Ma lovaglást terveztem, még ha rövidet is. Arra gondoltam, hogy egy kis pálya és utána erdő. Ahogy közeledtem Arippo nem reagált rám, ahogy szokott, és amikor beléptem a karámba nem jött felém – ez szokatlan volt. Amikor már a közelébe voltam, csak akkor indult meg felém, de láthatóan örült nekem és jött velem. Legelve jöttünk a lovarda felé, és már nem érzem rajta a korábbi túlfűtöttséget, nyugodtabban legel. Környezetét is mérsékeltebben nézegeti. Az időjárás akár nagyobb terepet is megengedett volna, viszont ahogy beértünk a lovardába hallottuk, hogy valami fémet vágnak. Hagytam, hogy Arippo megfigyelje, de túl sokáig hagytam eltávolodni tőlem a figyelmét, és amikor a gép újra beindult kicsit megijedt. Ez tanulságos volt. Most is úgy helyezkedett el, hogy a ház irányát lássa. Ezt már korábban megfigyeltem, hogy azért nem akar merőleges állni a kikötőre, mert akkor háttal van a kertnek és ez nyíltabb terület, mint ami oldalt van. Ahogy a hátsó lábát kértem nagyon nehezen adta fel, többször kellett próbálkoznom, merevnek is tűnt. Persze lehet, hogy a fémvágó hangja zavarta. De a lábfeladás és ahogyan engem várt arra figyelmeztetett, hogy itt lehet valami, ezért vizsgálni kezdtem a jobb hátsó lábát. Mozgattam a karámban, és pulzust és hőmérsékletet is néztem, de ez utóbbi teljesen zavaró volt, mert a fehér hátsó patája mindig hűvösebb, ha süt a nap, a másik láb – ami nem fehér – az meg melegebb. A pulzus jónak tűnt és végül nem találtam lényegi problémát, nem volt egyértelmű a helyzet, és arra hajlott a mérleg, hogy minden rendben van. De úgy döntöttem, hogy nem mozgatom, nem ülöm meg, nem kockáztatok semmit. Márcsak azért is, mert Arippo kitűnő egészsége miatt szinte nulla az egészségügyi tapasztalatom, tehát ha nem egyértelmű a helyzet jobb az óvatosság. Inkább kimentünk a domb felé, de csak a kanyarig mentünk, Arippo itt hosszasan és nyugodtan legelt, de a nagyobb pásztortáskát már kerüli, inkább a zsengébbeket keresi. A fűből is a rövidebb szálúakat keresi. A jobb szeme kicsit nedvedzik, talán a hosszabb szálú fű irritálja. Egészében véve viszont nagyon jól néz ki, nem látni a bordáit, ami nála megszokott. Most mégis szép vastag az oldala (második helyett a harmadik lyukba tudom tenni a hevedert…), háta is széles. Idén hamarabb összeszedte magát a tél után. Szép nyári szőre van, a hátgerince is egyenletes, a púp amit kezeltünk tavaly sehol sincs. A hangulata jó és a külleme is igen szép. Egy idő után maga indult a karámja felé. A végén amikor beengedtem a karámba lehetőséget adtam neki, hogy vágtasson. Meg is tette, de már nem annyira robbanékonyan, mint korábban – viszont nem úgy tűnt, mint akinek bármi baja lenne.