Hidegben

02.11. Ma jött a kovács, megtörtént a körmölés. Előző nap kicsit emelgettem Arippo lábait a karámban, mert a múlt alkalommal nem volt valami fényes a viselkedése. A körmölés reggelén eléggé hideg volt, mínusz 6-7 fok…. Arippo ezúttal csak az első lábánál volt feszültebb, lehet elszokott a reszelő és a fogó hangjától. Ezután kifogástalan volt a viselkedése. Könnyedén, lendületesen jött vissza a karámba, ahol kicsi vágtát is ment, szerintem tettszett neki az új patája. Szóval 10/8 pontot kapott a viselkedésére.

02.06. Arippo almákat kapott és fotókat készítettem vele a lóasszisztálta képzésemhez – ügyes volt.

Nyeregben

A szél alapos munkát végzett a hétvégén, alig volt sár a lovardában és környékén. Viszont hideg van újra, bár süt a nap. Arippo feküdt amikor megérkeztem, de nem akartam felkelteni. Ő viszont nemsokára felkelt, pedig nekem megfelelt, hogy így ücsörögjünk. Jött velem és almákat kapott a lovarda felé, amelyeket most is sorban helyeztem el út közben. Arippo soványabbnak tűnt, tavaly ilyenkor talán jobban nézett ki. Sokszor megállt, nézelődött. Bent pucolás és nyergelés után mozgattam – egy másik lovat közben futószáraztak, de ez minket nem zavart. Mozgattam földről, alap dolgokat ellenőriztünk, mint megállás-elindulás, körjáték, oldalazás. Kicsit erősebben kellett figyelmeztetnem, mert eléggé másfelé volt a figyelme.

Végül felültem, de ezúttal a jobb oldalról, mert így állt be a felszállóhoz. Két rudat tettem ki, ezeket áthaladás után körrel kerültük, jó kombináció volt, Arippo szívesen használta. Egyébként nem volt sem túl élénk, sem túl sietős. 20 percet voltam nyeregben, nem is akartam többet, én is kerestem a saját stílusomat, mert talán januárban nem is ültem fel. Irányokat hangokkal, kört, ívet összeszedettségben csináltunk és oldalazás is volt. Egészében tartalmas program volt. Arippo visszafelé már nem evett – nincs is nagyon mit legelni – de végül a karámjában beállt az egyik bálához enni. 3km volt ez így mindennel együtt.

Harmónia

Meleg van, 13 fok és napsütés. Jól esik, de ennyire meleg front nem hiányzott. Arippo egy bizonyos bálánál falatozott, ami úgy tűnt csakis az övé. Most már látszik rajta a súlyvesztés. Oda kellett mennem hozzá, de könnyedén jött velem ki, ahol almákat helyzetem el a lovarda felé. De Arippo a domb irányába jelezte, hogy arra menne. Jónak tartottam az ötletet és mértem is az utunkat. Arippo szuszogott az emelkedőn, de 13 fokban, téli bundában ezen nem csodálkoztam. A szokott emelkedőn mentünk fel és a házakat az utca felé kerültük meg. Arippo eleinte nem legelt, de az emelkedő végén hosszan megállt és fogyasztott a hosszabb szárú, nedves fűből. A legelés idejétől függött, mit tudunk még csinálni. Innen az erdő felé mentünk és az árkon átkelve elindultunk a vízmű felé, ahol szintén legelt. Arippponak jó kedve volt, szívesen jött, szabadon követett. Innen mentünk végül a lovardába, ahol megtisztítottam bundáját és patáját. Úgy tűnt, hogy kissé elfáradt, kifejezetten lassan jött velem vissza a karámjához. Ugyan annál a bálánál folytatta az evés, ahol abba hagyta.

A piros vonal volt az útvonalunk

Front…

Az elmúlt napokban melegfront jött, ez ilyenkor soha sem jön jól. Nem voltam motivált sem és úgy gondoltam valószínűleg Arippo hasonlóan érzi magát, így csak az útról néztem meg: egyik alkalommal feküdt, másik nap meg evett.

Szétesve

Mára egy olyan ötletem volt, hogy bodyworkot csinálunk a fedelesben. De Arippo már az első perctől kezdve nyugtalan volt a befelé úton – ami egyre jegesebb. Gyakran megállt, körülnézett. Csönd volt, távoli zajokra figyelt. A fedelesben sehogy sem akart ráhangolódni a közös helyzetre, állandóan a homokot vizsgálta, kaparta. Engedtem volna neki, hogy hemperegjen – úgy tűnt a homok tetszik neki – de nem tett: ide-oda járkált és végül mindig a kijáratnál kötött ki. Végül eléggé nehezen bezártam az ajtót – amit eddig soha nem tettem – és elengedtem a kötőfékről, hátha így végre meghempereg. De úgy az volt az eredmény mint kötőféken: séta össze-vissza és az ajtónál állt meg mindig. Tulajdonképpen nem sikerült megértenünk egymást, ő nem tudott a kezelésre figyelni (csak egy-egy pillanatot), én nem értettem mit szeretne valójában. Nyilván kimenni, de nem nagyon volt hova és legelni se nagyon találunk semmit. Talán mégis egy legeléses sétának jobban örült volna.

