldal jött össze , mert Arippot megzavarta valami a szomszédok irányából. Nem derült ki, de kissé táncolni kezdett. Nem erőltettem, ennyi év után nem kell ebbe beleállni. Végül a karám környékén lett nyugodt igazán. Odabent hempergett és ahogy felkelt kissé csavargatta magát tavaszias, dinamikus módon és kicsit vágtatott.
02.27. Arippoval legeltünk. Végre zöldül a táj, egész pontosan a fű észrevehetően zöldebb. Arippo egyelőre nem kapkod a legelést illetően, de eléggé keresgél. Kb. 40 percet legeltünk, kicsit nehezebben hagyta ott, mint múltkor.
Közös
02. 17. Szombaton a lányok lovagolták Arippot. Mindenki jól csinálta, amit kellett, Arippo meglehetősen készséges és alkalmazkodó volt. A fedelesben voltunk, ahol két cavalattit és szlalomot alakítottam ki. A cavalettin ügetés is volt. Fontosnak tartottam, hogy Arippo mással is menjen és a lányokkal szívesen van, valamint, hogy a lányok is megtapasztaljanak olyan lovat, aki nem iskola ló és rugalmas, alkalmazkodó. Végül mindneki nagyon elégedett volt. Amíg a lányok később osztályt lovagoltak, addig Arippo legelhetett, sőt kis darát is talált…
02.16. Péntek. Szép idő van, süt a nap, de szél van. Arippo sok almát kapott. Van friss fű, nem az igazi tavaszi, és Arippo egyelőre nyugodtan legel.
Indulunk
Ma végre nyeregben mozogtunk. Arippo most nem sietett elém, a báláját majszolta, de kicsi késztetésre követett. A lovarda felé legelt volna, de sürgettem, mert haladni akartam – jött is. Odabent megtisztítottam – a patákat előtte és utána is – és kis mozgást követően (főleg körre küldés) felnyergeltem. Fokozatos mozgást kapott az elején végén volt 10-10 perc lépés közötte ügetés, kb. 35 percet mentünk. Földivel együtt egy óra is lehetett. A pályán voltak pocsoják, ebből alakítottunk ki köröket, íveket. Valaki kint hagyott egy cavalattit, azon is átmentünk lépésben, ügetésben. Arippo háromszor is trágyázott lágyat, soványabbnak is tűnt , mint múltkor. Talán érzi a tavaszt? Jó lenne ha már nem lenne mínusz, mert a lovak jól beálltak most a 0-10 fok körüli időjárásra. Szél, eső nincs, végre szárad a lovarda és a terep is. Arippo rendkívül készséges volt, minden szívesen és figyelmesen csinált. Utána legeltettem az első karámban.
Több tervem is van. A nyereg alattit jövő héten is folytatnám vele, de jöhet body-work és erdei séta is – és természetesen legeltetés.
Elküldés
Ma nagy tervekkel mentem Arippohoz. Az idő még mindig hideg, de napon kellemes az idő. Most is kapott almát, majd a lovarda felé vettük az irányt, mert szabad munkára készültünk – erre a legelső karám tűnt a lagalkalmasabbnak. A fedelesben nem volt nap, a nagy pálya fagyott volt.
Arippo nem legelt amíg bejöttünk és minden tekintetben készséges volt. A karámban elengedtem és hagytam neki időt, hogy körülnézzen és itt legelhetett is. Interval jelzővel dolgoztam, sőt videóra is vettem, amit csináltunk, de a kamera csak a pálya kisebb részét tudta befogni.
Az elküldést gyakoroltuk, mert Arippo nagyon szeret rám állni és ez a coachingban nem feltétlenül előny. Arippo többször is megnézte a kijáratot, mert itt nagyon laza volt a zsinór (tettem is oda egy széket), de azt hittem ez csak kíváncsiság. Egyik alklaommal, amikor elhívtam onnan egyszercsak átbújt alatta és kiment. Elügetett a karámja felé, óvatosan követtem. A karámoknál már lépett és igyekeztem úgy követni, hogy ne fussak. Közben mindig hátranézett, hogy jövök-e… De csak trágyázni állt meg – ekkor kicsit beértem. A karámja távolabbi sarkánál értem utol, de itt még mennem kellett vele, mert megnézte azt a részt ahol a szürke ki szokott menni. Le volt villany-pásztorozva. Itt a pálca csapóját kötöttem a csomózott kötőfékhez. Arippo nyilván az üres telekre akart menni – ahogy mindig is mentünk mostanában almaevés után. Nem engedtem legelni, hanem mozgattam kicsit körön – amennyire a rövid zsinór engedte. Mivel volt még idő belefért, hogy teljesen visszavigyem az első karámba – jött is. Olyan könnyedén jött, hogy nem is éreztem, hogy a kötélen van.
Tehát visszamentünk és elkezdtem megjavítani az eltépett zsinórt a kijáratnál, de Arippo nem tudott nyugodtan várni , ott forgolódott, amíg a zsinórt kötöttem volna. Ennek következtében erősen hátra kellett léptetnem rázott kötélél. Ezután türelmesen megvárta míg megjavítom.
Kötélen folytattuk, már nem engedtem el. Kértem tőle pár dolgot, főleg behívást – mert az volt a legbizonytalanabb – és oldallépést. Utána hagytam legelni és gondolkodtam az okokon.
