A hĂ©t tovĂĄbbi rĂ©szĂ©ben…

A hĂ©t tovĂĄbbi rĂ©szĂ©ben minden nap meglĂĄtogattam Arippot, de „csak” almaevĂ©s Ă©s legelĂ©s fĂ©rt bele. Ezzel mindketten elĂ©gedettek is voltunk. Napos, de hideg az idƑ, talĂĄn mostantĂłl fog vĂ©gre kicsit vĂ©gleg megemelkedni a hƑmĂ©rsĂ©klet.  Éjjel 3-0 fok van.

 

 

ElsƑ mini-terep

VĂ©gre minden adott volt egy kisebb terephez. Arippo kapott almĂĄt Ă©s legelĂ©szve jöttĂŒnk be. A legelĂ©si stĂ­lusa megvĂĄltozott, egyĂ©rtelmƱen keresgĂ©li az Ășj fĂŒveket. Bent kissĂ© nyugtalan volt, mert valahol hĂĄtul deszkĂĄkat dobĂĄltak, de csak a hangjĂĄt hallhattuk. Ez elĂ©ggĂ© zavarta a figyelmĂ©t körjĂĄtĂ©k közben is, erƑsebben kellett neki jeleznem. PucolĂĄs alatt kioldĂłdott a kötele Ă©s elindult, de nem ment el, elĂ© tudtam kerĂŒlni. NyergelĂ©s közben körjĂĄtĂ©koztunk, itt elĂ©g szĂ©pen ment ĂĄt vĂĄgtĂĄba Ă©s figyelt rĂĄm. CsinĂĄltunk nĂ©mi oldalazĂĄst is. EzutĂĄn mentĂŒnk ki, de nem voltam benne biztos rĂĄĂŒlƑk e, mert mĂ©g mindig elĂ©g nyugtalan, szĂ©tszĂłrt volt a figyelme. Az Ăștvonal is olyan volt, hogy biztos voltam benne nem mehetĂŒnk vĂ©gig lovagolva, hanem le kell szĂĄllnom. A terv az volt, hogy a templom felĂ© indulunk, de az is biztos volt, hogy nincs elĂ©g idƑ oda Ă©s vissza menni, csak felserĂ­tjĂŒk az Ăștvonalat ameddig tudjuk. Így is lett. Az erƑben szĂĄlltam fel Ă©s innentƑl Arippo hĂĄtĂĄn mentem a kerĂŒlƑ Ășton (majdnem vĂ©gig ĂŒgetve) a magaslesig. Innen lĂ©pve-ĂŒgetve mentem addig ahol fordul az Ășt, Ă©s innen vezettem. Az Ășt itt mĂĄr nagyon keskeny, mellette mĂ©ly, meredek vĂ­zmosĂĄs. Arippo itt erƑsen a lĂĄba elĂ© nĂ©zett Ă©s teljesen jĂł volt a figyelme, koncentrĂĄlt.

Az Ășt többnyire emelkedett Ă­gy erƑsen szuszogott. LĂłhĂĄtrĂłl meglovagolni ezt az Ăștvonalat elĂ©ggĂ© nagy kihĂ­vĂĄs, talĂĄn egyszer megoldjuk Ășgy is, de most azĂ©rt sem ĂŒltem volna fel rĂĄ, mert nem akartam emelkedƑn eröltetni felfelĂ© Ășgy, hogy mĂ©g tĂ©li szƑre van. Volt olyan szakasz, ahol Ășgy vezettem, hogy Ƒ ment a vĂ­zmosĂĄs egyik oldalĂĄn, Ă©n a mĂĄsikon – annyire nem volt hely. ElĂ©ggĂ© könynen lehetett tĂĄjĂ©kozĂłdni Ă©s vĂ©gĂŒl elĂ©rtĂŒk a piros jelzĂ©st, innentƑl kevĂ©sbĂ© tƱnt emelkedƑsnek az Ășt, talĂĄn innen lehetne Ășjra felĂŒlni. Itt mĂ©g mentĂŒnk egy kicsit elƑre Ă©s visszafordultunk.

