Túl szabad

Közzétéve Szerző:

Ma sem lehetett szó semmilyen terepről, mindkét külső pálya használhatatlan, gumicsizma kötelező. Csak a fedeles jöhetett szóba, de ott kellemes volt a talaj és a idő is, sőt szabad is volt teljesen. Nyergelésről – hiába hoztam nyerget – szó sem lehetett, inkább adtam neki takarót, abban mozogtunk, hogy száradjon.. Sajnos ma nem találtuk a fonalat, már az elején láttam, hogy Arippo behúzza az alsó állkapcsát – ez mindig azt jelenti, hogy nem igazán használható azon a napon. Mégis sikerült felkeltenem a kedvét, mert olyan pályát építettem, mint múltkor. Legyező alakban 3 rúdon kellett áthaladni, illetve ezeken mentünk át különféle variációkban, szabadon is. Viszont amikor nagyobb szabadságot adtam neki sajnos kilépett és elsétált a fedelesből…  Igaz, közben a lovász karbantartást végzett a fedelesben, lapátolt. Tehát hiába kerestem az a kreatív együttműködést, amit már múltkor nem először találtunk meg együtt. Csináltunk – továbbra is földről – belső állítást – ezt szépen adta. Ezután átalakítottam a pályát, az egyik rudat lecseréltem ugrásra (nagyon alacsony, átlépős állítással), a másik rudat megkettőztem. Ezektől a feladatoktól most is felélénkült, bár alig tudta tisztán kivitelezni és nem engedtem már szabadon.

A pálya változatai

Befejezésként ki akartam vinni az üres telekre legelni. Szabadon engedtem, hogy biztos követni fog, ahogy múltkor, de túl korán engedtem el és azonnal a kedvenc helyre indult fel a dombra. Mivel ügetést kértem tőle ügetéssel ment. Nem próbáltam meg utolérni, tudtam, hogy ott lesz – legalább tudom hol keressem a lovam, ha nincs meg… (Ez a hátránya és előnye a „kedvenc” helyeknek). Ott is volt és itt vettem vezetőszárra. Sajnos ez így most nagyon nem jól jött ki, nem lehetek benne biztos mit lép legközelebb, tehát jobb nem elengedni mostanában (?). Nem jól mértem fel milyen napja van, a mai azon kevés esetek egyike, amikor egyértelműen nem volt formában. 2,8 km-t tettünk meg együtt. Egyébként plusz egy ló van a karámban, egy új fekete.

Hétköznapok

Közzétéve Szerző:

Sok eső esett és frontok jöttek-mentek… Csütörtökön csak annyi időm volt, hogy sötétedés közben megálljak Arippo-nál. Teljesen más formát választottam, mert kevés idő volt sötétedésig. Csak kötőféket raktam fel, vezetőszárat kézben hoztam – azaz szabadon jött vele. Már a régi helyen is ki akartam ezt próbálni, de valahogy ma történt meg. Persze Arippo most is rég kész volt erre, és minden probléma nélkül jött vele, még könnyebben, mintha kötélen vinném. Kizárólag testtel és pálcával jeleztem neki, hogy mit szeretnék. Így töltöttünk el kb fél órát és csaknem teljes sötétben mentünk vissza a közös karámba.

Szürkületben szabadon

Idő, járás…

Közzétéve Szerző:

Az elmúlt napok időjárása miatt csak futólag láttam Arippo-t, szakadt az eső. Már megismeri a kocsit, ha az útról nézem, oda is jön, de az árok miatt nem tudok a közelébe menni. Mára jobb idő lett, de teljesen sáros minden a lovardában és környékén, gumicsizma kell. Melegfront jött, a levegő is kellemesebb. Semmilyen elképzelésem nem volt mit tudnánk csinálni, de hiába vittem nyerget felülésről szó sem lehetett. Arippo-nak is nulla motivációja volt, lepucoltam és betakartam, patája rendben volt, de bekentem.

Előkészület

Csakis a fedelesben tudtunk mozogni, ott viszont remek volt a talaj (fel volt boronálva) és a klíma is. Takaróban mozgattam, hogy száradjon a szőre. Lustán és lassan engedelmeskedett, csak onnantól élénkült fel, hogy kicsit erősebben hatottam rá, illetve leraktam három rudat.

Elpakolás előtt

Ezeken mozogtunk szabadon, ügetésben és oldalazással is. A talaj annyira jó volt, hogy vágtáról is szó lehetett. Szabadon vágtázott körön és saját elgondolása szerint  belekombinálta a bejárathoz közel lévő rudat úgy, hogy előtte ügetésre váltott és utána ismét vágta – ezt a feladatot együtt alakítottuk ki és örültem, hogy az ő elgondolása is helyett kapott. A másik két rúdon nem haladt át, hanem a rúd vége és a fal között ment el – ezt következetesen betartotta. Meglepően aktívan vett részt ebben a közösen kialakított feladatban és a végére felélénkült, szerintem a kedve is jobb lett. Itt be is fejeztük – bár nem lehet, hogy még lett volna kedve menni(?) – és mentünk legelni a szokott helyre. Tudta, hogy oda megyünk – jó ez a hely, szép a kilátás és ha kicsit süt a nap egészen kellemes itt lenni. Most ott volt a telek tulajdonosa és nagyon udvariasan megkért ne legeljünk le mindent, mert parlagfű ellen füvesítette be – tehát ezért ilyen szép itt a fű…

