Mai séta – egy útvonal ismétlése

Ma kitűnő lovas idő volt, csak az idő mennyisége nem volt elegendő. De annyi azért volt, hogy kimenjünk terepre úgy, hogy vezetem Arippot. A szokott úton mentünk a távoli betonhídhoz, közben legeltünk. Még mindig zavarja ezen a szakaszon a sokféle zaj, pedig már arra számítottam, hogy az érdeklődése alább hagy. Legalábbi a régebbi tapasztalatokból ez következne.

Tehát a szokott úton mentünk, csak annyi volt az eltérés, hogy nem mentünk el a régi híd irányába, hanem a tanyák utcáján indultunk el a rét felé. Tettünk bele ügetést is, Arippo – bár egykedvűnek tűnt – eléggé lelkesen, ruganyosan ügetett. De nem jutottunk el a rétig – a kedvenc helyig – mert ott állomásoztak a tehenek. A tehenek még mindig eléggé izgatják Arippot. Legközelebb elmegyünk egészen közel hozzájuk, hátha kialakul valami érzéketlenítés, mivel Arippo eléggé kevés tehenet látott. A születési helyen mindössze egyszer vagy kétszer találkozott velük, a második lovardánkban meg ott volt a borjú.

Tehát még a rét előtt megálltunk legelni, majd lassan, legelve visszaindultunk. Vissza is tettünk bele ügetést és ugyan úgy jöttünk vissza. A visszaúton egy futó babakocsi fokozta fel Arippo figyelmét. Így értünk vissza a karámjába, remélem jó kedve lett, mert kissé egykedvűnek tűnt, azzal együtt, hogy eléggé könnyen fokozódik fel a figyelme külső ingerektől. Ez egy lónál nem akkora csoda, de nála – eddig úgy tűnt – már máshol tartottunk. Bő 5km-t mentünk.

A hét

09.19. A karámban szedtem össze a szemetet, pár dolgot ellenőriztem… Lovazás nem volt.

09.18. Ma Masterson-t szerettünk volna csinálni, jól is indult, de idő előtt ki kellett jönnünk a nagy pályáról. Egyébként Masterson challenge hónap is van és belekezdtem már csak magunk miatt is egy videófelvételbe, de így az sem lett teljes. De Aripponak azért a legelés összejött.

09.16. Csak az útról néztem meg az Arippot, az eső esett…de a patak ahhoz képest alig folyt.

Eső után

Tizennyolc fokkal érkezett az eső és a lehűlés. Nem csodálom, hogy Arippo múltkor kissé nyugtalanabb volt a szokottnál. Talán most megérkezünk a nyár végére időjárásban is. A patakon keltem át, erősen folyt, de a talaj nem volt annyira sáros, mint amekkora eső volt. A száraz talaj beitta az esőt. Arippo jól néz ki, a fjorddal játszott, miután befejeztük a legelést és visszavittem. Valószínűleg egy ilyen játék során tűnt el a szőr egy helyen a nyakáról.

Legelés

Nem voltam olyan formában, hogy felüljek, „csak” legeltünk. Arippo az üres telek felé akart menni, ami ma már tiltott terület, de kiderült, hogy volt ott egy őz , meg is ugrott, de Arippot nem érdekelte. De az eléggé egyértelmű volt, hogy ellenőrizni szerette volna ezt a területet, nyilván érezte, hogy van ott valaki.

 

Egymást követő napokon

23-án Masterson bodywork-öt csináltunk, már régen aktuális volt. Most nem mutatott nagyon látványos jeleket, de érezhetően jól esett neki.

Másnap, 24-én csak legeltettem, ill. ellenőriztem, mert egybenyílt a két karám és a lovak közötti konfliktusok miatt aggódtam nem rugták e meg – de nem.

Lovaglást terveztem…

A hőség miatt lemondtam arról hogy felüljek vagy akár földről foglalkozzak Arippoval. Egyértelműen legelni szeretett volna és engedtem is neki kb. 1 órán át. Érdekes, hogy egy keserűfű-félét szeret mostanában (Madárkeserűfű, Polygonum aviculare)  elsősorban, e van a karámjában is – mégis kint eszi inkább. Még midig nem enged a hőség, pedig már nagyon kéne lovagolni.

