Ma lovaglás történt. De nem kapkodtuk el. Szépen bejöttünk, ezúttal az úton hoztam Arippot, mert egyre inkább foglalkoztatja a legelés lehetősége. Egyébként szépen jött az úton. Bent már előkészítettem neki a pályát. Ugró akadályt tettem ki bójákkal előkészítve, rá merőlegesen két cavalettit. A pocsoják jó lehetőséget adtak arra, hogy köröket írjunk le. Az ugrást a lányok miatt is csináltam, de minimálisra tettem a két rudat, a 4. majd az 5. lyukba. Ügetésben haladtunk át rajta. Ma még nem kellett a vágta, így is figyelnem kellett, hogy Arippo ne melegedjen nagyon ki a téli bundájában hiszen bőven volt 15 fok napsütéssel. Az első tizenkét percen földről mozogtunk, utána nyergeltem és ültem fel.

Összesen kb. 40 percet mentünk, ez ebben az időben kezdésnek elég is volt. Összeszedettség is elég jól ment, és alapvetően hajlékony volt a ló. Gyakoroltunk nyakmadzaggal jobb és ball fordulót, illetve hangra is. Úgy tűnik Arippo emlékszik a titkos jelszavakra… Az applikáció működött, látszik, hogy mennyi ívet mentünk.

A végén is akartam patát kenni, de csak az egyik – a fontosabbik – oldal jött össze , mert Arippot megzavarta valami a szomszédok irányából. Nem derült ki, de kissé táncolni kezdett. Nem erőltettem, ennyi év után nem kell ebbe beleállni. Végül a karám környékén lett nyugodt igazán. Odabent hempergett és ahogy felkelt kissé csavargatta magát tavaszias, dinamikus módon és kicsit vágtatott.

02.27. Arippoval legeltünk. Végre zöldül a táj, egész pontosan a fű észrevehetően zöldebb. Arippo egyelőre nem kapkod a legelést illetően, de eléggé keresgél. Kb. 40 percet legeltünk, kicsit nehezebben hagyta ott, mint múltkor.

02. 17. Szombaton a lányok lovagolták Arippot. Mindenki jól csinálta, amit kellett, Arippo meglehetősen készséges és alkalmazkodó volt. A fedelesben voltunk, ahol két cavalattit és szlalomot alakítottam ki. A cavalettin ügetés is volt. Fontosnak tartottam, hogy Arippo mással is menjen és a lányokkal szívesen van, valamint, hogy a lányok is megtapasztaljanak olyan lovat, aki nem iskola ló és rugalmas, alkalmazkodó. Végül mindneki nagyon elégedett volt. Amíg a lányok később osztályt lovagoltak, addig Arippo legelhetett, sőt kis darát is talált…

02.16. Péntek. Szép idő van, süt a nap, de szél van. Arippo sok almát kapott. Van friss fű, nem az igazi tavaszi, és Arippo egyelőre nyugodtan legel.

Ma végre nyeregben mozogtunk. Arippo most nem sietett elém, a báláját majszolta, de kicsi késztetésre követett. A lovarda felé legelt volna, de sürgettem, mert haladni akartam – jött is. Odabent megtisztítottam – a patákat előtte és utána is – és kis mozgást követően (főleg körre küldés) felnyergeltem. Fokozatos mozgást kapott az elején végén volt 10-10 perc lépés közötte ügetés, kb. 35 percet mentünk. Földivel együtt egy óra is lehetett. A pályán voltak pocsoják, ebből alakítottunk ki köröket, íveket. Valaki kint hagyott egy cavalattit, azon is átmentünk lépésben, ügetésben. Arippo háromszor is trágyázott lágyat, soványabbnak is tűnt , mint múltkor. Talán érzi a tavaszt? Jó lenne ha már nem lenne mínusz, mert a lovak jól beálltak most a 0-10 fok körüli időjárásra. Szél, eső nincs, végre szárad a lovarda és a terep is. Arippo rendkívül készséges volt, minden szívesen és figyelmesen csinált. Utána legeltettem az első karámban.

Több tervem is van. A nyereg alattit jövő héten is folytatnám vele, de jöhet body-work és erdei séta is – és természetesen legeltetés.

Nagyon kíváncsi voltam mit hoz a mai nap – a tegnapi szélsőséges trend folytatódik, vagy valami más lesz.