Újra árok

Közzétéve Szerző:

Ma is szép idő  volt, de a következő napok már nem ilyenek lesznek. Mértem volna mennyit mentünk – ezt fontos lenne tudnom – de az alkalmazás megint nem működött… Rögtön a karámban kezdtünk, de nyereggel és egy kicsit erősebb jelzéseket adtam Arippo-nak, hogy hamarabb vegye fel a fonalat és intenzívebb feladatvégzést kértem tőle. Volt pl szabadon körök váltott irányban, ügetésben – jól csinálta… Nyeregből főleg íveket csináltunk, de volt, hogy fejben készítettem elő a vágtát viszont nem kértem tőle, hanem megálltunk. Erre elsősorban miattam volt szükség.

Az idő végessége miatt – és hogy legelés is legyen bőven – megint elmentünk a Stációkhoz, most is az volt a benyomásom, hogy óvatosan üget az avaron. Elsősorban azért mentünk oda, hogy átkeljünk az árkon. Ez egy nagyon szép út lesz tavasszal, bár rövid. Az átkelés Arippo-nak nem probléma, főleg, hogy földről kértem tőle először, inkább magam miattam ezt kicsit gyakorolni. Harmadszorra nyeregben is átkeltünk oda és vissza. Nem árt az ilyet gyakorolni és erre nagyon rég volt módunk. Visszafelé jó tempóban haladtunk, de erősebb lejtőn nem kértem ügetést, viszont a végén volt egy rövid szakasz vágat is, dinamikus volt. Ezután már csak legeltünk a kedvenc helyen eléggé hosszan. Végül a karámnál nyergeltem le. Hidegebb napok jönnek…

A végén…

 

Napos

Közzétéve Szerző:

Ma szép idő volt, jó lett volna terepre menni, de annyi idő nem volt. Helyette egy bő órát legeltünk a kedvenc helyen. Nagyon jó, hogy ez a hely ilyen közel van a karámhoz – és senki sem tudja. Nagy erőfeszítésembe telt elterelni a figyelmem a napi gondokról, de végül egész jól sikerült.

Stációk

Közzétéve Szerző:

Kivételesen tegnap volt a lányok lovaglása és Arippo-t is kihoztuk legelni.

Ma nagy terveim voltak, amik sorra megdőltek. Kitaláltam egy jó pályát, de amit megérkeztem láttam, hogy egy bértartónak edzése lesz azzal az edzővel, akit múltkor is láttam. Nekem az egész pálya kellett volna, így mást kellett kitalálnom. A másik tervem – hogy nagy utat menjek az áruházak felé körbe – már korábban megdőlt, mert ahhoz még ennél is korábban kell kijönnöm. Tehát maradt a pálya fele és egy kisebb út az erdei utak felderítésével.

Arippo-nak nem volt igazán kedve, de azért elég jól sikerült felébresztenem – de nem szeretem ha edző is van a pályán, ez engem zavar. Egyébként haladott szintű, klasszikus lovaglást láthattunk, nagykantárt próbálgattak. Tehát Arippo-t szépen, fokozatosan felébresztettem, csinált mindent: kör, eleje- és hátuljakörüli, oldalazás, belső állítás földről. Közben a lábait is kihúztam. Nyergeléskor fejezték be, így tudtunk némi vágtát is csinálni, amikor kimentek. Ez már eléggé aktív volt, bár a beugratásaim nem elég tiszták.

Az általam jelzett útvonal

Ezután mentünk ki és már a karámból kihozataltól mértem volna mindent, de leállt a mérés – a térképet utólag csináltam… Saccolva legalább 5 km-et mentünk, de lehet, hogy többet. Elmentünk a kedvenc legelőhelyünkre, itt érdekes módon Arippo nem akart sok időt tölteni – mintha tudta volna, hogy úgyis itt fejezzük be (így is lett). Utána el a lovak mellett (probléma nélkül…) és le az erdő felé. Az erdőben némi ügetés, bár úgy tűnt az avar miatt nem látja a talajt és óvatosan haladt, nem erőltettem. Utána be az erdőbe az új úton ami vissza visz a magasleshez. Ezután jött az új rész, ami szép de rövid. Találtunk egy kézzel készült Golgotát – el nem tudom képzelni mi a cél vele: a fákon laminált lapokon a stációk. Kiértünk a házakhoz, de csak meredek és/vagy köves utcák vannak minden irányban, az egyik utca extra meredek. Leszálltam és vezettem, de alig volt hova lépni, igyekeztem az út mellett vinni. Találtunk egy utat, ami úgy tűnt visszavezet – így is lett. Mindjárt az elején van egy árok – itt is leszálltam – és hagytam, hogy Arippo egyedül oldja meg, hosszú kötélen. Amint feljövünk az árokból fatörzs keresztben – ezt át kell lépni. Ide el fogunk jönni még gyakorolni az árokkal és a fatörzzsel – régen sok hasonlót csináltunk. Innen az út visszavisz a stációkhoz (a képen a jobb felső sarok, ahol bezárul a forduló) és innen az ismert úton mentünk a legelőhelyünkre némi ügetéssel, ahol sokat legelhetett. A benyomásom az volt, hogy a szokottnál sokkal többet akar legelni – talán a front miatt lehet.

