Szeles terepen

Ma – egy hónap után – újra megvalósult  a tereplovaglásunk. Éjjel hó esett, ami kora délelőtt még meg volt.  Úgy ítéltem meg, hogy lépkedni kimehetünk, almáit megkapta, közben lepucoltam és már mentünk is. Ma is fújt a jeges szél, de napos, tiszta idő volt. Kifelé még havas volt a táj, a talaj felső rétege puha volt. Felfedeztünk egy földutat, ami egy zárt földterületre vezetett – úgy tűnt innen nem lehet tovább menni a főút felé. Egyébként úgy mentünk, mint egy hónappal ezelőtt, a kifutópálya mellett volt lehetőség ügetésre is.

kb 5,5 km-t tettünk meg nyeregben

A réten nincs mit enni, ezért tovább mentünk a domb teteje felé, fent ügettünk, de annyira fújt a szél, hogy innen visszafordultunk. Ekkor már majdnem eltűnt a hó és a talaj kezdett csúszós lenni. Jobb volt ismét fent menni a repülőtér mellett, ahol egy helikopter folyamatosan gyakorolt egész délelőtt. A kék ponttal jelöl helyen fölöttünk húzott el viszonylag alacsonyan. Arippo – bár zavarta a helyzet – semmiféle szélsőséges reakciót nem mutatott. Nem győzőm eléggé dicsérni, a lovak 90%-a ilyen helyzetben menekülőre fogja. A videón is hallható a helikopter, de a találkozáskor sokkal hangosabb volt. Az út teljesen sáros lett a lovaglás végére. A karámok között már leszálltam és itt legelt hosszabban. A végén patáját bekentem a nedves idő miatt, lábait kihúztam. Megelégedve jött vele vissza a helyére.