Nem volt sok időm, de igyekeztem a szokásos dolgainkat tartani: legelve jöttünk be, és utána csak a nyergeléshez mozgattam Arippot. A legelést most egy kicsit hajtottam, mert haladnom kellett (visszafelé hagytam volna legelni, de akkor szinte soha sem akar…). Tehát mindenképp felülést szerettem volna és rögtön látszott is ez egy teljesen más nap, mint a tegnapi. Nem volt szél és kellemesen sütött a nap, Arippo is teljesen nyugodt volt. Olyan kövér, hogy a hevedert csak a 3. lyukba tudtam tenni mindkét oldalon – nem akartam erősre húzni. Most a másik oldalon húztam meg és nem is reagált semmit. A pálya egyes része nem voltak használhatóak, de azért volt hely. Nyakmadzagot is tettem fel és gyakoroltuk vele az „állj”-t ügetésből (lépés átmenettel). Ez és minden más is jól ment. Amikor Arippot körön mozgattam még felszállás előtt nyoma sem volt a tegnapi idegességének, alig akart menni. Nyereg alatt is jó ütemben ügetett. Nem tettem ki semmilyen feladatot (az is idő ki- és- elrakni), hanem egy nagyobb kört és két kisebb kört használtunk mozgásra. Volt összeszedettség, hátralépés, ívek – próbáltuk madzaggal is meglovagolni lépésben. Minden jól ment, Arippo szivesen csinálta. De jövök neki majd egy legeléssel és egy kezeléssel is.

Délkelőtt jöttem ki meleg szeles időben. Eléggé csíptek a legyek, Arippot idegesítette, kissé kapkodva vette a levegőt – ez nem tetszett. A karámban nem reagált rám, amikor megérkeztem. Később nyugtalannak láttam és hagytam neki legelési időt mialatt bejöttünk.

Könnyű jelzésekre viszont követett. Minden egybe vetve úgy értékeltem ma még nem ülök fel, pedig volt nálam nyereg is. Építettem neki egy három rudas cavalattit, azon mozogtunk földről előbb lépésben és ügetésben. Az is tervem volt, hogy Arippot mindenképp „lefutószárazom” abban az értelemben ahogy ezt a lovasok szokták, hogy kielégítsék a ló mozgás igényét. Ilyet mi célirányosan így soha sem szoktunk csinálni, de úgy láttam, hogy most van értelme, mert Arippo ritkán és régen volt lovagolva, mozgatva. Ez a munkája meglepően tiszta volt, lépésben , ügetésben és vágtában is szépen ment illetve váltott. Annyi lett az új elem a feladatban, hogy az ügetés-vágta kétszer fordul elő egy körre-küldésben és a vágta is hosszabb. Szeretném ha Arippo erőnléte vágtában fejlődjön – persze az enyém is. Kicsit kondicionálva lett arra, hogy röviden vágtázzon. Igyekeztem elkapni a pillanatot, amikor ő maga váltana vissza és még előtte vezényszóval ügetésre biztattam.

Volt szabad munka is, ez is jó volt, de Arippo – mivel ki volt rakva a cavaletti állandóan a rudak felé akart orientálódni, hogy átkeljen rajta, ezért a kör adott pontján visszaváltott ügetésre. Ilyenkor magam felé hívtam és vágtát kértem, és a végén az utolsó ügetésnél csatlakoztam hozzá és együtt mentünk át a rudakon. A cavalatti kifejezetten jó volt, tiszta. Körjátékon keresztbe is átmentünk a feladaton körökkel.

Lépésben új megoldást találtunk ki: amikor felém jön, én hátrálok és „”vállat be”L-t kérek utána a pálcának azt a végét teszem elé és viszem lefelé, amit fogok, ő szagolja és ahogy lejjebb viszem a pálcát követi, azaz leengedi a fejét. Legközelebb legalább még egy ilyen alkalom kellene, de úgy, hogy már felülök. Egyébként Arippo nagyon készséges volt és könnyű, úgy tűnt inkább a lovarda területén kívül volt nyugtalan. . .

Hétfőn családdal voltunk Aripponál, legeltettük több, mint egy órát. Szinte meg is unta a végére.

Szerdán a lányok lovagoltak és a végén megnéztük Arippot. Beengedtem a két kapu közé hátha örül, hogy legelhet ott, de félreértette: azt hitte kimegyünk. Tehát ez nem volt jó ötlet tőlem. Visszatessékeltem a karámba, de újra átbújt a zsinórok alatt a két kapu közé és ismét mutatta, hogy várja a közös kinti legelést. Végül megértette, hogy ez ma nem jön össze.

Ezután Csütörtökön hosszan hagytam legelni, míg a lovarda felé jöttünk. Nagyon párás fülledt idő volt, kiadós eső után. A pálya is épp, hogy használható volt – de vágtának nem volt értelme. Szlalomot és cavalettit raktam le, de előtte földről mozogtunk – Arippo nem volt igazán fürge, szuszogott a párában, de jól csinált mindent. Körre szépen fordult ki. A körjáték során a cavalattik között küldtem át úgy, hogy mindig egy másikba kerüljünk. Szabadon is mozgott szlalomban. Nyeregből használtuk a nyakmadzagot is, szlalomban is. Összeszedettsége is eléggé szép volt. A cavalattije nagyon jó volt, tisztán ment át. A nyeregben töltött idő nem volt sok, de a foglalkozás talán elég változatos volt neki. Megint jobban néz ki, a hevedert csak a 3. lyukba tudtam húzni. A kovács sehol, de a patája legalább kopik valamennyire, kezd úgy kinézni, mint egy vadló…