Téli reggel

Eléggé hidegbe érkeztem, mínusz egy fok volt, de mire elértem a karámokhoz a nap már átsütött a hegy felett és megvilágította az aszfaltos út másik oldalát. C…ba kint volt, de vissza tudtam csalni egy almával, amit a két kapu közé gurítottam – most nem próbáltam megfogni. Mire ezzel végeztem már a karám végében járt a napsütés. Ezután mentem Arippohoz, mire kihoztam már bőven a karám felénél járt a napsütés. Be is álltak a lovak napozni, Arippo pedig kijött velem almát enni. Kicsit meg is pucoltam, talán a súlya kicsit mínuszban van. Sajnos a beálló javítása nem halad, még az sincs meg, ami múltkor már állt. Végül teljesen feljött a nap, sokkal kellemesebb lett az idő. Elmentünk az üres telekre, de nem kértem Arripotól semmit.

Újabb fedeles

Közösen osztályt lovagoltunk a lányokkal, csak mi voltunk, plusz valakit futószáraztak még a fedelesben. A sár még mindig nagy. Melegfront, szél mozgolódott és még az is felmertült, hogy Arippo nem lesz ma jó passzban és inkább nem lovagolom. De ugyan olyan készséges volt, mint tegnap. Nagyon szívesen, jó ütemben mozgott, könnyű és készséges volt. A nyakmadzagot egyre jobban érti. És mától hosszabodnak a nappalok…

Fedeles

Óriási volt a köd ma, sár is van bőven. Arippo örömmel jött elém és egészében nagyon készséges és nyugodt volt. Kapott néhány almát. Ez azért volt érdekes, mert egy üstben rotyogott valami (disznótoros) a lovarda szomszédságában és biztos voltam benne, hogy zavarni fogja. Ezúttal kevesebbet készültünk rá földről, de valamennyi mozgást azért csináltunk. F…. és új feles tartója (N) jött velünk, tehát ketten voltunk a fedelesben. Így együtt még nem lovagoltunk, jó volt. Kiraktam néhány bóját és szlalomot is csináltunk nyakmadzag ill. súly áthelyezéses irányítással – jól ment. Fél órát mentünk nyeregben, Arippo könnyedén jött velem vissza.

A mai napra csak egy idézet…

Sherwood Anderson – amerikai író.
(1876. szeptember 13. — 1941. március 8.)

„Ha valaki soha életében nem bolondult a telivérekért, az azért van, mert még soha nem fordult meg ott, ahol sok van belőlük, és nem tud semmit. Gyönyörűek. Nincs a világon olyan szép, tiszta, olyan tüzes, becsületes és a többi valami, mint egy igazi versenyló”.

Kiemelés tőlem.

Alma és interval

Aripponak almát kínáltam, örült neki. Már egy ideje csak négyen vannak a karámban, mert az egyik sárgát valószínűleg boxba tették. A hó teljesen elolvadt, óriási a sár. De nem is terveztünk semmi, csak az almákat adtam oda a karám előtt és utána mentünk az üres telekre. Teljesen feltúrták a vaddisznók, figyelni kellett mert sok lett a gödör. Csináltunk némi interval foglalkozást, hogy Arippo értse, itt feladathelyzet is lehet. Jól ment és csak az alapvető dolgokat vettük elő: körre küldés, körjáték eleje, fara, oldalazás. Jól ment, sőt némi vágtát is mertem kérni – de csak az egyik kézre, mert túl sáros és feltúrt volt a talaj. A jobbra oldalszás jól ment, hajlékonyság is volt, de a balra zavarosabb volt, mint mindig. Lehet én nem vagyok egyértelmű. Csak egy sorozatot csináltunk, d a gyakorlatok számát eggyel növelni fogom. A végén hagytam legelni, sőt szabadon volt, libertiben jött velem vissza. Egészen addig amíg meg nem látott valamit – nehezen jöttem rá, de az almás szatyrot lengette a szél. Ez nem tetszett neki. A végén megszagolta és minden jó lett.

Néhány elmaradt videók

Idén kevesebb videó készült és el is maradtam velük. Itt pótolok párat. Az első még februárban készült (be is illesztettem ahhoz a bejegyzéshez amelyikhez elvileg való).

A másik kettő szeptemberben készült és két földi foglalkozás részletét mutatja ugyan azon a napon, szeptember 17.én. Nagyon érdekes látni milyen változáson megy keresztül egy ridegen tartott ló teste hét hónap alatt.
1)

2)

Téli világ


Csak legeltetni és almát adni jöttem ki. Teljesen ködös volt a táj, amikor megérkeztem, de mire kiértünk az üres telekre már kisütött a nap. Ügyesen megtalálja a füvet a hó alatt, a karámjában – a parellis lovon kívül – ő az egyetlen aki ezt csinálja. A többiek a takarmányt eszik. Megkezdődött a beálló helyreállítása is.

 

Énidő közösen

Teljes tél van a lovardában. szerencsére nem volt szél, elviselhető idő volt. Arippo könnyedén jött hozzám és elmentünk az üres telekre, ahol sokáig keresgélt míg talált egy-egy helyet, ahol érdemes legelni. Arippo egyelőre jól néz ki, összevetettem más évek hasonló időszakában készült képekkel. Most nem voltak kint a lovak, de újabban két etető hely is van a karámjukban. Az üres telek jövőre a karámjukhoz lesz csatolva.