Esik…

Tegnap délután óta esik az eső, így a fedelesben való lovaglasunk is ugrott. Maximum legeltetni lehet gumicsizmában… Csak út közben néztem meg Arippo-t, legelt, jól nézett ki.

A legyek is jók valamire…

Ma bent voltunk, a pálya ideális volt, mert pont előttünk boronálták. Arippo örült a közös munkának, kifejezetten figyelmes volt, kitalálta a kivánságaimat. Meglepően hajékony volt, ahhoz képest, hogy régen mentünk együtt. Valószínűleg az is közre játszik ebben, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan nyúlkált az oldalaihoz a legyek miatt. Végül úgy alakult – bár nem terveztem – hogy vágtát is mentünk mindkét kézre. Arippo magabiztosan ment minden jármódban a pálya sárosabb részén is. Gyakoroltuk az egyhelyben állást és az egy lépést előre is. Összesen egy bő órát mentünk a bemelegítéssel együtt. A végén volt patakenés de ez már nehezebb volt a legyek miatt. De a legyek mégis jók valamire.

Heti

2022.09.20. Még mindig rendkívül változékony az idő, eső és napsütés váltakozik és fúj a szél. A lovak élénkek, sőt nyugtalanok voltak, Arippo már nagyon messziről nyerített amikor meglátott. Kihoztam legelni és nagy étvággyal evett, jól néz ki. Növesztette a szőrét, mert az éjszakák szokatlanul hidegek.

2022.09.19. Szerettem volna ma lovagolni, akár terepen is, de már reggel látszott, hogy esős idő van. Végül lemondtam a terepről és minden más lovagásról is, és csak legeltetni fogok. De a lovardához érkezve már esett az eső, kis se tudtam szállni, csak messziről néztem meg. Arippo nem állt be a beállóba, mint a többi ló. Később megértettem miért… ugyanis váltakozott az időjárás, 10 percig eső volt, utána meg napsütés és ez váltakozott – azaz nem volt miért beállnia. Nagyon okos…

2022.09.15. A héten csak pillantásokat vetettem Arippo-ra – kivétel ma, amikor hosszan (kb 40 percet) legeltettem az üres telken. Sem pálcát, sem légy ellenit nem hoztam – az utóbbit múltkor sem mükődött, pálca nélkül meg teljesen jól megértettük egymást. Most nem csíptek annyira, mint múltkor. Hamarosan vége lesz, mert jön egy hidegfront.

Zaklató legyek

Ma végre eljutottunk terepre, bár az erőnlétem még mindig nem a régi. Befelé jövet hagytam legelni, de viszonylag gyorsan jöttünk be a lovardába. Csak a nyergeléshez mozgattam meg kicsit a pályán. Már az elején látszott, hogy Arippo-t zavarják a legyek, toppant, kapkod maga után minden irányba szinte állandóan. Ez megnehezítette a patatisztítást és hiába fújtam rá bármennyi szert a helyzet nem javult. Elindultunk a nagy rét felé, mert nagyon szép ott a fű, de híd lassan vállalhatatlanná kezd válni, meg kell gondolni, hogy átkelhetünk e rajta. Csak reménykedni tudok, hogy valaki megcsinálja, hiszen használják járművekkel is, azért ment tönkre. Felszállás előtt még hagytam legelni, mert rengeteg itt a lucerna-féle. A szokott módon, az aszfaltos úttal párhuzamosan mentünk és egy rövid szakasz után már a rétnél voltunk. Itt volt az első ügetés a telekig, ahol tanácsos volt leszállni. Utána újra nyeregbe és ügetésben és vágtában mentünk a rét végéig. Itt leszálltam és hosszan legeltettem Arippo-t, szerencsére nem voltak legyek, de lucerna-féle is kevesebb volt. Visszafelé kicsit másképp jöttünk, mert Arippo – úgy tűnt – kicsit jobban meg akarja ismeri a rétet. Visszafelé erős, de kontrollált volt a vágtája, nyilván mert régen mentünk már terepen. Az üres teleknél megint leszállás, vissza és ismét egy vágta. Már az aszfaltos úton mentünk, amikor feltűnt az egyik tartálykocsi és visszafordultunk, hogy félreállhassunk – Arippo remekül megértette ezt a manővert. Ismét a legyes területre értünk ahol Arippo annyira rázta magát, hogy már arra gondoltam inkább leszállok. De végül ott fejeztük be ahol kezdtük. A hídon át vezetve mentünk haza, így 5km-t mentünk másfél óra alatt. A pataápolást elhalasztottuk, mert így nem lehet lábat emelni, hogy a ló állandóan eleve három lábon van a legyek miatt.

Várakozás

Még mindig nem érzem magam teljesen jó, és nem akarok így nyeregbe szállni. Ma „csak” legeltettem Arippo-t majdnem másfél órán át, örült neki.

Szeptember

2022.09.01. Nemigazán érzem jól magam fizikailag, ezért csak legeltünk a karám mellett. Mindenütt dúsan zöldül minden. Ettől függetlenül most már remélem, hogy elindulhat végre a tematikus, őszi lovazásunk.

Kicsit elmaradtam…

2022.08.29. A körmölés. Utoljára június 30-án találkoztunk a körmölővel, ez bő egy hónapja volt. Ezalatt Arippo patája igencsak nagy lett. Már teljesen zöld a táj, van mit legelni bárhol. Kicsit feltámadt a szél és kevés időm volt, Arippo-t sürgetnem kellett, hogy haladjunk. Talán kicsit nyugtalanabb volt a körmölés alatt ahhoz képest, hogy a lábaival az elmúlt látogatásokkor sokféle módon foglalkoztam. De jól ment és utána volt több idő legelni.

2022.08.28. Ma végre tematikusabban tudtam lovazni: legelés, bent pálya (földről és nyeregből) végül terep az erdőben röviden. Pataápolás (holnap körmölés) is volt. Hosszú kötélen mozgás, jármódok változatosan, benne vágta is. Fara, eleje, oldalazás. Utána nyeregből állítások lépésben, ügetésben. Bent vágta nyereg alatt nem volt, de az erdőben mentünk egy szakaszt. Mostanában a lábai lazítására is odafigyelek.

2022.08.25. Legelés után földi feladatokkal folytattuk. Előtte kicsit levizeztem a lábait és a hátát. Vittem hosszú kötelet is, hogy mindenképp legyen vágta. Jól is sikerült és következetesen tudtuk váltogatni az ügetéssel. Előtte léptünk, ügettünk együtt és néztünk oldalazást is.

2022.08.17. Este felé mentem ki, de így is nagy volt a meleg. Vittem nyerget is, de végül „csak” legeltettem a karámok mellett