Szélsőség

Három napja nem mentem Arippo-val és azt gondoltam ma mehetünk egy jó terepet. Az idő is naposnak tűnt, bár hidegebb volt, mint korábban. A lovak most már nem mindig az etetőnél csoportosulnak, hanem keresgélik a füvet a karámjukban. Érkezésemkor Arippo feküdt és sütkérezett. Nem sürgettem felkelteni, de amikor elszánta magát jött velem a kapuig. Kint megkapta az almáját és közben pucoltam. Ekkor már kezdett elmenni a nap, felhők jöttek – arra gondoltam esetleg legyünk bent. Csak nehezen tudtam rávenni, hogy jöjjön, mert mindenütt legelni akart, de úgy is meg akartam állni valahol kint, hogy legeljen. A terv az volt, hogy valamelyik rétre megyünk. Bent éppen felboronálták a pályát , tökéletes volt. Bementünk és földről mozogtunk. Amikor érkeztem láttam, hogy hiányzik a pálya korlátjából egy darab, de később megfeledkeztem róla. Amikor szabadon kezdtünk dolgozni Arippo – ha nem is ez volt az első dolga – lelépett a hiányzó korlátnál, nyereggel együtt. Ügetésben indult vissza a karámja felé, óvatosan követtem. Nem ment fel a kedvenc helyére, hanem az üres telekre ment, ott tudtam megfogni, de semmilyen módon nem büntettem meg. Visszavittem a pályára, de így már eléggé sok idő elment, a szökés legalább egy kilométer volt oda-vissza. Még mozogtunk földről, ügetés-állj-t csináltunk, volt vágta is, de már kötélen. Nyeregből volt lépés, ügetés, vágta – mind dinamikus volt. Volt ügetés- állj-hátralépés is  – sőt ebbe még a vágtát is belekombináltuk.

Előtte…

Ezután mentünk ki, de már csak az erdőbe. Közben egyre hidegebb lett és szállingózni kezdett a hó. Arippo nyugtalan volt, pedig a munka le szokta nyugtatni. A szokott útvonalon mentünk, de nem mentünk az árok irányába. Az ügetés itt is dinamikus volt. A kedvenc helyre érkezve már esett a hó. Itt szálltam le és hagytam legelni, és vezetve mentünk a karámokig – de közben néha megállt és feszülten figyelt. Végül a karámjánál nyergeltem le. Mire elpakoltam szakadt a hó és 4 fokról 0-ra esett a hőmérséklet.

…utána

Szerda

Ma bodywork volt tervezve, de újra elképesztő szél volt. Kapott alma-kerabolt és legelésekkel indultunk be. Az egyik udvarban, a sarkon állt egy sárga furgon – Arippo már messziről, kb.150 méterről meglátta és méregette. Bementünk a homokos pályára, de sok volt a zaj a szél miatt, messze nem volt  ideális a helyzet. Egyszer meg is ijedt. Rövid idő állt rendelkezésre, de azért elég jól sikerült, nem ásított, de rágott. Valamikor elveszett csak legelni, mert érzi, hogy jön a fű.

Ami jó – az jó

Arippo két teljes nap szabadságot kapott, de már ez előtt is csak egy-egy rövid látogatás futotta csak. Utoljára múlt hétfőn mentem vele. Ma nem volt konkrét tervem, de jól alakult minden. Arippo megette az almáit és mire bementünk éppen véget ért egy külsős edzés. A pálya jó állapotban volt ezért földről és hátról is mentünk rajta. A földi munkában előbb közös mozgás volt – ügetés különféle tempókban és „állj!” –  de volt szabad rész is. Arippo erősen vágtázott, örült mert érezte jó a talaj. Szünetekben a nyakát masszíroztam – ez is tetszett neki. Mindössze két rudat raktam le V alakban és ezeken szár nélkül is áthaladtunk két pálcával, de főleg ülőcsontokkal próbáltam irányítani – ez eléggé jól alakul. Csináltunk vágta-ügetés váltogatást, és ügetésben belső állítást is. Ez eléggé azon múlik, hogy én aznap mennyire érezem. Mindkettőnk erőnlétét és a nyeregben töltött időt növelni szeretném, így végül kb 50 percet voltam a pályán nyeregben.

A kék szakaszt a hazasétálás. A mért út 6 km lett.

