Feszített 5 nap van mögöttünk, Arippo-t épp, hogy csak az útról tudtam megnézni hétfőn, szerdán, csütörtökön. Pénteken tudtam kicsit legeltetni is. Látom külön is, de sokszor együtt eszik a többiekkel. Jól néz ki, bundája jó minőségű. Most már igényelné a mozgást, a változatosságot, de csak jövő héten tudok vele hoszabban foglalkozni, több tervem is van kintre és bentre is.
Péntek
Hétfőn hajnalban és reggel sok eső esett, és meleg is lett. Ma csak messziről láttam Arippot, legelt. Csütörtökön is ránéztünk a gyerekekkel kora délután, és pénteken ugyan így az útról.Szombaton a gyerekekkel voltunk kint. Kört mentünk a lovas telkek felé, legeltettünk, pucoltuk ès lovagoltak. Közben a kovácsunk kérte, hogy halasszuk a körmölés, kétszer is módosítottunk.
Ma délután mentem ki és egy rövid bemelegítés után megpróbáltunk új utakat felderíteni: az erdei úton kezdtünk, a nagy emelkedőnél leszálltam és most felmentünk. Közben utolért minket az egyik bértartó (nem ismerem még), ő szőrén jött fel… Kértem tőle néhány útvonal javaslatot, de akár hogy nézem emelkedővel, vagy rossz köves úttal mindenképp számolni kell – sajnos ez ennek a helynek a hátránya, vagy még nem ismerjük eléggé…
Elmetünk a kavicsos útig (elvileg ez visz fel a vitorlás emlékműig), ahol ismét leszálltam és leeresztedtünk le a víztisztítóig. Innen átjárást keresztünk a másik oldalra, és át is mentünk a rozogább hídon. Itt valóban van egy tanya, ahonnan kutyák jöttek elő, de nem minket kerestek, hanem távolabbi kirándulókat, akik kutyával voltak. Egyelőre ez az irány felejtős. Majd a vízmű másik oldalán kell kijönni és úgy menni tovább. A telefonom nem bírta, de így is 2 km-t mért, tehát volt vagy 4 km. A szintkülönbség – soha nem látott – 78 méter volt!
