Nyakmadzagon

Még mindig nem tudtam elérni a körmölőt, bár Arippo patái még jól bírják.
Reggel mentem, de mire bejöttünk egészen sokan lettek a bértartók és iskolalovasok is. Sajnos ott volt az a ló is akiben nem bízom annyira (illetve a lovasában), tehát kicsit át kellett alakítanom a tervem – amiben hosszú kötélen vágta is szerepelt. Előbb együtt mozogtunk „állj!”-okat gyakoroltunk és a szokott dolgokat. Arippo nagyon készséges volt, de nem siette el a dolgokat. Körön szabadon is mozgott, mögöttem is elment. Utána nyeregből mozogtunk, de a lovasok mozgását figyelmen kellett. Az összeszedettség nem annyira ment most, de mivel feltettem a nyakmadzagot ezzel is gyakoroltunk. Főleg a hátralépés ment jól, amit földről is kipróbáltunk. A nyakmadzagot még folytatni szeretnénk máskor is. Ezután  kimentünk az erdőben. A szokott helyen nem tudtam felszállni, mert telefont kaptam (nem a körmölő..), így egész távol szálltam fel, az elágazásnál. Innen mentem a házak felé is a kis úton vissza. Az árnyas erdőben Arippo sokkal élénkebb volt, mint a pályán, erősen ment, akár vágta is lehetett volna. Nagyon fontos lenne hosszabb terepre vinni, de továbbra sincs megcsinálva a híd. Úgy mentünk vissza. ahogy jöttünk és a karám felé megint legeltettem. Az egyik karámban már levágták a gazt.

Változékony

07.25. Ma elkerültük egymást a körmölővel, valamit valaki rosszul írt fel…

07.23. Ma kilenc nap kihagyás után látogattam el Arippohoz délután. Az árkon át mentem, ami alig járható, nagyon megváltozott a fala, nehéz átjutni. Arippo meg is lepődött, de örült nekem. Nagyon magas a gaz a karámban, az útról már nehéz meglátni a lovakat. Valakit megkértem, hogy küldjön róla képet 4-5 nap után – ez meg is történt és Arippo most is jól volt, akárcsak a képen. Sérülése nincs, remekül néz ki. Az elmúlt napokban – a lovarda kérésére – Arippo kötőfékben volt ami az ő esetében szükségtelen, ennek annyira nem örültem, hiszen szükségtelen.  Nem úgy tűnt, mint aki hiányolta a mozgatást, hiszen nagy meleg volt az elmúlt napokban. De szívesen jött velem az üres telekre legelni. A nővénytakaró már nem annyira változatos, mint korábban, a meleg érezteti a hatását. Egy kórófajta erősen elszaporodott mindenütt, a karámokban is, embermagasságú.  A nagy rétet is lekaszálták, de a híd még mindig nincs megjavítva.

 

Várakozás

Nehézségek mutatkoztak a blog működésében, de mára minden akadály elhárult. Az elmúlt napok eseményeit egybe írta be. Ma is voltam reggel Arippoval, de „csak” legeltünk – hosszan a lovarda felé – és „csak” bodywork-öztünk a fedelesben (Masterson és lábak nyújtása). Érdeke, hogy mennyire más volt most a kezelés. Találtam néhány pontot a nyakán, amire jelzett, de úgy tűnt, hogy alapvetően már a bodywork helyzete is elég neki, hogy feszültséget engedjen el – vagyis rengeteget dobbantott mindkét első lábával. Az idő előrehaladtával a dobbantások kisebbek és ritkábbak lettek. Nagyon érdekes volt, hogy Arippo egy idő után most is jelét adta, hogy már nem tud, nem akar befelé figyelni és részéről vége a kezelésnek. Akkor nyújtottam, lazítottam még a lábait, maszíroztam a füleit. Jó sikerült, jól esett a fedelesben lenni, nem zavart minket senki. Utána lemostam és visszaengedtem – de visszafelé is volt legelés.