Végül elkezdtem szabadon mozgatni, mert azt gondoltam, hogy hátha a jó talajpn kielégíti a mozgásigényét, de ez sem jött be, valamennyit mégis ügetett és vágtatott, de nem volt különösebben energikus. Végül befejeztük ezt a kínlódást és egyetértésben mentünk vissza a karámjába. Már napok óta szürke idő van, a felhők olyan alacsonyan vannak, hogy a környező dombok tetejét sem látni, hó, jég mindenütt és mínusz. Néhány nap múlva véget ér a hideg és jön a melegebb idő – talán ezt érzni.

01.22. Ma alig tudtam elmeni akarámokig annyira csúszik az út, ahol az járművek kijárták, csak a havon tudtam menni. Arippot nem hozta ki, csak sétáltam a karámban, ahol szerencsére jó a talaj. Talán mozgatni is lehetett volna. Megtaláltam a tegnap elveszett kesztyűm párját…

Takaró, alma és hempergés

Aripponak vittem almát és takaróban fogyasztotta el. Kicsit sétáltunk, de most a karámok mentén indultunk a házak és a domb felé. Így jutottunk a szokott régi helyre, ahol most sem találtunk igazán legelni valót. Úgyan így mentünk haza is. Arippo szabadon jött mellettem és ahogy az itatóhoz értünk kicsit elkanyarodtam, hogy megnézzem mennyi vizük van. Volt víz, de Arippo kicsit kihasználta a lehetőséget és könnyű vágtában előre ment a kapuig, ahol megvárt. Ennek annyira nem örültem, de ennyi fegyelmezetlenség talán belefér. Innentől minden ugyan úgy történt, ahogy bármikor máskor. Lehet, hogy csak én örültem a takarónak, mert ő mindenképp szükségét érezte a karámba, hogy meghemperegjen, miután levettem róla.

Új utakon

Arippo patáit még a karám két kapuja között kipucoltam. Egyébként éppen evett, de rögtön követett. Nem terveztem a lovaglást, mert azt jobban elő kéne készíteni, mégis az erőnlétünk kedvéért nagyobb sétát terveztem. Az erdő felé indultam, Arippo csodálkozott is, hogy nem a szokott irányba megyünk. Az erdőben jobbra tértünk le, amit már rég csináltunk. Az ösvény kicsit megváltozott, pl. kidőlt fát került meg az út. Így értünk a lakott részhez (1 km), itt egy rövid szakaszon kicsit rossz volt az út, de megoldottuk. Találkoztunk egy elakadtautóval, de elfértünk mellette. Így érkeztünk a dombon lévő telkek felső végére. Egyszer már jártunk erre, de évekkel ezelőtt. Most eléggé ki volt tisztítva az út, kényelmesen lovagolható is lenne. Felértünk a domb végére és itt is azt láttuk, hogy a régivel ellentétben a itt is kitisztították a kerítés melletti utat – itt is jól lehetne menni lóháton.

 

Miután végigmentünk itt lényegében új területre értünk, amely szintén járható lovaglással. Itt legeltünk egy kicsit, majd lassan tovább indultunk a kissé lejtős úton. Ekkor már visszafelé mentünk és Arippo meglehetősen nyugodt volt. Két kilométer után fordultunk az ismert utunk irányába, amely a dombra vezet. Végül az ismert helyünkön is legeltettem Arippot, hogy valami ismert elem is legyen a programba. Végül innen mentünk vissza a karámjához.

Ezzel egy nagyon jól lovalgolható útvonalat találtunk, jó lenne majd újra bejárni gyalogolva és a jövőben lovaglással is.

Furcsa idő

2025 első látogatásakor nem lett felülés. Melegfront van, 6-8 fokkal. Nem tudom mi ennek a magyarázata, de ilyenkor valahogy nagyon távolról is érkeznek hangok és Arippo figyelmét ez erősebben igénybe veszi. Így volt ez a szigeten is, de most értettem miért élénkebb ilyenkor. Tehát nem volt nyergelés, a nagy pálya is még fagyott volt, de ahhoz túl jó idő volt, hogy a fedelesben legyünk. Másrészt öt napja jártam nála és akkor sem lovagoltam, így több dolog is arra mutatott, hogy nem kell ma még felülni.

Kihoztam, lepucoltam, patát tisztítottam és kijöttünk ide, ahol hagymaillatú a fű. Azzal együtt, hogy viszonylag korán kezdődött a tél és eléggé hideg idők vannak, Arippo jól néz ki. A szénán kívül továbbra sem kap kiegészítést, de nagyon gondolkodom rajta, hogy kaphatna néha. Kicsit a farán lehet látni, hogy fogyott.

Új híd épül ott, ahol legelünk, elvileg fém szerkezetű és nagyon remélem, hogy lóval is át lehet menni rajta majd… Tudnánk vele rövidíteni a kedven útirányunk felé. Közben feltámadt a déli szél és idő sem volt annyi, hogy tovább távolodjunk, inkább legeltettem. Arippo jelezte mikor szeretne visszaindulni. Sikerült kicsit feltörnöm a jeget a kádban, mert mielőtt kivittem inni akart csak nem tudtam áttörni a jeget. Most ivott

2025

Napok óta sűrű köd van, kb. 80 méterre lehet ellátni. Mínusz 3 fok van, de hidegebbnek érződik. Kivittem a karám mellé, ahol almákat is kapott. Kb. egy órát legeltünk, jól van.