Délben érkeztem Arippohoz, de így is eléggé hideg volt. Kerestem a takaróját, de nem a lovardában van, úgy emlékeztem kivittem – mégis otthon kell megtalálnom. Arra gondolatam hideg napok jönnek és az is megfordult bennem, hogy lehet örülne ha folyamatosan takaróban lenne. Még akkor is ha nem vagyok ennek a híve a balesetveszély miatt. De amikor megláttam jól nézett ki és mégsem éreztem szükségét. Azon a helyen állt, ami a kedvence, vagyis a beálló délkeleti fala előtt – annyi különbséggel, hogy nincs beálló. Egyelőre csak az oszlopok vannak meg, még építik. Persze jobb lenne ha a lovaknak a hideg napokra már lenne beállójuk, de nem hiszem, hogy addig elkészül.

A talaj nem fagyott, hanem a ló alatt süpped kicsit, de közel van ahhoz, hogy fagyott legyen. Arippo rögtön jött, kapott almát is és mentünk az üres telekre, ahol a pöttyös fenekű póni csatlakozott hozzánk, mert kint volt.

.Egy bő órát legeltünk így hárman. Amikor visszamentünk a pöttyös is jött, láthatóan nem tudott visszamenni a helyére magától. Arippo ivás után pontosan oda állt vissza ahonnan elvittem. A pöttyös hagyta magát megfogni, miután kipakolta a szatyromból a kötőféket. Rá is tettem és kérdés nélkül visszajött velem a helyére. Látszik, hogy foglalkoznak vele,

Eléggé hidegbe érkeztem, mínusz egy fok volt, de mire elértem a karámokhoz a nap már átsütött a hegy felett és megvilágította az aszfaltos út másik oldalát. C…ba kint volt, de vissza tudtam csalni egy almával, amit a két kapu közé gurítottam – most nem próbáltam megfogni. Mire ezzel végeztem már a karám végében járt a napsütés. Ezután mentem Arippohoz, mire kihoztam már bőven a karám felénél járt a napsütés. Be is álltak a lovak napozni, Arippo pedig kijött velem almát enni. Kicsit meg is pucoltam, talán a súlya kicsit mínuszban van. Sajnos a beálló javítása nem halad, még az sincs meg, ami múltkor már állt. Végül teljesen feljött a nap, sokkal kellemesebb lett az idő. Elmentünk az üres telekre, de nem kértem Arripotól semmit.

Az almák elfogyasztása után az üres telekre mentünk legelni. Arippo bőven talál még ezt-azt. Egy órán belül végeztünk.

Aripponak almát kínáltam, örült neki. Már egy ideje csak négyen vannak a karámban, mert az egyik sárgát valószínűleg boxba tették. A hó teljesen elolvadt, óriási a sár. De nem is terveztünk semmi, csak az almákat adtam oda a karám előtt és utána mentünk az üres telekre. Teljesen feltúrták a vaddisznók, figyelni kellett mert sok lett a gödör. Csináltunk némi interval foglalkozást, hogy Arippo értse, itt feladathelyzet is lehet. Jól ment és csak az alapvető dolgokat vettük elő: körre küldés, körjáték eleje, fara, oldalazás. Jól ment, sőt némi vágtát is mertem kérni – de csak az egyik kézre, mert túl sáros és feltúrt volt a talaj. A jobbra oldalszás jól ment, hajlékonyság is volt, de a balra zavarosabb volt, mint mindig. Lehet én nem vagyok egyértelmű. Csak egy sorozatot csináltunk, d a gyakorlatok számát eggyel növelni fogom. A végén hagytam legelni, sőt szabadon volt, libertiben jött velem vissza. Egészen addig amíg meg nem látott valamit – nehezen jöttem rá, de az almás szatyrot lengette a szél. Ez nem tetszett neki. A végén megszagolta és minden jó lett.