A hátsó lábak keresztezése és a legelés

Forró napok

2023.07.09. Vasárnap reggel mentem ki, de ahogy mostanában mindig kilenckor már meleg van – kb. addigra készültünk el mindennel. Befelé jövet Arippo többet legelt – mostanában mindig – és hagytam is neki időt. Nyergelés után mozgattam kicsit körön és pályát építettem: lett egy ugrás (de nem tettem fel rudat) és két rúd egymástól 90 fokra. Az ugráshoz bójakapu vezetett. Itt mozogtunk, de nem tudom mennyit, mert levettem az órám a meleg miatt. A pihenőket és „állj”-okat az árnyékban kapta Arippo. Szívesen mozgott, de a meleg miatt nem volt aktív. Ez már nyári lovaglás, amikor nem lehet a lótól túl sokat kérni a meleg miatt. Nagy terepet se menne szívesen.

Nyakmadzaggal

Megtaláltam és feltettük a nyakmadzagot is és az „állj”-t gyakoroltuk – ez elég jól ment. A szlalom is jó volt egy kézzel és hang segítséggel. Vágta nem volt, de nyeregben hagytuk el a lovardát az irtás felé. Azt gondoltam mindenképp menjünk amennyire lehet többet, de árnyékban. Az erdő kellemes is volt, Arippo szívesen ment, ügettünk, ahol lehetett. Mindenfelé mentünk, jól bejártuk a lehetséges utakat. A végén úgy döntöttem, hogy nem az irtáson jövünk le, mert túl napos lesz, hanem a másik úton és akkor végig árnyékban leszünk a lovardáig. Arippo kicsit értetlenkedett az útvonalat illetően, de sikeresen kommunikáltam vele a szándékomat. A felszállóhelyen szálltam le és vezettem a lovardáig, ahol szivaccsal levizeztem – ez tetszett neki, és jó kedvel jött velem ki a karámja felé. Ismét sokat legelt. A karámban nem láttam a nagy szürkét – talán elvitték? Jó lenne… Viszont van bent egy új ló, aki egyelőre külön van a többitől. Arippo a parellissel van most jóban. Az első bábsebek már jók, de a hátsó még javulhatna, ma is kentem krémmel. Arippo mostanában mindig nagyon kedves, bökdösi a kezem, hátam.

2023.07.05 Ma, szerdán osztálylovagoltunk a lányokkal. A lányok kezelték Arippot, ma sokkal nyugodtabb volt, mintha a legyek jelenléte sem lenne állandóan egyforma…. Most nem kapott Calmert, nyugodt volt és szépen, könnyedén ment az osztályban. Nem tűnt most annyira hajlékonynak, de csináltam vele némi külső-belsőáálítást. A gyerekek mosták le a lábát, hátát. A karámban még mellettünk maradt, legelt, nem hempergett rögtön.

2023.07.04. Ma voltam Aripponál, de voltunk nála családilag is a hétvégén és sétáltattuk, legeltettük, kezeltük. Az első két lábseb szépen javul. Akkor (és most) is Calmer olajat is kapott. Most már kapott alu-spyt a hátsó sebére is. Arippo nyugtalan volt kicsit ami abban nyilvánult meg, hogy a szokásosnál sűrűbben kapkodta a lábait a legyek miatt. Az üres telekre mentünk – ez már újra a lovarda tulajdona – de eléggé le van legelve. Itt töltöttük az időt, jó volt. Estefelé járt az idő, de még mindig nagyon meleg volt.