Ezután indultunk ki, de vezettem, hogy a köves szakaszon ne nyeregbe menjünk – és az erőben szálltam fel. Nagyon rég jártunk erre, de megtaláltuk az útjainkat és elmentünk az árok irányába is, ahol hónapokkal ezelőtt az átkelési gyakorlatot csináltuk. Most, hogy nincs lomb új utakat láttunk meg, amiket majd felderítünk. Csináltunk ügetőszakaszokat is, és végül a szokott helyen szálltam le fejeztem be a mérést. Itt még Arippo legelt és végül a karámjánál nyergeltem le.

Szuperviharos

Talán – sőt biztos – hogy ilyen viharos szélben soha eddig még nem foglalkoztam lóval. Országos szél-rekordok dőltek meg. Reggel még jónak tűnt az idő, de mire kiértem feltámad a szélvihar és már a karámokig is erőfeszítés volt elmenni, mert a völgynek megfelelő irányban fújt a szél. A lovak a szélvédett részen álltak a beálló előtt. Arippo megkapta az almáit és vonakodva, figyelve mentünk a patamosóba. Sok dolog felkeltette a figyelmét, sokáig nézett egy irányba és az alsó ajkát behúzta, ami soha nem jelent jót. Fogalmam sem volt mit csináljunk, a terepről nyilvánvalóan szó sem lehetett, pedig ma már alkalmas volt a talaj. Végül a nagy pályán kezdtünk mozogni, mert volt egy elég nagy használható része. Itt csináltuk meg a lépés-ügetés-vágta mozgásainkat már nyereggel, de földről. Egy nagyobb körön mozogtunk együtt és fokozatosan húztam meg a hevedert. A vágtába az átmenet jobb volt, mint múltkor.

A pálya

Ezután mentünk a fedelesbe, ahol még sem fújt a szél, de iszonyú hangok voltak folyamatosan. Őszintén szólva nem is értem Arippo miért nem félt, bár nem tetszett neki a helyzet, de teljesen megbízhatóan volt velem. Bent pályát építettünk, ami egy korábbi pálya variációja volt – az ívekre helyeztük a hangsúlyt. Kicsit itt is mozogtunk földről, majd kihúztam a lábait és felszálltam. Közben kiderült, hogy nem mér az alkalmazás, nem találja a gps jelet. Kb. percet voltam nyeregben, az állítások szépek, könnyűek voltak és Arippo szívesen és aktívan mozgott a pályán, amiben ő is választhatott irányt. Annyira aktív volt, hogy beépítettük a vágtát is, voltak jó és nem jó beugratásaim is, de eléggé dinamikusan ment. Csináltunk belső állításokat is – ezeket is könnyen adta – és mentünk lépésben csak pálcákkal, szár nélkül. Az alábbi a videó a lovaglás végén készült amikor már leszálltam – folyamatosan ilyen hangok voltak.

A végén újra kihúztam a lábait és bekentem a patáit. A legutolsó mozzanat a legelés volt az üres telken óriási szélben. Arippo örömmel jött mögöttem, hogy fogjam a szelet.

Most végre semmit nem felejtettem el… lábkihúzás, szabad döntés, mozgás pálcával, vágta….

 

Rövid és jó

Kilenckor már a lovardában voltam, hideg volt, de valamennyire sütött a nap. Végig amíg ott voltam nem volt senki rajtam kívül, a nyárhoz képest nagyon kevés ilyenkor a mozgás itt. Most sem erőltettem a terepet, hanem almákat adtam Arippo-nak. Előtte visszakötöttem az eltépett alsó zsinórt, amit a fekete fél perc múlva ismét leszakított. A legvégén újra megcsináltam remélem véglegesen. Aztán mentünk a patamosóhoz tisztítani és nyergelni. Megmértük, hogy kb 600 méter az út a karámoktól, tehát oda-vissza több, mint egy kilométer.

Alaposan letisztítottam, száraz helyen feküdt, és a patáját is tisztítottam, és a lovaglás végén be is kentem bordói lével, mert nappal nedves a talaj. 2 km-nél mentünk be a fedelesbe és akkor találtam ki, hogy valójában mit is akarunk csinálni: kialakítottam egy körjátékot úgy, hogy három bolya-páron át kellett menni. Lett egy induló pont is bolyákkal jelölve és cavaletti-t is leraktam. Ezt mind megcsináltuk földről és úgy tűnt Arippo-nak tetszettek a feladatok (főleg az áthaladás a bolyákon). Igyekeztem következetesen betartani,hogy az egyes pontokon mit csinálunk. Volt oldalazás és eleje és hátulja körüli fordulat is, de vágtára is sor került. Az átmentek elsőre nem voltak elég jók, de ismétlésre már javult. Ezt nagyobb térben még ellenőrizni kell majd.