Arippo eddig kétszer lépett le a munkából: egyszer akkor, amikor szabadon dolgoztunk a nagy pályán és hiányzott az egyik gerenda a kerítésből. Ez tavasszal volt és a körülményeket figyelembe véve nem akkor csoda. Most több ok is lehetett. Lehet túl erősen kértem a küldést, fokozatosabban kellett volna felépíteni. Többet kellett volna hagynom az elején legelni, mert hiszen az elmúlt látogatásokkor mindig így volt. Túl nagy volt tehát a különbség a korábbiakhoz képest: más hely, más kérések, más erő. Rögtön akkor az is eszembe jutott, hogy lehet már leképezte a coaching tanulmányaim folyamatát, mivel a gyakorló ügyfelem pont aznap reggel mondta le a talákozót, ami szerdán lett volna. És holnap utánra több mint 10 fokot mondanak. De végső soron az elküldést gyakoroltattam vele és ő ezt meg is valósította…
Végül visszavittem Arippot a szokott helyére. Megnéztem az épülő beállót és közben ő elment inni. Ahogy jött vissza ivás után odajött hozzám és kedvesen, hosszabban elbúcsúzott.
A másik nap – az másik nap
Nagyon kíváncsi voltam mit hoz a mai nap – a tegnapi szélsőséges trend folytatódik, vagy valami más lesz.
Nem volt sok időm, de igyekeztem a szokásos dolgainkat tartani: legelve jöttünk be, és utána csak a nyergeléshez mozgattam Arippot. A legelést most egy kicsit hajtottam, mert haladnom kellett (visszafelé hagytam volna legelni, de akkor szinte soha sem akar…). Tehát mindenképp felülést szerettem volna és rögtön látszott is ez egy teljesen más nap, mint a tegnapi. Nem volt szél és kellemesen sütött a nap, Arippo is teljesen nyugodt volt. Olyan kövér, hogy a hevedert csak a 3. lyukba tudtam tenni mindkét oldalon – nem akartam erősre húzni. Most a másik oldalon húztam meg és nem is reagált semmit. A pálya egyes része nem voltak használhatóak, de azért volt hely. Nyakmadzagot is tettem fel és gyakoroltuk vele az „állj”-t ügetésből (lépés átmenettel). Ez és minden más is jól ment. Amikor Arippot körön mozgattam még felszállás előtt nyoma sem volt a tegnapi idegességének, alig akart menni. Nyereg alatt is jó ütemben ügetett. Nem tettem ki semmilyen feladatot (az is idő ki- és- elrakni), hanem egy nagyobb kört és két kisebb kört használtunk mozgásra. Volt összeszedettség, hátralépés, ívek – próbáltuk madzaggal is meglovagolni lépésben. Minden jól ment, Arippo szivesen csinálta. De jövök neki majd egy legeléssel és egy kezeléssel is.
Végre nyeregben
Négy nap hijján két hónapja nem ültem Arippon – és természetesen más lovon sem. Soha ilyen hosszú kihagyásunk nem volt, nem emlékszem ilyenre. Úgy tűnt Arippo is várta már ezt a napot. Sikerült elég korán mennem és az idő is jónak ígérkezett, bár a tegnapi nagy eső miatt gumicsizma kötelező volt és a nagy pálya esélytelen. Két ló kint volt a karámon kívül.
Arippo nyerítve jött elém, szőre télies, de egészében jól néz ki, bár a lovaglás hiánya miatt vesztett némi izmot. Nagyon könnyű jelzésekre, szóra jött velem legelés közben. A lovarda területén valamivel nyugtalanabb volt, a patatisztítást így elmaradt. Volt váratlan esemény is. A traktor éppen vitte a takarmányt a lovaknak és úgy gyújtották be a motorját, hogy a lovardai lejtőn legurulva ugrott be a motorja. Érdekes, hogy Arippot nem ijesztette meg, inkább megnézte. Megtisztítottam és nyergelve vittem a fedelesben, ahol már volt valaki. Szlalomot raktam az egyik oldalra, a másik hossú oldalra két lépőfát tettem. Mozgattam földről, de ezt most igyekeztem rövidre fogni. A szokott dolgokra nagyon jól reagált és ezt jó jelnek vettem. A földi játékok közben húztam meg a hevedert – sajnos elfelejtettem már hogy jobb a másik, jobb oldalról meghúzni. Nem örült neki, megnézte.
Végül felültem… azt kell mondjam így közel két hónap után nagy pillanat volt, de kicsit tartottam is tőle. De Arippo nem felejt, sőt… Azt kell mondjam tökéletesen, könnyedén reagált mindenre. A következőket csináltuk: szlalom és „állj!” valamint hátralépés nyagmadzaggal. leraktam két lépő fát is. Ezeken szinte mindig hibátlanul haladtunk át. Arippo igyekezett is és valószínűleg el is találtam a rudak távolságát. Ügetése intenzív volt, a manőkedv adott volt.
Majdnem egy órát voltam nyeregben, volt összeszedettség is (előbb földről is) – ez is könnyedén, jól ment. Mérés volt, de a fedelesben egyáltalán nem működik az alkalmazás, tehát nem tudom hány kilométert mentünk nyeregben. Összeségében nagyon jól sikerült minden, már nagyon vártuk mindketten ezt a napot.