Arippo már jelentősebb szőrt növesztett, de az időjárás még változékony. Ma például meleg volt, 20 fok körül. Délután mentem hozzá és legeltettem az üres telken, ahol változások kezdődtek: úgy tűnik elbontották a kerítést ami a másik telektől elválasztja, illetve a másik telek út felöli kerítése is eltűnt.
Szokatlan módon munka után mentem Arippohoz. Talán ez az utolsó alkalom, hogy világosban foglalkozhatok vele abban a napszakban, mert hamarosan jön az óraátállítás. Egyikünk sem volt igazán motivált. Arippo azért nem mert megint melegfront van és ő már a hidegebb éjszakák miatt szőrt növesztett, tehát nem kellemes neki igy mozogni. Mindenestre mozogtunk egy kicsit. Találtunk egy nagyobb labdát, azzal ismerkedtünk. Arippo mist is hagyja, hogy a hátára dobjam, viszont nem akarja gajtani maga előtt egyelőre.
A cavalettit sehogy sem tudtam jól beállítani, csak a végere lett jó, de akkor Arippo is jobban beletette magát a feladatba. Kicsit oldalaztunk, körjátékoztunk is, de egészbe véve egyikünk sem volt igazán formában. Ezt a napot elengedjük.
Autó hiányában még ma is földiztünk, de nem bántuk. Inkább az erős melegfront volt a probléma. Arippo már növeszti a szőrét és ez a 20 fokban nem lehet neki kellemes. A nagy pálya kissé vizes volt, de voltak nagyobb használható részei. Arippo rendkívül lassan mozgott, de ma is eléggé pontosan reagált a jeleimmel, arra is amit kézzel adtam és a mozgásomra is. Sokkal motiváltabb volt a múltkorihoz képest. Ugro akadályt raktam le, de végül rájöttem, hogy cavalatti-vel, vagy bójával jobban jártunk volna. Oldalazás, eleje hátulja mozgatása, körjáték volt. A csettintések is elég jól működtek. Az akadályon is áthaladtunk kötélen és szabadon is. Ebben Arippo kevésbé volt figyelmes, az ugrásra kevésbé volt motivált, de végül igyekezett végrehajtani a feladatot. Egyébként a lovarda felé igen könnyű jelzésekre (hang, kérés) követett legelés közben – visszafelé már nem akart legelni, nincs is mit. Jó újra az alapfeladatokon dolgozni, de most már fel is kéne ülni. Több, mint egy hónapja nem tudtam lovagolni Arippot.
Az örök tanulság, hogy nem lehet megismételni dolgokat – ugyan úgy főleg. Azt gondoltam folytatom Arippoval a tegnapi foglalkozást, és volt is rá lehetőségem kimenni. De Arippo ma sokkal kevésbé vette a lapot, a legelés kötötte le és csak kelletlenül – de egyébként jól – teljesítette a feladatokat. Nyilván én sem voltam annyira egyértelmű, mint tegnap. Egyébként nagyon jó újra végigmenni ezeken az alapfeladatokon, az én mozgásom, jeleim is pontosításra szorulnak. A tanulság feltétlenül az, hogy nem lehet azt folytatni, amit tegnap abbahagytunk, valamint, hogy sokkal jobb lett volna kihagyni egy-egy napot.
Ma rövidített eljárással foglalkoztam Arippoval (végre). A helyszín az üres telek volt, amit – úgy tűnik – végleg birtokba vehetett a lovarda és be is van kerítve. Akár el is lehet engedni a lovat. Reméljük tavaszig nem lesz legelő vagy karám belőle és bármikor jöhetünk ide lovazni. Sok legelnivaló már nincs itt, de Arippot mégis szórakoztatja ez a program. Új feladat helyzetként feladatokat (Parelli) is kapott mégpedig interval-rendszerben.
Először megmértem mennyi idő kell nekünk legelésre és a aktivitásra és ennek megfelelően állítottam be az interval jelzőt. Arippo először nem értette mit akarok tőle, ez teljesen új szituáció volt neki ebben a kontextusban. Nagyon hamar megtanulta, hogy a hangjelzések mit jelentenek. Az alakult ki, hogy 6-7 perc a feladat idő és 7-8 a legelés – majd még állítgatjuk… Az első szett sündisznó-játék volt, a második kör-játék, a harmadikban a kettő együtt. Nagyon jó lenne ezt ezen a helyszínen folytatni máskor is.
Az éjjelek hidegek, hajnalban egyszámjegyű a hőfok. Arippo már növesztett szőrt és egyelőre jól is néz ki, nem vesztett súlyt. Nappal kellemes meleg lenne ha süt a nap, de a levegő hideg már.
Megtörtént a körmölés, minden sima volt, főleg ahhoz képest, hogy tegnap Arippo kissé nyugtalan volta foglalkozás végé. Nem volt hideg, az elmúlt pár naphoz képest melegszik az idő, de megülte a környéket a reggeli köd. Ez már az ősz, a legyek is eltűntek. Arippo nem akart legelni krömölés után, bár lehet, hogy az üres telekre elment volna. Már egy ideje a szénát részesíti előnyben, de legelészni is látom.
Elkezdtük átvenni lépésenként a Parelli játékokat, jó érzés visszanyúlni az alapokhoz, kicsit olyan ez mintha Arippo újra csikó lenne és képezném. Szerintem neki is tetszik.
Hosszú kötélen dolgoztunk, főleg érzékenyítés volt, csettintésre el tudja rakni a farát, de még akár vállát is. (Persze amikor videót akartam csinálni róla, akkor már nem volt olyan tiszta). Egyébként jól csinált mindent, szépen, érzékenyen hozza, amit kell. Körjátékoztunk is, elmentünk egészen vágtáig is. Közben borulat jött és sötét, széllel eső érkezett, de nem sok. Arippo ettől a végére kicsit nyugtalanabb lett, ami szinte soha sem történik meg a foglalkozások végén.
Lehet, hogy egy bejegyzés kimaradt, mert talán dolgoztunk pályán is földről az elmúlt napokban, de annyi minden van most, hogy már nem vagyok benne biztos. Mindenesetre ma árkon átkelve mentem hozzá, már nagyon igényelte a találkozást, nyerített és jött elém. Tematikusabban foglalkoztam vele földről, kötélen.A végén az üres telekre mentünk, de ott – legelés alatt – kértem tőle parellis mozgásokat (normál kötőfékkel). Be akarom vezetni azt, hogy az üres telken is tudjunk dolgozni, mozogni ha úgy akarjuk. A Parelli játékokat azért is akarom átnézni vele, mert ez kell majd a ló asszisztálta tanulmányaimhoz. Létrehoztam egy cimkét „földi” címmel, hogy a nyereg nélküli dolgaink is követhetőek legyenek – majd visszamenőleg is beírom pár bejegyzéshez.