Ma a szokásos, legeltetéses foglalkozás volt. Érdekes, hogy egy ilyen egyszerű program is mennyi mindenre ad lehetőséget, ami a kommunikációt illeti. Arippo már ismeri a helyzetet, én tudom hol vannak a kedvenc helyei és azt is milyen füveket keres. Mindig elmegyünk az üres telek végéig, valamiért erre igénye van, pedig már mindenhol van fű bőven. Teljesen rá lehet érezni ennek a foglalkozásnak a ritmusára. Amikor eldöntöttem, hogy ideje indulni visszafelé rögtön ennek megfelelően kezdett el mozogni. Most is csak minimális nyomást tettem rá, fizikait meg szinte egyáltalán nem. Elég volt csak helyezkednek, ezt is értette, ha pl. elé megyek felém lép. Egyetlen egy dolgot nem engedtem azt, hogy a fara közelebb legyen hozzám, mint a feje – tehát ne forduljon el tőlem. Visszafelé is így mentünk, ahol kedvenc fű volt megálltunk és megvártam amíg mindent megeszik, amit talált.
Napról napra kategória bejegyzései
Tavasz
2022.04.25. Végre tavaszias napok vannak. Legeléssel jöttünk a lovardához, teljes szabadságot kapott és nem is akart talán már annyira legelni. Arippo a szokottnál is kedvesebb volt. Pucolás és pataápolás követően mozogtunk a pályán földről. Előtte még választott illóolajat, ami annyit jelentett, hogy magammal hoztam a dōTERRA gyerek-kollekciójából a Thinker keveréket-t, és mivel érdeklődést mutatott kicsit bekentem vele a nyaka két oldalát. Legközelebb több olajból is választhat.Építettem egy pályát: a távolabbi hosszú oldalon leraktam 4 bóját, négyszög alakban és kitettem az ugrást ahova múltkor. Ezeken haladtunk át kötélen, de szabadon is. Közben hosszú kötélen csináltunk vágtát is, az első átmenet nagyon jó volt. Kötélen, körön át is ment így az akadályon – bár a kötél most is beakadt. Ugyan ezt megcsináltuk a másik kézre is. A végén szabadon jött – nem akartam elhúzni a foglalkozást, mert téli szőre van még és eléggé meleg lett délben – és ötletszerűen körre is küldtem ügetés közben. Ezután mutatta, hogy átmenne vágtára is és hagytam sőt végül még az akadályon is átment szabadon vágtában. Jobban kéne bíznom az ötleteiben, mert ez egy teljesen jó ötlet volt, csak jobban kellett volna nekem helyezkedni hozzá. Utána még legeltünk a lovarda területén. Arippo elégedett volt, bújt, bögdösött.
Vasárnap
2022.04.24. Gyerekek menünk ma, ők is vezették Arippo-t . Az üres telken legeltünk majdnem másfél órát, talán túl sok is volt, mert Arippo utána lefeküdt pihenni…
Nagy pálya
Sok legeléssel jöttünk a lovardáig, Arippo teljes szabadságot kapott, nem sürgettem. Talán most már nem legel annyit, de így is sok időbe telt mire beértünk. Talán kevesebbet vedlik, de tegnap is pucoltam. Volt patatisztítás is, talán beütemezünk egy körmölést.
A pálya
Építettem egy pályát – rövid falon lépőfa, hosszú falon ugrás és a kanyarba tettem egy bóját, hogy ne vágjuk le az ívet. Ezeken haladtunk át mindkét irányból úgy is, hogy kötél nélkül jött mellettem ügetesben. Hosszú kötélen volt vágta, itt most az első beugrásnál dobálta magát, de utána jelekre váltogatta az ügetés-vágtát. Átment vágtában az akadályok is, egyszer beakadt a kötél, elengettem és így is megoldotta az ugrást. Egyszer bejött vágtából, mert valami félreérthető mozdulatot tettem. Nagyon jól, gyorsan reagál.
A végén még legeltünk bent és bekentem a patáját. Kifelé is legelt, de itt már kicsit ösztönöztem, mert mennem kellett.
Szőr
Ma csak előkészitettük a holnapot. Arippo nyeritve jött elém, lassú tempóban, legelve haladtunk a lovarda felé. Ott az első karámban legelt és kapott alma-kerabol keveréket is, kevesebbet a szokottnál – meg is ette, bár nem volt annyira lelkes, mint a téli hónapokban, amikor nem volt fű. Pucoltam, erősen vedlik és patáját tisztított. Még várjuk a befejező kezelést, addig nincs felülés, de holnap dolgozunk földről is, ha minden jól megy. A púpja most laposnak és nyújtottnak tűnt.
Egy séta
Ma volt az első egyértelműen tavaszi nap, kifejezetten meleg volt. Túl vagyunk tehát az első télen az új lovardában. Csak sétáltunk és legeltünk. Arippo szőre nagy és még nem vedlik igazán. Az erdőben tettünk felfedező utat, egy kicsit talán túlzottan is belebonyolódtunk. De felfedeztük egy kicsit azt a területet, ami felé múltkor nyeregben jártunk. Ez egy hegyi út, keskenyek és meredek hegyoldalon fut, eléggé kellemetlen még vezetni is a lovat. Volt egy meredek vízmosás is, ezen átkeltünk. Először ezt gondoltam jól lesz majd ez az út célkitűzésnek, de visszafelé már úgy gondoltam, hogy ez azért egy kicsit túlzás már. Mindenképp kihívás még így is, hogy vezettem a lovat. Visszafelé már úgy jöttünk, hogy nem fogtam a vezetőszárat, Arippo vagy mellettem, vagy mögöttem jött. Kb 3 km-t mentünk és a végén is legeltünk.
