Kellemes lett volna az időjárás ha nem fújt volna viharos szél. Nem is emlékszem hirtelen mikor fújt ennyire. Már ebből is látszott, hogy erősen kérdéses mit tudunk csinálni. Arippo nyugtalannak tűnt, de nagyon készségesen jött velem a lovarda felé miután kihoztam a karámjából. A figyelme erősen kifelé irányult, mindent megnézett, feszültnek tűnt.

Bent  patatisztítást is elvetettem, inkább mozogtunk. Kiderült nem hoztam a köteleket és a csomózottat sem, tehát így már biztos volt, hogy nem tudok felülni. A régi kötőfékjében kezdtünk el sétálni, ügetni. A hosszú pálcát vettem elő, de véletlenül – rég dolgoztunk vele, de most jól jött. A távolságtartást jobban be lehetett vele állítani. Arippo nagyon figyelmes volt és egyre inkább rám figyelt. Olyan jól reagált, hogy lényegében szabadon mozgott velem. Csináltunk cavalattit és szlalomot is  jól ment. Kiküldtem szabadon körre is – ez is szép volt. Tehát meglepően jól ment minden, Arippo a végére teljesen jó állapotba került.

Amikor visszavittem üres volt a karámja, mert mindenki átment a másikban. Először nyerített a többiek után, és mérlegelte, hogy átmenjen e ő is. Végül amíg ott voltam nem ment át, valahogy érzi, hogy ez nem helyes. Nagyon érdekes, hogy ennyire szabálykövető és jó, hogy nem keveredik balhéba más lovakkal.