Ezután ültem csak föl és a nyereg alatti mozgás már kevesebb volt. Különböző módon meglovagoltuk a pályánkat, Arippo kifejezetten ügyes volt a fordulókban, amiket nyeregből kissé szűknek láttam. Szép volt a belső állítása is. Úgy érzem most is jókor hagytuk abban, amikor még mindenki tudott figyelni. Úgy számítom, hogy kb 2km volt a földi és nyeregből végzet mozgás együtt. Utána még felmentünk a kedvenc helyre legelni és úgy láttam Arippo örült ennek. Összesen kb. 5 km-t tettünk meg.

Összefoglaló

2022.01.19. A szél elállt végre és ma körmölés lett volna, de halasztottunk, mert túl kemény a talaj. Én és G… egyfajta terepbejárást csináltunk – bejártuk a karámot és néhány utat. Megnézte Arippo patáját és ezután döntött így. Jobb is, mert egy másik kovács is dolgozott éppen, nehezen fértünk volna el. Ezután kihoztam és lepucoltam a legelső karámban. A nap szépen süt, de itt sem jó még a talaj teljesen. Almákat kapott és utána Masterson Method foglalkozást csináltam neki a nyakán. Nem ásitott, de sokszor és hosszan lerágott. Megigazítottam a sörényét és a farkát is. Nyugodtan viselkedett, pár távoli lövés vonta el a figyelmét. Nyugodtan, lazán, nagyon jó hangulatban jött mellettem visszafelé, legelni már nem akart pedig ajánlottam neki és a kedvenc hely sem érdekelte. Miután bement figyeltem még egy ideig. Helyet kért az etetőnél és rengeteget rágott le, háromszor ásított is elég nagyokat.

A foglalkozás után..

2022.01.18. A napos időt ma is, de semlegesítette a jeges szél, hiába volt plusz fok. Le kellett mondanom a térképről és csak legeltünk. Érkezeskor Arippo békésen  evett többiekkel, kicsit sajnáltam, hogy megzavarom. Nem pucolni le hanem azonnal megkapta az almákat és felmentünk a kedvenc helyre. Arippo láthatóan örült, hogy oda megyünk. A kanyar előtt megállapodás és felelt, pár másodperc múlva  két őz ugrott át előttünk egész közel. Nagyon kevés állatot láttunk eddig erre. A domboldalon viszonylag jó idő volt, sokat legelt és kicsit megnéztüka lovakat is, akik feljebb laknak. Ők is ettek. Az egész program egy szűk óra volt. Az elképesztő szélnek annyi előnye van, hogy jobb lett a talaj terepen. Talán tudunk még egy terepet menni a héten.

Fedeles vasárnap

Napos reggel volt, de sokkal hidegebb lett, mint vártam. Bent maradtunk és nem akartam terepet, a talaj olyan volt mint a fagyott beton. Arippo megkapta az almákat és fedeles most is szabad volt, tehát ezt céloztuk meg. Rögtönzött egy pályát ismert elemekből.

A pálya 🙂

A mai nap jó példa arra,  hogy nem  lehet mindig mindent csinálni – jobb kivalasztani 2-3 mozgást, feladatot. Mindenesetre amit múltkor terveztünk most megvalósult, vagyis volt vágta (földről). Arippo határozottan felélénkült tőle abszolút rá fért. Volt ugyancsak földről belső állítás – szépen ment. Elég sokat mozogjunk földről és csak a végén ültem fel, kiderült egészen változatosan meg lehet lovagolni ezt a pályát. Végül az aktív rész kb.3km volt.

Ember tervez…

2022.01.04. Ma csak legeltettem napnyugta körül. Kellemes idő volt, de jön a hideg. Arippo szívesen jött vele, az üres telekig ügetésbe mentünk és vissza ugyan így.
2022.01.05. Gyors pillantás az útról kora délután: a többiekkel evett.
2022.01.06. Gyors pillantás az útról. Hideg lett…
2022.01.07. Rövid legelés lent…
2022.01.08. Szombat: lovagolni akartunk, de legelés lett. Beton keménységű a talaj mindenhol, ha kimennénk terepre akkor is csak lépni lehetne. Reménykedtem, hogy amikor feljebb megy a nap enged a talaj, de pont felhők jöttek. Közben ezúttal a lovardában is sokan voltak és a fedelest is sokan használták. Lepucoltam, nyergeltem, picit mozgattam az első karámban – ez is totál fagyott volt – és mentünk legelni.