Amikor semmi sem alakul úgy

Szombat reggel jöttem ki. Mikor megérkeztem csak két ló volt a karámban, Arippo és a barátja, a parellis. Amikor jobban megnéztem Arippot három sérülést találtam rajta. Mindegyik a bal oldalára esett: az egyik a jobb első lábának a belső felén, egy a bal első lábának a külső felén, és egy – ez a legrosszabb – a bal hátsó lábának a felső részén a combja élén, tövén. A hátső lábánál teljesen hiányzott a bőr, szerencsére csak egy kis szakaszon. Megtudtam, hogy lószökés volt éjjel, a lovak a lovarda pályájára mentek be randalírozni. Arippo állítólag nem. Ezzel függhet össze a sérülés, de hogy mi történt pontosan az soha sem fog kiderülni. Nagyon boldog lennék ha a nagy szürke végre elkerülne innen, állandóan ő csinálja a balhét egyfolytában. A tartója sem túl bizalomgerjesztő…

Lekezeltem a sérüléseket betadinnal és Kék Lukács krémmel, majd mozgattam Arippot körben, úgy tűnt semmiben sem akadályozza. (Sajnos a farkával, ha csap egyet le tudja törölni a krémet…). Vágtára nem igazán volt kedve. Ettől az egésztől eléggé szét estem, de nem mondtam le a terepünkről. Amint kiértünk a hídhoz újabb meglepetés jött: a híd összeomlott, sőt a lovasok mondták, hogy már jó ideje így van. Gyakorlatilag ez nagyon megnehezíti a terepünket, mert így a völgy ketté van vágva és csak a sz.telep után lehet átkelni az árkon (vagy a lovardánál, de ahhoz sokat kell menni aszfalton az úton, ahol néha jönnek a teherautók…). Némi gondolkodás után arra az útra mentünk, amelyen tavaly nyár végén jártunk, de nem mentünk végig. Itt a talaj sokkal rosszabb volt, mint amire emlékeztem, nem szálltam fel, de ez tavaly is így volt. Sokat mentünk előre míg felszálltam, de utána Arippo nem akart előre menni, forgolódott. Vagy érezte, hogy szétestem, de lehet hogy a talaj vagy a meleg nem tetszett neki. Le szálltam és vezettem tovább… Úgy vettem, hogy oka van annak, hogy nem megy előre, ebben benne lehetett az éjszakai sérülés is. Így végül egy séta-terepet csináltunk ezen az úton. A talaj végig eléggé durva volt, sok kővel. Elmentünk addig a pontig, amit a műhold képen lehet látni, hogy valamilyen tisztás. Itt az út – amelyen egy autó simán elfér – csinál egy visszaforduló hurkot. Itt Arippo almákat kapott. Innentől ösvények mennek tovább jó talajjal. Kettéágazik az út, az egyik lefelé visz, de hamar eléggé be volt nőve. A másik felfelé indul és hamarosan kettő ágazik, és szép erdei ösvényként mennek tovább. Tehát innentől lenne jó az út, de mire idáig elérünk a túl sok, hosszú (kb 50 perc) és kellemetlen. Nagy kár. Innentől jöttünk vissza és a lovardában újra kezeltem Arippo sebeit. A váratlanságok terepe volt ez, de a hátizsákom jól működne – már csak terepre kéne valahogy eljutni. Amíg ennyire meleg van nem fogom erőltetni. Ez az út mindössze 5 km volt, oda és vissza, tehát kifelé 2,5 km – nem volt sok, de soknak tűnt. Talán ősszel még egy felderítést érdemes lenne csinálni erre, úgy hogy tovább megyek a kellemes utakon nyeregben. Az mindenképp gond, hogy nincs híd. Az átjutás a másik oldalra így már nagyon körülményes. A sérülést meg kezelni kell a következő napokban.

Meleg

06.22. Beköszöntött a valódi meleg, jóval 30 fok felett a hőmérséklet. A kellemes tavaszi, nyár eleji lovagló idő úgy múlt el, hogy nagyon kevéssé tudtuk kihasználni. Ma csak azért mentünk ki a gyerekekkel, hogy lemossuk Arippot. Tegnap csak az útról láttam és társaival bent állt a beállóban. Ma örömmel jött ki és jó esett neki a víz. Utána hempergett és nem ment vissza a beállóban, hanem legelt.

