Ma nem hagytuk el a karámot, idősporolás céljából a patakon keltem át és nem hagytuk el a karámot. Mozgatni akartam Arippot, illetve az volt a cél, hogy most már legyünk egy kicsit feladathelyzetben – ne csak mindig lógjunk, legeljünk. Éppen új bálákat ettek, gondoltam nehéz lesz majd rávenni bármire, hiszen a karámjukban soha nem kértem tőle semmit. De nem így lett, azonnal jött, nyerített. Hosszú kötelet vittem és csomózottat. A kötél végét használtam pálcaként. Sétáltunk együtt, volt „állj”, és körjáték, valamint oldalazás is. Körön ügetésig mentünk, nagyon hamar kinyújtotta a nyakát, lekerült a feje. Nagyon készséges volt, sőt még lett volna kedve további dolgokhoz is, de most csak ennyire volt időm – kb. 15 percet dolgoztunk.

Sajnos esős hideg idő jön, bármennyire is szeretnénk mozogni a következő napokban ez nehezebb lesz…