Közös

A lányoknak osztálylovaglás volt, de így, hogy Arippoval nem tudtam sehogy sem előkészülni rá nem ülhettünk fel. Viszont kimentünk hozzá és legeltettük.

Elakadás

Ma végre ki tudtam jönni, mert sajnos megint teljesen szétesett a folyamatunk illetve az életünk. Ahogy korábban éreztem beteg lettem, mostanra tudtam magam annyira összeszedni, hogy foglalkozzak vele. A táj szép, zöld minden, de a levegő még hűvös. Megint volt olyan éjszaka, hogy csak 2 fok volt, ez lassítja a vedlést, még nagy a szőre. Annyit próbálok megígérni magunknak, hogy igyekszem a jövőben tematikusan foglalkozni vele, hiszen tavasz van és ilyenkor a legfontosabb, hogy a közös folyamat kiszámítható és tematikus legyen.

Saddle-Work – Alexander Technique

Legjobb tudomásom szerint ez egy teljesen ismeretlen terület Magyarországon, sőt talán ez az első írás magyar nyelven ebben a témában. Tehát legjobb ha a kályhától indulva, legelőször nézzünk utána ki is volt F. Matthias Alexander (1869 – 1955), mi az Alexander Technique, és azon belül an u.n. Saddle-Work?

Évtizedekkel ezelőtt hallottam először az  Alexander Technique-ról és életem első leckéjét, autentikus forrásból, egy Ausztrál AT tanártól vettem. A hangját vesztett színész történetét már ismertem, amikor a technikával találkoztam. A későbbi előadóművész az Ausztrália melletti Tasmánia szigetén született, de a későbbi évtizedekben bejárta az akkori modern világot.

F.M. Alexander lovon. Forrás: https://alexandertechnique.co.uk/benefits/horse-riding

Alexander soha nem nevezte művét Alexander Technique-nak, ő mindig úgy hivatkozik rá, mint „my work”. Ezzel együtt ez az elnevezés már régóta elfogadott, sőt szakmai vonalon csak annyit írnak, hogy AT. Alexanderre is elég gyakran csak keresztnevei alapján hivatkoznak (FM), megkülönböztetendő a testvérétől, egyik első tanítványától Albert Redden Alexandertől (AR). Mindketten tudtak lovagolni.

Az Alexander Technique (AT) fontosabb gyakorlatai, mozzanatai: Table-Work, Sit, Stand, Walk, az un. Whispered ‘Ah’ (magyarul suttgó „A” hangzó, egy sajátos technika az állkapocs, torok és a hangszálak felszabadítására) – valamint Saddle-Work.

Ezek közül a Sit, Stand, Walk (ülés, állás, járás), és a Whispered ‘Ah’ F.M. „találmánya”, az asztali munkát, vagyis az előkészítést Alexander titkárnője találta ki. Ugyan ez a helyzet a Nyereg-munkával kapcsolatban is, amit most itt bemutatok – már amennyire egy gyakorlati dolgot írásban be lehet mutatni.

A történet több változatban is ismert, de azt hiszem most sikerült megtalálnom az autentikus változatot. A Saddle-Work-öt nem F.M. Alexander fejlesztette ki, hanem tanítványa és pártfogoltja, Walter Carrington (1915-2005), akinek a repülőgépét a Balaton környékén lőtték le a Második Világháború idején. Carrington anglikán papnak készült és ennek kapcsán került kapcsolatban Alexanderrel a harmincas évekbe. A repülős incidens követő hosszas gyógykezelés alatt fordult ismét az  A.T. (az Alexander Technique nemzetközileg használt rövidített neve) felé. Ő is az un. első generációs AT tanárok egyike.

1955-ben Walter Carringtonhoz fiatal lány érkezett (a történet különféle változatai megegyeznek abban, hogy tíz év alatti volt, a valós kora 4 éves lehetett) spina bifida (a nyitott gering enyhébb változata) diagnózissal, ami annyit jelentett, hogy nem tudta használni a lábait és ülni is csak nehezen tudott. A közös munka ugyan hozott eredményt, de Carrington nem volt elégedett. Ekkor támadt az a gondolata, hogy ha a fiatal lányt a hintalóra ülteti a dolgozószobájában (amivel a kisgyerekeket szórakoztatta, miközben a szüleiken dolgozott). Így a lábakon szabadon lógtak a két oldalon és sokkal jobban tudott dolgozni rajtuk. Annyira sikeres volt, hogy úgy gondolta, ha a gyerekeknél is működhet, akkor a felnőtteknél is működni fog, ezért olyan magasra tett egy bőr lovagló nyerget, hogy lábait lógatva egy felnőtt is ráülhessen.  Ez a nyeregállvány olyan faállvány, amilyenen a nyergeket tartjuk a lovardákba, csak magasabb és természetesen megfelelő teherbírású. Ezt követően rendszeresen használta felnőtteknél, és hároméves nappali tagozaton betanította a használatát. Az Egyesült Királyságban AT tanárok ma is rendszeresen használják ezt a módszert lovasok és nem lovasok esetében is. (Sőt van lovasokra specializálódott AT irányzat is). A fiatal páciens végül teljesen normális életet élhetett. Ahogy nőtt ő is nyeregbe ülhetett. Tizenhárom éves korára az AT és a Saddle-Work segítségével annyira megerősödött, hogy mankóval, bottal kezdett járni. Ez vezetett az önálló életvitelhez, egyetemre járt, autót vezetett, dolgozott.