06.23. Ma elég sok lovas mozgott a pályán, néhány olyan is, akivel nem feltétlen akartam egyszerre lovagolni. Az időpont is szokatlan volt, reggel 8-kor már kint voltam a meleg miatt. A megszokott előkészítés után végül a fedelesbe mentünk, ahol egyedül lehettünk, de leraktam két rudat 90 fokra egymástól, L alakban. Ezeken haladtunk át minden módon, de nem lehetett sokat egyben ügetni, mert nagyon felverődik a por. Rövid, de jó foglalkozás volt. Kerestük a közös stílust, én apróságokra figyeltem. Kicsit olyan volt, mint a téli lovazásaink.

06.26. Késő délután mentem ki, de így is meleg volt. Nem szoktam írni, de a nagy szürke mindig leszakítja az alsó, belső bejáró zsinórját. Már vagy tízszer megjavítottam – ma is. Legelés után jöttünk be, tárborosok már nem voltak. A nagy pályán mozogtunk, Arippo talán merevebbnek mutatkozott nyereg alatt (hidegfront közeledik), és én sem találtam a stílus – lehet több idő kell egy-egy foglalkozáshoz. Ma se mentünk nyeregben, de előtte a körjáték szép volt. Vágtát is ment Arippo, szépen csinálta. Egykézzel szlalomot is lovagoltam vele, jól reagált, sőt szavakkal is társítottam a feladatot. Utána lábmosás volt. Előkerült a biciklis kisfiú, aki kicsit zavarólag hatott amikor visszamentünk a karám felé, de csak engem zavart…

 

Osztály

A lányokkal voltunk ismét, Arippoval csatlakoztunk az osztályhoz. Előtte a lányok patát pucoltak, sörényt fésültek. A iskolalovak jól mentek ma.

Arippo születésnapja

06.15. Ma volt Arippo születésnapja. A lányokkal kimentünk, kapott almát, répát, kicsit legeltettük, sétáltunk vele. Most nem magasztalom Arippot, már sokszor megtettem (magamban minden nap) és meg is fogom tenni. Csak annyit még, hogy minden eddiginél jobban néz ki, erőteljes, élénk. Nagyon hamar eltelt ez a 18 év.

Néhány órával születése után – 18 éve.

 

06.16. Aktuális már egy nagyobb terep, új útvonal ötleteim is vannak, de ma is inkább még előkészítettünk. A terephez, amit tervezek legalább négy óra kell. Azt terveztem mára, hogy annyit mozgunk ma amennyit csak lehet. Arippo kissé nyugtalan volt bizonyos hangok miatt, megtisztítottam, patái szépek. A nagy pályán foglalkoztam vele, elébb földről körre küldözgettem. A szokott gyakorlatok jól mentek, érzékenyen reagált, és felültem, innentől méret is. Egy másik lovassal mozogtunk a pályán, mi köröket, íveket lovagoltunk ügetésben. Ezután mentünk ki, de nem szálltam le, hanem nyeregben készültem az irtás felé. Kíváncsi voltam felfelé meddig terjed.