A kezelés
Ma került sor Arippo állapotfelmérésére és kezelésére. Ez ősszel lett volna esedékes – a költözés után, a patatályogot követően – de különféle okok miatt csúszott idáig. A kezelést egy kedves lovas barátunk végezte, aki már régebben is járt Arippo-nál, sőt a képzése során még foglalkozott vele is – és az évek során profi terapeutává vált. A bejegyzés végén itt lesz a weboldalának a címe, mindenkinek ajánlom. És egyébként is érdemes felmérni a ló állapotát akkor is ha éppen úgy tűnik minden rendben van. Kaptunk néhány új feladatot, amit érdemes lesz csinálnunk – az egyik a jobb első láb (ez volt tályogos) lazítása és a gerincén lévő kicsi kipúposodás eltüntetése. A következő 5 napban szüneteltetjük a lovaglást, mert a kezelés intenzív volta miatt ilyenkor érdemes pihenőt hagyni – bár földről lehet dolgozni és lehet sétálni is – mert ilyenkor még zajlanak benne a változások. Másrészt jön a meleg, a szőre még nagy, tehát most vedlés is lesz és egyébként sem lenne neki kellemes téli szőrben melegben dolgoznia. A kezelés bizonyos elemeit néhány hét múlva ismételni fogom – ekkor is kell majd pihenő. Újra nagyon érdekes volt megfigyelni Arippo-t kivülről, ahogy váltogatja a tudatállapotokat a kezelés során.
Kezelés közben….
Napos vasárnap
Ma nem terveztem lovaglást, pedig szép idő volt. Igazából – van ilyen – nem volt motivációm és elegendő idő se lett volna. Inkább legeltettem, lepucoltam, patáját tisztítottam. Úgy tűnt ő se bánja, hogy ma nincs mozgás, a szőre még nagy most is. Talán kicsit fogyott a mínuszos éjszakák miatt, de az út úgy porzik, mintha nyár lenne. A kerabol szépen fogy, kb az egyharmadát már megette.
A lépés a király
Bent voltunk ma. Előtte hagytam Arippo-t sokat legelni, ahogy jöttünk a lovarda felé, alig sürgettem. A nagy pályán földről mozgattam és elég változatos módon bemelegítettem. Leraktam 4 rudat is 12-3-6-9 óra alakzatban.
Ezeken is áthaladt lépésben és ügetésben is. Nyeregben összesen 45 percet voltunk és figyeltem rá, hogy ne izzadjon meg a téli szőrében. Sokat léptünk és finomítottam az irányítását. Így egy kicsit többet figyeltem a saját tartásomra, ami hasznosnak bizonyult. A rudakat köröknek lovagoltuk meg, tanügetésben, belső állítással.
Ugyanezt vágtával is összekapcsoltuk, de a rudakat ügetésben csináltuk meg. Ez a feladat tetszett neki, szinte mindig tisztán haladt át rajtuk. A végén még dogoztunk két pálcával, szár nélkül lépésben. Ez jobb szokott lenni, de így is jó volt. A végén megint sok lépés volt. A végén elégedetten és lazán jött velem vissza, útközben megint legelhetett.
Hempergés
Szép idő
2022.03.08. Ma ismét megkapta az alma-kerabolt és csak legeltünk eléggé hosszan az üres telken.
Szélsőség
Három napja nem mentem Arippo-val és azt gondoltam ma mehetünk egy jó terepet. Az idő is naposnak tűnt, bár hidegebb volt, mint korábban. A lovak most már nem mindig az etetőnél csoportosulnak, hanem keresgélik a füvet a karámjukban. Érkezésemkor Arippo feküdt és sütkérezett. Nem sürgettem felkelteni, de amikor elszánta magát jött velem a kapuig. Kint megkapta az almáját és közben pucoltam. Ekkor már kezdett elmenni a nap, felhők jöttek – arra gondoltam esetleg legyünk bent. Csak nehezen tudtam rávenni, hogy jöjjön, mert mindenütt legelni akart, de úgy is meg akartam állni valahol kint, hogy legeljen. A terv az volt, hogy valamelyik rétre megyünk. Bent éppen felboronálták a pályát , tökéletes volt. Bementünk és földről mozogtunk. Amikor érkeztem láttam, hogy hiányzik a pálya korlátjából egy darab, de később megfeledkeztem róla. Amikor szabadon kezdtünk dolgozni Arippo – ha nem is ez volt az első dolga – lelépett a hiányzó korlátnál, nyereggel együtt. Ügetésben indult vissza a karámja felé, óvatosan követtem. Nem ment fel a kedvenc helyére, hanem az üres telekre ment, ott tudtam megfogni, de semmilyen módon nem büntettem meg. Visszavittem a pályára, de így már eléggé sok idő elment, a szökés legalább egy kilométer volt oda-vissza. Még mozogtunk földről, ügetés-állj-t csináltunk, volt vágta is, de már kötélen. Nyeregből volt lépés, ügetés, vágta – mind dinamikus volt. Volt ügetés- állj-hátralépés is – sőt ebbe még a vágtát is belekombináltuk.
Előtte…
Ezután mentünk ki, de már csak az erdőbe. Közben egyre hidegebb lett és szállingózni kezdett a hó. Arippo nyugtalan volt, pedig a munka le szokta nyugtatni. A szokott útvonalon mentünk, de nem mentünk az árok irányába. Az ügetés itt is dinamikus volt. A kedvenc helyre érkezve már esett a hó. Itt szálltam le és hagytam legelni, és vezetve mentünk a karámokig – de közben néha megállt és feszülten figyelt. Végül a karámjánál nyergeltem le. Mire elpakoltam szakadt a hó és 4 fokról 0-ra esett a hőmérséklet.
…utána