Első

Ez év első lovaglós napján jó idő volt, még az is felmerült, hogy kimegyünk terepre. De amikor megnéztem az út másik oldalán milyen a talaj úgy találtam, hogy ez inkább határeset. Mire kiértem a karámokhoz feltámadt a szél, de viharos erővel és ez is inkább amellett szólt, hogy ne menjünk ma még sehova. Így a szokásos program következett: almák a karámon kívül. Közben Arippo többször is összerezzent és volt, hogy felemelt fejjel, rezzenéstelenül figyelt sokáig egyetlen irányba. Szeles napokon pontosan ugyan így viselkedett a régi lovardában is. A patamosóban ugyanez az állapot volt jellemző és a fedeles pályával kapcsolatban – ahol szél nélkül is mindig mindenféle zaj van – szintén ez volt várható. Volt nálam egy kis dōTERRA – Balance illóolaj és egy hirtelen ötlettől vezérelve kipróbáltam: egy cseppet tett a kezemre, szétdörzsöltem és a kezeimmel végül a ló nyakára kentem. Legnagyobb meglepetésemre a következő percekben jelentősen jobb a lett a helyzet.

dōTERRA – Balance

Arippo a fedelesben jól tudott koncentrálni, készséges volt és hajlékony, pedig iszonyúan rázta a szél a tetőt. A pályát előre kitaláltam – két V alakot és bójákat tettem le és csináltam egy induló-érkező kaput is két bójával K betűnél. Először földről néztük végig a feladatokat és – ugyanúgy, ahogy múltkor – most is fokozatosan húztam véglegesre a hevedert.  Ezt a pályát meglehetősen változatosan lehetett meglovagolni, bár nagyobb térben könnyebb lett volna mozogni rajta. Arippo így is könnyen vette a fordulókat ügetésben és többnyire tisztán haladt át a rudakon. Próbáltunk a hosszú falon vágtát is, de sehogy sem akart összejönni, és közben rá is jöttem, hogy földről ezt sem most, sem múltkor nem készítettem elő – így ez legközelebbre marad.

A pálya

A végére minden jól lett, úgy érzem Arippo szereti a fedelest. 1,2km-nél mentünk be és 3km-nél jöttünk ki, így a földi foglalkozás és a lovaglás összesen 1,8km volt. Ezután volt még patapucolás és felmentünk a kedvenc helyre, ahol viszonylag sokáig legeltünk – a viharos szél elmúlt. Összesen 4km-t mértünk.

Bye bye 2021..!

Az év utolsó lovaglása jobban sikerült, mint gondoltam. Minden sáros volt – gimicsizma kötelező – és extrém meleg lett, 13C°. Nem lehetett kiszámítani Arippo milyen passzban lesz, és valószínűleg a nagy szőre is zavarhatta a melegben. Amikor megérkeztem nagyon vizesnek találtam a hátát és úgy tűnt így nyergelés sem lesz. Előbb almát kapott, majd elmentünk a kedvenc helyre legelni és ahogy felértünk szépen kisütött a nap és volt remény rá, hogy annyira száraz lesz,hogy lehet nyergelni. Így is lett és kb 20 perc után indultunk a lovarda felé, ahol tisztítást követően jöhetett a nyergelés. A patakezelést a végére hagytam.

Középen szlalom, a hosszú oldalakon rudak.

Csakis a fedeles jöhetett szóba és megint lényegében egyedül voltunk, csak később csatlakozott hozzánk egy lovas, így a földi foglalkozás zavartalan volt. Jól ment minden, Arippo érzékenyen reagált már a legeltetéskor is, szívesen működött együtt. Kétszer két rudat tettem le a hosszú oldalakon és középre tettem egy szlalomot. Ezeken változatosan haladtunk át együtt és körjátékban is. A rudakat szinte mindig nagyon tisztán lépte át és a szlalom is szép volt, lépésben és ügetésben is megcsináltuk. Csináltunk különféle átmérőjű köröket is és a hajlékonyságára így télen nem lehetett panaszom. Lábait  leszállás után húztam ki – jól reagált – és a végén megkentem a patáit. Visszafelé még kicsit legeltünk – így búcsúztunk az évtől, amelyben új helyre költözünk…..