Az útvonal

Arippo másodszor hagyta el így a lovardát, kicsit megtorpant a kapunál és megijedt egy autótól, elég jól eljutottunk az irtáshoz. Itt egy új kupac zavarta szépen befordult az ismert útra. Minden jó ment egészen addig, amíg egyszer meg nem állt és el nem kezdett maga alá csapkodni a farkával, a hátsó lábát is kapkodta. Vártam, hogy megoldja a helyzetet, nyilván csípte valami. Végül leszálltam, hogy megnézzem mi van, de nem derült ki mi volt ez. Rovar elleni nem volt nálunk – ennyire rutintalan lettem. Mikor úgy tűnt vége lett, visszaszálltam és mentünk felfelé. AZ irtás nem sokkal tart tovább és összenyílik a párhuzamos úttal. Erre emlékeztem régről, egyik első utunk erre vezetett. Ez annyira köves, hogy leszálltam és vezettem Arippot. Hamarosan visszacsatlakoztunk a sétaösvény végére, amit Arippo határozottan felismert. Megkerestük a rönköt a vízmosásnál, ahol valamikor régen gyakorlatoztunk (azóta ketté vágták) és felszálltam. Visszatértünk az ösvényre, de hamarosan újra kezdődött a rovar-cirkusz: csapkodás, lábkapkodás. Most is leszálltam, de nem láttam semmit. Vezetve jutottunk el a magaslesig, ahol visszaszálltam. Innen mentünk egyet a belső kis körúton, de Arippo nem vágyott vágtára. A nővényeket ritkították mindenhol, sokkal könnyebb volt lovagolni. Arra gondoltom jó lenne nyeregben is végig menni ott, ahol séltáltunk, így vissza mentem a házak felé vivő úton. Arippo itt is ügetett jó ütemben. Kétségtelenül úgy érezte hazafelé megyünk az ismert úton. De a házaknál visszafordítottam és visszajöttünk – most már harmadszorra mentünk ugyan azon az úton. Kissé mérlegeltük közbe az útvonalat, mert kutyaugatást hallottunk és a szűk ösvényeken nem szerettünk volna kutyásokkal összefutni. Végül az irtásra mentünk vissza és befejezésül ereszkedtünk, a végén pedig legeltettem.

A lovardába már vezetve vittem vissza Arippot, ahol lemostam a lábait és a hátát. Ez határozottan tetszett neki. A karámjában hempergett is egy jót. 5 km-t mentünk.

Lányokkal osztály

Ma osztályt lovagoltunk. Továbbra is eléggé fülledt az idő, de Arippo patája, szőre rendben van. Együtt hoztuk be és tisztítottuk meg, a rovarok ellen fújást is kapott. Szívesen ment osztályban és nekem is jó, hogy nem a saját tempómban megyek, hanem alkalmazkodnom kell a hosszú ügető szakaszokhoz is.

Továbbra is pára, eső…

06.05. Ma csak az útról láttuk…

06.06. Patát akartam kenni, de amikor megérkeztem szakadt az eső, nem volt értelme. Tekintélyes mennyiségű csapadék esett egész nap…

06.07. Patakenés a lányommal. Arippo nyugodtan állt, 15 percet legeltettük is. Sár van. Semmi napsütés, de fülledt az idő.

06.09. Dél tájban mentem Arippohoz, mert esett az eső, de ő mégis száraz volt – akár nyergelni is lehetett volna. Nyerítve jött elém. Legelészve, könnyedén jött be velem. Patát kentem neki (a foglalkozás végén is), de úgy látszik az extra párás idő ellenére nyoma sincs problémának. Feltűnő, hogy Aripponak jobban működhet az immunrendszere, mert ilyenkor már legyek költöznek a fülébe, és a párában van, hogy a szőrén gombásodás jelentkezik. Alaposan átnézem, de egyiknek sincs nyoma!

Egy díjlovagló négyszög volt építve a nagy pálya közepén, és ez kb. száraz is volt, a pálya többi része viszont elég vizes volt.  Arippo rögtön értette, hogy a négyszögben akarok vele foglalkozni. Földről foglalkoztam vele, változatos módon: elővettük a régi dolgokat, mint összeszedettség, kis jelekre (csettintés) farkiterelés, stb. Könnyedén oldalazott is. Arippo szabadon dolgozott körön, ügetésig – ez utóbbit fokozni is lehetett. Nagyon készséges és kedves volt, kifejezetten bújós volt de talán a párás idő miatt nem kapkodott el semmit. A foglalkozás után visszafelé is legelt még. Arippo hamarosan 18 éves lesz.

Soon 18