Ugyan Ășgy jöttĂŒnk vissza, de persze itt most ereszkedni kellett. A keskeny szakaszok visszafelĂ© is nagy figyelmet igĂ©nyeletek, koncentrĂĄlnunk kellett. VĂ©gĂŒl felszĂĄlltam egy olyan szakaszon, ahol mĂĄr nem volt annyire keskeny az ösvĂ©ny Ă©s Ă­gy nyeregben mentĂŒnk az ismert Ășton ki az erƑbƑl, fel a domboldalra legeni. Az erdƑben nĂ©mi vĂĄgtĂĄt is mentĂŒnk, mert Ășgy gondoltam Aripponak jĂłl esne ennyi ĂłvatkoskodĂĄs utĂĄn  Ă©s ĂĄt is tudja magĂĄt mozgatni kicsit a sok emelkedƑ Ă©s lejtƑ utĂĄn. EgĂ©szĂ©ben szĂ©p, de nehĂ©z Ăștvonal az, biztos, hogy nem kell feltĂ©tlen nyeregben menni vĂ©gig. A domboldalon mĂ©g legeltĂŒnk, örĂŒltem, hogy Arippo nem izzadt meg nagyon, jĂłl osztottuk be az erƑnket. Innen egyenesen a karĂĄmjĂĄba vittem. EgyĂ©rtelmƱen Ă©ledezik a termĂ©szet, a fĂĄk (bĂĄr az erdƑ teljesen ĂĄtlĂĄthatĂł mĂ©g) Ă©s a fƱ is.

KĂ©szĂŒlƑdĂŒnk…

mĂĄrc.9 SĂŒt a nap Ă©s esik egyszerre – egyĂ©bkĂ©nt szĂ©p idƑ lenne a szeles idƑ ellenĂ©re. TerveztĂŒnk egy kisebb terepet, de ez most nem jött össze..

mĂĄrc.8 Gyerekekkel munka utĂĄn mentĂŒnk ki, kicsit mozgattuk, legeltettĂŒk Arippot kb egy ĂłrĂĄn ĂĄt.

mĂĄrc. 6 PĂĄlyĂĄn mozogtunk, alaposan ĂĄtmozgattam földrƑl körjĂĄtĂ©kban kĂŒlön ĂŒgyelve a vĂĄgtĂĄba ugrĂĄsra. Eleinte elĂ©ggĂ© dobĂĄlta magĂĄt, de pĂĄr kĂ­sĂ©rlet utĂĄn javult. Meg lehet Ă©rteni, mert hĂłnapok Ăłta nem vĂĄgtĂĄztattam. Az idƑ szĂ©p, de Ășjra hideg van, Ă©jjel nulla. NyergelĂ©s utĂĄn kb 40 percet mentem vele a pĂĄlyĂĄn az ideĂĄlis ĂĄllapotĂș pĂĄlyĂĄn. SajĂĄt nyomainkat hasznĂĄlva (lĂĄthatatlan pĂĄlya), mint Ăștvonalat Ă©s feladatot. Én mĂ©g nem Ă©reztem magamat kĂ©sznek a vĂĄgtĂĄra. A lĂĄbait lazĂ­tottam a vĂ©gĂ©n.TerveztĂŒk, hogy kimegyĂŒnk az erdƑbe is egy körre, de inkĂĄbb elengedtem Ă©s vĂ©gĂŒl a domboldalon legeltettem egy ĂłrĂĄt. A vĂ©gĂ©re elĂ©ggĂ© hideg lett.

 

…Ă©s mĂĄrcius

mĂĄrc. 1-2. Nagyon szĂ©p idƑ van Ă©s a talaj is kezd jĂł lenni – sajnos idƑ viszont nincs. TalĂĄn most mĂĄr kifelĂ© megyĂŒnk a tĂ©lbƑl, Arippo Ă©lĂ©nkebb, vidĂĄmabb. AlmaevĂ©s utĂĄn mĂ©g 45 percet tudtunk legelni. Rengeteg vaddisznĂłtĂșrĂĄst lĂĄttam mostanĂĄban mindenfelĂ©, de vaddisznĂłt mĂ©g soha sem, amiĂłta itt vagyunk.