Hét

Közzétéve Szerző:

Feszített 5 nap van mögöttünk, Arippo-t épp, hogy csak az útról tudtam megnézni hétfőn, szerdán, csütörtökön. Pénteken tudtam kicsit legeltetni is. Látom külön is, de sokszor együtt eszik a többiekkel. Jól néz ki, bundája jó minőségű. Most már igényelné a mozgást, a változatosságot, de csak jövő héten tudok vele hoszabban foglalkozni, több tervem is van kintre és bentre is.

Péntek

Pálya

Közzétéve Szerző:

Körmölés után hagytam Arippo-t és nemigazán tudtam ránézni sem a héten. Úgy tűnik a beilleszkedés lezajlott. Ma, amikor jöttem a nagy sárgával evett együtt, a többiek itt-ott feküdtek. Éjjel felmelegedett az idő, már délelőtt is elviselhető volt a hőfok. Pályára mentünk, megtisztítottam, a patáját is bekentem – bár rendben volt – ahol cavaletti-t raktam le. Rögtön szabad földi munkával kezdtünk és fokozatosan ébresztettem fel. A szabad vágtamunkánál több szabadságot hagytam neki és igyekeztem lekövetni mi az amit szeretne. Mindkét kézre jól vágtázott és kimutatta, ha még akart menni. Ezalatt és a nyergelés közbeni mozgatáskor többször kihúztam a lábait – ügyesen adja, érti. Nyereg alatt ügetés volt a cavaletti-k felett és a többi oldalon vágta – ez jól ment, 2-3 kört is csináltunk mindkét kézre. A lépőfákat fordulókra is felhasználtuk, és volt „állj” és hátralépés és súly-áthelyezés is – jól reagált minderre.

Bent

Ezután mentünk ki,de már csak röviden mentünk be az erdőbe abból az irányból, ahol régen laktunk. Itt az eleje köves, tehát később szálltam fel. Teljesen más az erdő, hogy kevés a lomb, találtunk egy új utat is ami eddig nem volt szem előtt – a magaslesnél jöttünk ki. Ebből majd tudunk útvonal-variációkat csinálni. Innen az ismert úton mentünk arra a helyre, ahol most is zöld a fű. Itt hosszasabban legelt és innen már csak vezettem a karámjáig, ahol lenyergeltem.

Útvonal

Körmölés

Közzétéve Szerző:

Tegnap ránéztem az útról de nem láttam…. Végül kiderült, hogy a karám sarkában fekszik, sütkérezik…

Ma reggel volt a körmölés (2 hónapja és 2 hete volt az első itt) , látszott egyértelműen a tályog helye. Arippo profi volt végig profi volt. Utána 2 órát legeltettem, közben tettünk egy félórás felfedező utat – sajnos sok dolog másképp van, mint a műholdképen. A hegyről a visszatérő út csatlakozási lehetőségét kerestük. Szép napos idő volt, sokat evet a kedvenc helyén, ahol most is dús a fű.

Nagy út…

Közzétéve Szerző:

…nagy álom. Mert egy újabb álomútvonal valósult meg: felmentünk a repülős emlékműhöz. Ez egy hosszabb út, főleg úgy, hogy a lovas telkek felöl indultunk. Utána be az erdőbe egészen a meredek emelkedőig, ahol leszálltam. Az egész út alatt sokszor szálltam le és fel, ahogy a terep és az út változott, nem akartam Arippo-t eröltetni. Az erdő útán a murvás úton mentünk fel a rétig. Volt útközben egy farakás ahol megmakacsolta magát, de sikerült rávénem, hogy nézzük meg. Találtunk egy utat, ösvényt amin visszafelé tudunk menni, majdnem fél is deritettük, de egy ember három kutyát sétáltatott és egyáltalán nem látta, hogy jövünk. Visszafordultunk és innen már az emlékműhöz mentünk a réten át.

Itt eléggé fújt a szél, nem maradtunk sokat. Úgyan úgy jöttünk vissza ahogy feljöttünk, bevállalva a meredek ereszkedés a végén. Közben sokat legelt. Jó út volt, de Arippo láthatóan nem szereti a murvás utat, erre nem fogunk gyakran jönni, pedig szép út. De elvileg lehetséges körbe enni úgy, hogy arra megyünk tovább ahol a kutyákkal találkoztunk. Ezt még ki fogjuk deríteni. Ez volt az eddigi legnagyobb utunk, 3,5 óra és majdnem 8 km.