Tabu

Ma csak legeltetés volt. Fülledt idő van. A patakon keltem át és az út felöli oldalon találtam egy helyet, ahol valószínűleg egy őz feküdt. Nyilván innen roppant egyszerű neki lejárni inni. A patakban most is volt víz. Arippoval az üres telken legeltünk, de ez már az utolsó alkalom volt, mert így, hogy a karámokat kibővítették a továbbiakban ide nem járhatunk be. Kár, mert jó helyszín volt és kicsit be is van ékelődve a lovarda területeibe. (Nem tudom mi lehet a tulaj terve vele, valószínűleg semmi, illetve majd lekaszáltatja a füvet és hagyja ott megrohadni bebálázva, mint 2 éve. Ezzel az erővel le is lehetne legelni….).

Keveset markoltunk…

…de sokat fogtunk ma.

Először is hagytam Arippot nyugodtan legelni miután kihoztam. Válogatottan jó fű van mindenhol, mégis talán ennél is jobb volt tavaly. Nem akart csatlakozni, nekem kellett odamennem, de szívesen jött. Bent most már éles fotózást terveztem vele ennek megfelelően öltöztem, lovat tisztítani nem kellett, mert az idő száraz. Legalábbis egyelőre, mert a következő napokban ez megváltozik. Ezért is akartam felülni és esetleg egy kisebb terepet is menni. Bent foglalt volt a nagy pálya azért a legelső kis karámba mentünk és itt készültek a képek. Arippo másodszorra mesterien értette a helyzetet és a négy bójával kijelölt területen várta, hogy időzítsem a fotót. Kicsit messzebbről készültek a képek, mint múltkor.

Ezután – mivel erősen sütött a nap – bementünk a fedelesbe, ahol bár por van, de kellemesebb volt a idő. Itt mozgattam a bóják körül is: négyszöget jelöltem ki, én a bójákon belül mentem, ő kívül, szépen, pontosan fordult. Kissé egykedvűen csinálta a feladatokat, bár csettintésre eléggé szépen elrakja  a farát. Keveset ügettünk, mert porzott.

Ezután mozogtunk a nagy pályán is, itt már volt ügetés is a nyergelést követően. Arippo olajat (dōTERRA) is választhatott, meglepő módon a Calmer kellett neki, pedig biztos voltam, hogy a Brave-t választja, annyira passzívnak tűnt. De nem tévedett, mert miután felültem felélénkült. Kifejezetten dinamikusan ügetett és igyekeztünk íveket menni.

Fontolgattam az erdőt is csak azt nem tudtam üljek fel, vagy vezessem – végül csak sétáltam vele, de olyan könnyedén jött, hogy gyakorlatilag liberty-ben ment velem. Úgy tűnt jó a kedve, felélénkült. Az erdő végén újra le kellett fújnom, mert erősen csípték a rovarok. Végül felmentünk a  dombra és ott legelt. Olyan sok legelni való finomság van, hogy bárhol ehetett, ezt ő is észrevette és könnyen jött tovább amikor kértem. Végül a karámnál fejeztük be az utat.

 

 

Fotózás

Ma fényképeket készítettem Arippoval, amelyeket esetleg felhasználunk a nyílt naphoz. Nagyon könnyedén ment, bár ezek egyelőre csak próba képek. Mivel senki nem volt a nagy pályán itt csináltuk úgy, hogy Aripponak kijelöltem 4 bójával egy területet és ott kellett tartózkodnia. Ezt könnyen be is látta. Ezután időzítve készültek a képek. Mást nem csináltunk, csak a szokásos patatisztítás történt meg. Ehhez a videó viszont nem jött össze, ahhoz túl nagy volt a jövés-menés.

és megint…

A törpe mén ma is kiszabadult, de szinte semmi zavart nem okozott a lovak között. (Mint később megtudtam eddig mindkét elszabadulásánál jelen voltam). Most is ugyan azt adta elő, mint múltkor, mén módra viselkedett és gond lenne ha nagyobb lenne… A lovak nem is értik mit akar kifejezni.

Egyébként időhatékonyság okén az árkon keltem át, nagy meglepetésemre víz volt benne, pedig nem volt eső mostanában. Az is érdekes volt, hogy őz nyomokat találtam, nyilván valahogy bejárnak inni, ami szép teljesítmény az árok mélysége miatt.

Arippot legeltettem, de csak a karámok előtt, mert mindenütt van jó fű. Lefújtam a fülét, mert már bőven járnak a rovarok.