 

Walter Carrington 87 évesen lovon. Ötven évesen kezdett lovagolni. A ló neve Badger.

Kép forrása: http://alexandertechnique.tv/blog/walter-carrington-1915-2005/
http://waltercarrington.com/obit/

Hazai forrás hiányában megrendeltem egy hangfelvétel sorozatot, amely lényegében egy vezetett, audió gyakorlatsor AlexanderTechnique-ből lovasoknak. Az anyagot Kristen Harris készítette. Némi kutatás után megtaláltam új, festészettel foglalkozó oldalán az anyag elérhetőségét. Tudomásom szerint ez a világon az egyetlen lovasoknak szóló AT audió, amely a Walking With Your Horse címet viselte.

Néhány gondolat az ismertetőből:

„Ezeket az Alexander-technika leckéket kifejezetten azoknak a lovasoknak tervezték, akik több harmóniát, áramlást, érzést és bizalmat szeretnének kialakítani önmaguk és lovaik között”…

„Az Alexander-technika már több ezer versenyzőnek segített abban, hogy javítsák a lovaglást, és fejlesszék a nagyobb koordinációt, egyenességet, könnyedséget, szabadságot, tapintást és áramlást…”.

A felvétel kb. 50 perces és két részből áll, ára 10 GBP. Én soha sem hallgatom lovaglás közben – bár ma már ez technikailag nagyon könnyen megoldható, hiszen az mp3 formátumú hang telefonon is lejátszható – hanem a lovaglás előtt, úton a lovarda felé. A lovaglás előkészítésére a testtudatosság felébresztésére is kitűnően alkalmas, rendkívül hasznosnak találom és nem győzőm hangsúlyozni, hogy – amennyire tudom – ez az egyetlen ilyen anyag. Amíg nicsenek AT Saddle-Work tanárok nálunk – és úgy tudom nincsenek – egyenesen nélkülözhetetlen.

További források, ismeretek:
https://artofposture.co.uk/saddle.html

https://www.alexander-technique.com/wooden-horse-alexander-technique/

20 perces szerda

…ami annyit jelent, hogy ennyit legelhettünk a karámon kívül. Az idő jó volt, Arippo vedlik, sokat hempereg. Lovazni akartunk ma a hétfői előkészítés után, amiről videó is készült. De frontos idő lett, hajnalban kb. 1 fok volt. Nappal sem volt több 10 foknál, hiába sütött szépen a nap. A szügyénél elmúlt végre az a gombásodás féle, ami azért alakul ki, mert nagy a szőre és ahogy legel nem szellőzik ott a bundája.

Ennyi év után már elég jól ismerem Arippot, hogy kiszámítsam mit, mikor és hogyan csinál. A kommentárt jól sikerült időzíteni, de az elejéről így is lemaradtam. 2024. március 20.

Lovak zöld alapon

Arippoval ma minden idők legrövidebb lovaglását produkáltuk, értve ezalatt a nyeregben töltött időt. Eleve el voltam csúszva és amikor láttam, hogy most már nagyon nagy lendülettel legel, amikor kihozom még az is megfordult a fejemben, hogy ma csak legelünk. De lassan beétünk a lovardába és megcsináltuk a rutint. Közben egy lovas ismerősöm már pályát épített, járóiskolát rakott le 5 rúdból, tehát a pályaépítéssel sem volt gondom. Így ketten voltunk a nagy pályán, mert ő F…val ment, akinek feles tartója is. Mindent összevetve összesen 15 percet ültem nyeregben – a szokásos földi mozgatásos, nyergeléses folyamatot követően. Arippo jól csinálta a járóiskolát, lépésben és ügetésben haladtunk át rajta. Mértem minden mozgásunkat, így összesen 3 km-t mentünk, amiből kb. 1 km volt a nagy pálya. Ez így jó is volt, de ennél lovazásra persze több idő kell. Mostanában egyszerűsítettem a dolgokat – a nyerget és pár ruhát is kint tartok. A téli holmiknak aktuális egy mosás.