Tavasz felĂ©…

Ma hosszabb foglalkozĂĄs volt, elƑtte almaevĂ©ssel. Bent, a nagy karĂĄmban hosszĂș kötĂ©len mozgattam, hogy legyen olyan körjĂĄtĂ©k, hogy vĂĄgtĂĄzik is. Szabad körjĂĄtĂ©k nem volt, Ă©s nem is kĂ©rtem tƑle olyan tiszta vĂ©grehajtĂĄsokat, mint ĂĄltalĂĄban. BemelegĂ­tĂ©s utĂĄn nyeregbe szĂĄlltam Ă©s Arippo szĂ©pen, agilisen ment, volt kedve. NĂ©gy rudat tettem le, amit lĂłhere-formĂĄban  hasznĂĄltunk, illetve le Ă©s felvettem a pĂĄlcĂĄt apĂĄlya kĂŒlönfĂ©le pontjain – ezzel elƑkĂ©szĂ­tve a vasĂĄrnapi ĂŒgyessĂ©gi versenyt a gyerekeknek. SzĂ©pe napos idƑ volt eleinte, de sajnos elment a nap. Kb. 30 percet voltam nyeregben, de ĂŒgyeltem rĂĄ, hogy Arippo ne izzadjon meg – ez sikerĂŒlt is. Viszonylag rövidebb szakaszokat ĂŒgettĂŒnk Ă©s közte többet lĂ©ptĂŒnk. Arippo sokat rĂĄgott la foglalkozĂĄs közben Ă©s a vĂ©gĂ©n rengeteget ĂĄsĂ­tott. Ezt jĂł jelnek vettem.

 

Szél és alma

feb. 21. ÓriĂĄsi szĂ©l van, szĂ©pen sĂŒtne a nap, de mĂ©gsem szĂĄrad igazĂĄn a talaj. AlmaevĂ©s utĂĄn mĂ©g legeltettem..

feb. 20. Alma evĂ©s utĂĄn ĂŒres telek volt, illetve evĂ©s közben lĂłpucolĂĄs. Kb. egy ĂłrĂĄt legelt. VideĂł is kĂ©szĂŒlt…

MĂ©gis inkĂĄbb legelĂ©s…

AlmĂĄzĂĄs utĂĄn ma lett volna a vĂĄgta-munka földrƑl, de inkĂĄbb elhagytam, mert Ășgy vettem Ă©szre nagyon szuszog a melegben. Arippo örĂŒlt amikor irĂĄnyt vĂĄltottam a domb felĂ©, Ă©s a dombon hosszan legelhetett – jĂł döntĂ©s volt.

Nyeregben

Ma is volt alma, most mindig ezzel kezdĂŒnk. Könnyen jöttĂŒnk be a lovardĂĄba, mert Arippo nem akart kĂŒlönösebben legelni. Bent mozgattam, körjĂĄtĂ©k volt, (szabad munka mĂ©g nem) Ă©s 15 percre felĂŒltem, hogy fokozatosan visszahozzam a lovaglĂĄsi kĂ©szsĂ©gĂŒnket – jĂłl sikerĂŒlt, de nem akartam sokat menni, mert a tĂ©li szƑrĂ©ben melege van.

MĂ©g mĂ­nuszos….

Az elmĂșlt kĂ©t napban nem jutottam ki. Ma is szĂ©p az idƑ, de Ă©jszaka mĂ©g mĂ­nuszos. A talaj mĂ©g mindig nem teljesen jĂł, sĂĄros rĂ©szek mĂ©g vannak, de edzĂ©s kĂ©nt felmentĂŒnk a dombra legelni. Arippo ma kapta meg a biotint, Ă©s amit meghagyott Ăștközben szĂ©tszĂłrtam Ă©s visszafelĂ© meg is ette. A szeme körĂŒl nem igazĂĄn javul, pedig mĂĄr egy hete kenegetem, talĂĄn akkor nƑ ki a szƑre Ășjra amikor vedlik.