Két nappal később legeltettem, de nem kellett nekünk sehova sem menni, megfelelt éppen a karámon kívül is, mert mindenütt alakul a fű. Ez volt március 14-én és ekkor – időspórolás céljából – a patakmedren keltem át, ahol már nem folyik a víz. Viszonylag könnyű az átkelés és 10-15 percet lehet azért nyerni vele. Rég keltem át utoljára és a visszaúton hatalmasat estem, mert kiszakadt egy nővény, amiben kapaszkodtam. Nem is értem hogyan úsztam meg nagyobb baj nélkül, amikor a köves mederbe estem.

Bundában

Ma nyereg alatti foglalkozást csináltunk. Legeléssel jöttünk be, utána pata és tisztítás jött. Úgy tűnik kezdődik a vedlés. Az rovos egy lóval foglalkozott, de Arippot nem zavarta. Választott olajat is és érdekes módon a Brave-et választotta. Nem mintha bátorság kellett volna neki, inkább valószínűbb, hogy a narancsos illat tetszett neki. Kb. 10 percet melegítettünk be földről, nyeregben, kicsit nyújtottam a melső lábait, és ezt követően szálltam fel. Ugyan ott szálltam fel, ahol múltkor, Arippo értette is, könnyedén beállt a megfelelő helyzetbe. Arippo nem volt élénk, de érdekelte a foglalkozás. Csak bója-szlalomot raktam ki, és volt két tócsa, amik körül 8-as alakban íveket lehetett lovagolni. Ez talán látszik is a felvételen. A szlalomot igyekeztünk hangra, illetve ülőcsontra csinálni. Mindezt lépésben és ügetésben. Volt álló helyzetben testsúly áthelyezés is. Arippo talán merevebb volt mint múltkor, de egészében jó lovaglás volt. Nyeregben 30 percet mentünk. Visszafelé is legeltettem. Bent viszont nem hempergett (bár úgy foglalkoztam vele, hogy ne izzadjon meg) viszont elment inni, de lépésben.

Zöldebb

Sokkal kedvünkre valóbb, hogy zöldül a fű még akkor is, ha a táj nem is. Arippo nagyokat harapott a fűből. Igaz, hogy még előttünk van a vedlés, de úgy látom sokkal jobban néz ki, mint tavaly ilyenkor. Tökéletes lovaglóidő volt, de Bodywork-öt csináltunk. Arippo nagyon jól ráhangolódott, befelé figyelt, én nem voltam igazán topon. Nagyon hamar mutatott elengedéseket. Visszafelé is legelt

 

Tavasz közeledtével

Ma lovaglás történt. De nem kapkodtuk el. Szépen bejöttünk, ezúttal az úton hoztam Arippot, mert egyre inkább foglalkoztatja a legelés lehetősége. Egyébként szépen jött az úton. Bent már előkészítettem neki a pályát. Ugró akadályt tettem ki bójákkal előkészítve, rá merőlegesen két cavalettit. A pocsoják jó lehetőséget adtak arra, hogy köröket írjunk le. Az ugrást a lányok miatt is csináltam, de minimálisra tettem a két rudat, a 4. majd az 5. lyukba. Ügetésben haladtunk át rajta. Ma még nem kellett a vágta, így is figyelnem kellett, hogy Arippo ne melegedjen nagyon ki a téli bundájában hiszen bőven volt 15 fok napsütéssel. Az első tizenkét percen földről mozogtunk, utána nyergeltem és ültem fel.

Összesen kb. 40 percet mentünk, ez ebben az időben kezdésnek elég is volt. Összeszedettség is elég jól ment, és alapvetően hajlékony volt a ló. Gyakoroltunk nyakmadzaggal jobb és ball fordulót, illetve hangra is. Úgy tűnik Arippo emlékszik a titkos jelszavakra… Az applikáció működött, látszik, hogy mennyi ívet mentünk.

A végén is akartam patát kenni, de csak az egyik – a fontosabbik – oldal jött össze , mert Arippot megzavarta valami a szomszédok irányából. Nem derült ki, de kissé táncolni kezdett. Nem erőltettem, ennyi év után nem kell ebbe beleállni. Végül a karám környékén lett nyugodt igazán. Odabent hempergett és ahogy felkelt kissé csavargatta magát tavaszias, dinamikus módon és kicsit vágtatott.

02.27. Arippoval legeltünk. Végre zöldül a táj, egész pontosan a fű észrevehetően zöldebb. Arippo egyelőre nem kapkod a legelést illetően, de eléggé keresgél. Kb. 40 percet legeltünk, kicsit nehezebben hagyta ott, mint múltkor.

Pata

Jobb idő lett hétvégén, mint vártam, de a levegő az elmúlt napokhoz képest hidegebb. Eső is esett és emiatt mindenképp nem akartam várni a patakenéssel. A lányok voltak az asszisztensek míg Arippo megkapta patáira – tisztítás után – a bordói lét. Minden simán ment, a végén odakint még almákat is kapott, de legelni már nem legeltettük. Két új ló érkezett a karámba, egy Fjord póni és egy szürke, láthatóan összetartoznak. A fjord erősen osztja a mi domináns szürkénket…